Leprás csimpánzokat fedeztek fel az afrikai dzsungelben
Leprával való fertőzöttséget mutattak ki vadon élő csimpánzoknál Afrikában. Egyelőre nem tudni, hogyan fertőződtek meg az állatok - közölte a leprával és tuberkulózissal foglalkozó németországi intézet (DAHW) a lepra január 31-i világnapjához kapcsolódóan.
A kutatók eddig abból indultak ki, hogy a lepra kórokozójának fő hordozója az ember, és hogy az állatok mindig az emberrel való kontaktus nyomán fertőződnek meg. Az elefántcsontparti és bissau-guineai fertőzött majmok azonban valószínűleg sosem kerültek kapcsolatba emberekkel - mondta Jenifer Gabel, a würzburgi DAHW szóvivője.
- tette hozzá Fabian Leendert, a Robert Koch Intézet kutatója.
- hangsúlyozta August Stich, a Würzburgi Klinika trópusi betegségekért foglalkozó intézetének főorvosa.
Évek óta ismert, hogy állatok is lehetnek leprásak. A kórokozót megtalálták például dél-amerikai tatuknál. Egy nemzetközi kutatócsoport DNS-elemzések révén tíz évvel ezelőtt kimutatta, hogy emberek fertőzték meg leprával a tatukat.
A leprát említették már a Bibliában és ókori egyiptomi múmiáknál is kimutatták.
Az úgynevezett fordított zoonózisok közé tartozik. A zoonózis olyan fertőző betegség, amely természetes úton állatról emberre terjednek. Az elmúlt évben nagy figyelmet kaptak az ilyen betegségek, mivel az eddigi vizsgálatok szerint
az új koronavírus denevérektől származik.
Állati eredete van például az ebolának, a madárinfluenzának és a HIV-vírusnak is.
A lepra gyógyítható, de világszerte mintegy négymillió embernek kell olykor a legsúlyosabb fogyatékosságokkal és stigmatizálással együtt élnie. Legalább minden tizedik embernél olyan későn fedezik fel a betegséget, hogy a testükön bekövetkezett változások maradandóvá válnak.
A német Robert Koch Intézet szerint a világ lakosságának csupán öt százaléka tud megfertőződni, a többiek immunisak a leprára.
