Ma kezdődik a hanuka, az egyik legnagyobb zsidó ünnep
A nyolcnapos hanuka vagy hanukka az egyik legnagyobb zsidó ünnep, amelyen a hívők a jeruzsálemi Templom újbóli felszentelésére emlékeznek. Az örömünnep, a vallási és a fizikai szabadság, valamint a fény ünnepe a zsidó naptár szerint kiszlév hó 24. estétől tévét hó 2. estéig tart, azaz a Gergely-naptár szerint idén december 18. és 26. között lesz, az első gyertyát december 18-án gyújtják meg.
A szeleukida IV. Antiokhosz Epiphanész Kr.e. 168-ban kiszlév hó 25-én vette be Jeruzsálemet, és a hagyomány szerint három évvel később, Kr.e. 165-ben ugyanezen a napon foglalta vissza a várost a Júdás Makkabeus vezette zsidó sereg. Amikor a megszentségtelenített Szentélyben meg akarták gyújtani az örökmécsest, csak egy kis korsónyi tiszta, megszentelt olajat találtak. Jóllehet ez alig egy napra lett volna elég, csodás módon mégis nyolc napig égett a láng, amikorra elkészült a tiszta, megszentelt olaj, és a Templomot újra felavathatták; erre utal az ünnep felavatás jelentésű elnevezése.
Az ünnepre, amelyet már Jeruzsálem felszabadítása után egy évvel megültek, mécses- vagy gyertyagyújtással emlékeznek.
Kiszlév hó 24-én este egy lángot gyújtanak meg a nyolcágú gyertyatartón, a hanukián, majd minden este eggyel többet, mert a Talmud szerint "a szentség dolgában csak növekedni lehet". (A gyújtólángot vagy szolgagyertyát - samesz - a gyújtás után a hanukia kilencedik ágára helyezik.) Az új gyertyát mindig balról teszik hozzá a többihez, és balról jobbra haladnak a gyújtással. A gyertyatartó a zsinagógában - miként a Szentélyben - a déli oldalon áll, keletről nyugatra fordítva. Otthon az ablak közelébe állítják, hogy fénye kifelé is világítson, és hirdesse a hanuka csodáját. A láng meggyújtásakor első alkalommal három, a többi napon két imát mondanak. A gyertyáknak legalább fél órát kell égniük, és nem szabad őket világításra használni.
Hanuka az öröm ünnepe, ilyenkor sem böjtölni, sem gyászolni nem szabad és nem tilos dolgozni. A család tagjai megajándékozzák egymást, játékkal, beszélgetéssel töltik együtt az estéket.
A legkedveltebb játék a trenderli elnevezésű pörgettyű, amelynek négy oldalán négy héber betű áll. Bár a betűknek eredetileg az ünneppel kapcsolatos jelentésük volt, ma már átértelmezték őket, és a játék szabályait is kifejezik: a játékosok pénzben vagy dióban, mogyoróban játszanak. Szokás ilyenkor a gyerekeknek pénzt - hanukageltet - és ajándékokat adni. Az asztalra fánk és latkesz (liszttel, borssal és sóval összekevert, olajos tepsiben kisütött reszelt krumpli) kerül, emlékezésül az olaj csodájára.
