Lorántffy Zsuzsanna hozománya - KÉPEKKEL
A sárospataki vár Magyarország egyik legjobb állapotban megmaradt késő reneszánsz épületegyüttese. Ez a vár a Rákócziak legjelentősebb kultuszhelye. Ebben 2021 óta még Borsi sem tud vetekedni vele.
A Bodrog partján emelt vár története a 16. századig nyúlik vissza. Alapjait Perényi Péter rakatta le. Elsőként a Vörös-torony készült el, amelyet idővel körbeépítettek a lakószárnyakkal. A várat rövid ideig a Dobó és a Bocskai család is birtokolta, de igazi fénykora I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna házasságkötésével kezdődött el. Zsuzsannának ez a vár volt a hozománya. Itt alakították ki a Rákócziak udvartartását, innen irányították szépen gyarapodó birtokaikat. Ekkor épült meg az azóta híressé vált Lorántffy-loggia is. 1708-ban itt tartották a híres jobbágyfelszabadító országgyűlést, amely a katonáskodó jobbágyok helyzetén kívánt javítani.
A vár állandó kiállítása, a Rákócziak dicső kora több mint 855 m2-en mutatja be a család és a sorsfordító századok történetét.
Külön tematikai egységben foglalkozik a család felemelkedésével, az egyház és az iskola nagylelkű pártfogóival, I. Rákóczi Györggyel és Lorántffy Zsuzsannával, a Rákócziak szabadságküzdelmeivel, II. Rákóczi Ferenc gyermek- és ifjúkorával, a Rákóczi szabadságharccal és a száműzetés éveivel. A tárlatot egy bútortörténeti kiállítás valamint a Rugendas család grafikái zárják.
Ami a Vörös-toronyt illeti, nos az csak idegenvezetéssel tekinthető meg. A torony védelmi jellegét érzékeltetik a harmadik és negyedik szint között húzódó védőfolyosók és az ezekből nyíló lőrések. Különösen szép a lovagterme, illetve I. Rákóczi György egykori fogadószobája. A torony tetején kilátóteraszt létesítettek, ahonnan kitűnően látható egyrészt a vár alaprajza, másrészt innen csodás kilátás nyílik a városra.
1631-től 1648-ig a sárospataki várban működött I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ágyúöntő műhelye, ahol mintegy 80 ágyúcsövet öntöttek. Az eredeti műhely már nincs meg, de a 2006-ban megkezdődött régészeti feltárás után sikerült tökéletesen rekonstruálni az egykori ágyúöntő tevékenységeket. Ezen a különleges kiállításon az ágyúöntés folyamatai láthatóak az öntőminta elkészítésétől az öntésen át egészen a kész ágyúcsövekig.
A malomkőbánya fejtési gödrében a lehullott csapadékból kialakult egy tó, melyet a köznyelv tengerszemként tart számon. Mindez 303 m magasságban látható. Vize, az avariszapnak köszönhetően meglehetősen sötét, élővilága pedig egyedi. Itt van az ország egyik legkisebb védett területe, hiszen kiterjedése alig haladja meg az 1 hektárt. 1977-ben helyi, 1997-ben pedig országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánították, és azóta az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága felügyeli.
A sziklák 70 méterrel magasodnak a víztükör fölé. A sziklákon kijelölt mászóutak vannak. Az utóbbi években, ahogyan nőtt a látogatók száma, a fejlesztések is megszaporodtak. A pihenőparkban büfét és mosdót alakítottak ki, megépült egy új kilátótorony, egy faépületben pedig malom működik, ahol bárki kipróbálhatja a molnárok munkáját. A nagyon kényelmes látogatót akár terepjáróval is felfuvarozzák a tengerszemhez.
Megjelent a Magyar7 2023/30. számában.
