Magyar emlékek: Lakatos Géza – Adelaide (Ausztrália)
Nem akármilyen időszakban töltötte be funkcióját Magyarország (akkor, hivatalosan Magyar Királyság) 36. miniszterelnöke: az 1944. októberi, Szálasi-féle nyilas hatalomátvételt közvetlen megelőzően, másfél hónapon át volt kormányfő…
Teljes nevén vitéz csíkszentsimonyi Lakatos Géza (1890-1967) m. kir. honvéd vezérezredes Budapesten született, a gimnázium alsó négy osztályát a piaristáknál végezte, majd a soproni honvéd főreáliskolába került. 1910-ben a Ludovika Akadémián hadnaggyá avatták. Előbb a budapesti 1. honvéd gyalogezrednél, majd a linzi gyalogezrednél szolgált. 1914-ben felvették a bécsi vezérkari hadiakadémiára, ez azonban a világháború kitörése után megszűnt.
Hadseregszervezést és harcászatot tanított a Ludovikán 1921-től, majd 1923-tól a vezérkari főnökség hírszerző és felderítő osztályán működött. Vitézzé avatását követően, 1928-ban Prágában volt magyar katonai attasé. Diplomáciai ténykedése után töretlenül emelkedett a katonai ranglétrán: ezredparancsnok, 1935-től már vezérkari főnök, majd 1939-ben tábornokká, 1941-ben altábornaggyá, 1943-ban vezérezredessé léptették elő. A 2. hadsereg vezérkari főnöke volt két évig, 1941-ben a kassai hadtest, a honvédség doni katasztrófáját követően, 1943 májusától a keleti fronton működő magyar megszálló csapatok parancsnoka. Az 1. hadsereg parancsnokává 1944 tavaszán nevezték ki.
A szovjet hadsereg győzelme után, 1945 áprilisában Lakatost Kiskőrösre vitték, ahonnan a folyamatos kihallgatásokat követően, 1946 januárjában helyezték szabadlábra, majd több népbírósági perben hallgatták ki tanúként. Ezzel együtt 1949-ben megvonták a nyugdíját, elvették megmaradt földbirtokát is, így Budapesten selyemkendő-festésből és könyvillusztrálásból tartotta fenn családját. Két évvel később, 1951-ben mégis kitelepítették őket Hajdú-Bihar megyébe, Egyekre, ahol 1953-ig mezőgazdasági munkából élt. Leánya 1956 után külföldre távozott, de az apja csak 1965-ben követhette, Ausztráliába.
