Legnagyobb műkincslopások Szlovákiában
Szlovákiában több példátlan műkincslopás ügyében is nyomozott a rendőrség. Az eltulajdonított műtárgyak sok esetben már nem kerültek elő, Felvidék kulturális öröksége pedig így számos értékes műtárggyal lett szegényebb.
Szlovákia kétes dicsősége, hogy elsőbbséget szerzett Európában a legnagyobb múzeumban elkövetett lopás terén. Az eset önmagában filmbeillő történet is lehetne. 2004-ben a nagyszombati Nyugat-Szlovákiai Múzeum dolgozói arra lettek figyelmesek, hogy hiányzik egy nagyméretű empire stílusú, értékes aranyozott óra gyűjteményükből. Abszurd módon az órát valaki csak egyszerűen leakasztotta a múzeum főépületének faláról.
Az eset után a múzeumi raktár (depozitár) alapos ellenőrzése következett, amely során kiderült, több mint 1200 értékes műtárgy hiányzik az intézmény gyűjteményéből. Ezek nagy részét úgy vitték el ismeretlen tettesek, hogy nem is volt szükségük betörni az intézménybe. Mint később kiderült, a műtárgyak eltulajdonítása már valószínűleg 2003 óta zajlott a múzeumban.
A nyomozás során 22 személyt hallgattak ki, akik az ügyben tanúként vagy károsult félként szerepeltek. Négy személy esetében hazugságvizsgálót vetettek be, minden esetben negatív volt az eredmény (a nagyszombati múzeum akkori igazgatóját, Tibor Dítét is hazugságvizsgálatnak vetették alá, majd később menesztették hivatalából). A nyomozás során a gondnokot is ellenőrizni akarta a rendőrség, aki azonban a kihallgatás előtti napon öngyilkosságot követett el. Paradox módon azóta sem lett bizonyítva, hogy bármiféle köze lett volna a múzeumban zajló műtárgylopásokhoz.
A nyomozás során kiderült, nem véletlenszerű lopásokról volt szó. A múzeumból tudatosan kiválasztott darabokat és kollekciókat vittek el, valószínűleg konkrét ügyfelek számára.
Többek között a XVII-XIX. század időszakából származó értékes kínai porcelán, kerámia, órák, üveg-, ón-, sárgaréz- és bronztárgyak, liturgikus tárgyak, ékszerek, érmék, művészi bélyegek és pecsétek, keleti iratok és történelmi fegyverek tűntek el. Ezen kívül számos értékes festménynek és szobornak is nyoma veszett (többek között Brunszvik gróf alsókorompai képtárából, és a Zichy család vedrődi kastélyából származó festmények is eltűntek), ezekből egyesek az egy méter magasságot is meghaladták.
A szakemberek szerint olyan műtárgyakról volt szó, amelyek nagyon jól eladhatóak a nemzetközi legális vagy illegális régiségpiacokon. A nagyszombati múzeumból eltulajdonított több mint 1200 műtárgy értéke felbecsülhetetlen.
A nyomozásba a rendőrség mellett a szlovák és cseh Interpol is bekapcsolódott, ugyanakkor több mint 15 év után sem sikerült az elkövetőket megtalálni. Az eltűnt műtárgyak csupán töredékét találták meg. A műtárgyakról azonban jó minőségű képi dokumentáció is készült, így ha a valahol feltűnnének, könnyen azonosítani lehet őket.
A Nyugat-Szlovákiai Múzeum időközben több intézkedést is tett gyűjteményének biztonsága érdekében: a múzeumi depozitárokban való belépést állandóan megfigyelik, és folyamatosan fejlesztik az intézmény elektronikus biztonsági- és kamerarendszerét.
2016 novemberében a pöstyéni Balneológiai Múzeumból egy 150 ezer euró értékű római aranygyűrűt és három aranyozott ezüstcsatot tulajdonított el két ismeretlen tettes.
A tolvajok jegyet váltottak a múzeumba, majd a tárlat megtekintése során egyszerűen kitörték a kiállítóteremben lévő üveges szekrényt, amelyben az értékes aranyékszerek voltak. A tárlat felügyelője igyekezte őket megállítani, ám a két férfi félrelökte az alkalmazottat, majd elmenekültek az ékszerekkel.
Az értékes műtárgyakat az év februárjában helyezték el a pöstyéni múzeumban. Az aranygyűrű Szlovákiai viszonylatban egyedülálló leletnek számít, és egy késő római kori gazdag fejedelmi sírból származik, amelyet a 1930-as években tártak fel Krakovány környékén (Pöstyéni járás).
A pöstyéni múzeum a lopás idején még nem volt felszerelve kamerarendszerrel, valószínűleg ezt használták ki a tolvajok. Az értékes római kori aranygyűrű felkerült az Interpol legkeresettebb műtárgyainak listájára is, ugyanakkor mind a mai napig nem sikerült előkeríteni.
A Trencséni Múzeum 2019-ben végzett múzeumi leltárja során derült ki, hogy a múzeum gyűjteményéből 248 darab lő- és vágófegyver hiányzik (konkrétan 84 puska, 13 géppisztoly, 14 revolver, 1 géppuska, néhány vágófegyver és 58 szablya és jatagán). A műtárgyak a középkor végétől egészen a XIX-XX. századi időszakból származnak. Ezekből a legértékesebbnek számítottak az elefántcsonttal kirakott, gyönyörűen díszített, arab feliratokkal ellátott balkáni jatagánok (speciális török kard).
Az eltűnt műtárgyak becsült anyagi értéke több százezer euró lehet, eszmei értékük azonban felbecsülhetetlen.
Az eltűnt fegyverek hatalmas mennyisége arra enged következtetni, hogy ezek a lopások több évig/évtizedekig zajlottak különösebb feltűnés nélkül a trencséni múzeumban.
A Trencséni Múzeumnak nem ez az első műtárgylopási ügye. A fegyverek mellett az utóbbi években több száz értékes régi festmény, könyv, érme, illetve kékfestéshez használt fa- és fémforma tűnt el. Az esetekben az a megdöbbentő, hogy az értékes műtárgyak egy részét nagy valószínűséggel maga a múzeum egyik volt alkalmazottja tulajdoníthatta el, aki az utóbbi években gyakran szerepelt a bulvársajtó hasábjain.
Az említett nőt több értékes műtárgy eltulajdonításával is vádolták. Az ellopott műtárgyakat állítólag azok reális becsült értéke alatt kínálta fel. Először azzal vádolták, hogy egy 50 ezer euró értékű Bazovský-festményt lopott el a trencséni múzeum gyűjteményéből, amelyet 8000 euróért akart eladni egy érdeklődőnek. A vád alól később felmentették. Ezután 26 darab kékfestéshez használt fa- és fémforma eltulajdonítása miatt indítottak ellene eljárást. Ezeknek a kékfestéshez használt régi formáknak az értéke 4000 euró körül mozog, ugyanakkor a nő nevetséges 150 euróért adta el őket.
A múzeumi alkalmazott minden esetben tagadta a vádakat, majd 2020 februárban első fokon felmentették a második vád alól is. Egyes sajtóhírekben felmerült, hogy az említett alkalmazott állhat a történelmi fegyverek eltűnése mögött is.
A legújabb szlovákiai műtárgylopásra 2020 januárjában derült fény. A Szlovák Nemzeti Múzeum Történeti Múzeumának gyűjteményéből értékes érmék tűntek el, amelyek értékét 1 millió euróra becsülték a szakemberek. Az érméket valószínűleg akkor tulajdoníthatták el, amikor a pozsonyi vár rekonstrukciója során a múzeumban lévő műtárgyakat egy időre át kellett költöztetni egy másik helyre. Az ellopott érméket később a tolvajok hamisítványokkal cserélték fel, és ezeket helyezték el az éremgyűjteménybe.
Az eset kirobbanása után derült ki, hogy a pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeum már hosszabb ideje tudott arról, hogy gyűjteményük egy részét eltulajdonították. Konkrétan a Történeti Múzeum esetében már a 2010-2018 közötti időszakban végzett átfogó revízió (leltár) is megerősítette, hogy a pozsonyi várban kiállított gyűjteményből hiányoznak bizonyos műtárgyak. Ekkor derült fény a múzeumi nyilvántartásban végzett számos hibára és hiányosságra is.
A történeti múzeum éremgyűjteményének esetében azonban már az 1999-2007 közötti revízió során is több ezer hiányzó érmét azonosítottak. A Szlovák Nemzeti Múzeum vezetősége pedig 2008-ban volt értesítve a múzeumi nyilvántartások hiányosságairól, illetve arról a megalapozott gyanúról, hogy a múzeum gyűjteményében bizonyos érméket kevésbé értékes darabokra cserélték fel, avagy azok hamisítványaira.
Ez említett esetek is bizonyítják, hogy a szlovákiai múzeumokban lévő kulturális örökség biztonságára sokkal több figyelmet kellene fordítani, és ezzel is megakadályozni az értékes műtárgyak ilyesfajta eltűnéseit és elkallódásait.
- A műtárgyak biztonságos őrzése. A műtárgylopások főleg anyagi okokra vezethetők vissza, ugyanis éppen a pénzhiány okozza, hogy a szlovákiai múzeumok nincsenek eléggé felszerelve biztonsági rendszerekkel. A ritka és nagy értékű műtárgyakat olyan vitrinekben kellene elhelyezni, amelyek biztonsági üvegszerkezettel vannak ellátva, a rendőrség készenléti szolgálatával összekötve, és a termekben kamerarendszer van beépítve. A biztonsági üveggel ellátott vitrinek azonban csak megrendelésekre készülnek és nagyon költségesek.
- Másolatok kiállítása. Egyes múzeumok a műtárgyak biztonságának érdekében azok másolatait állítják ki. Ugyanakkor például az említett pöstyéni aranyékszerek esetében egy ilyen másokat elkészítése nagyon költséges lenne. Ilyenkor a másolatok elkészítése akár az eredeti műtárgyak vételárát is meghaladhatja.
- Gyakori múzeumi revízió (leltár). Szlovákiában törvény írja elő, hogy az egyes múzeumoknak, gyűjteményük nagyságától függően, milyen időközönként kell revíziót végezniük. Ha ez nem történik meg, törvénysértést követnek el. Ugyanakkor az ilyen szakmai revízió és az egyes gyűjtemények állapotának ellenőrzése bonyolult és időigényes folyamat, gyakran éveket vehet igénybe. Szintén problémát jelenthet, hogy a múzeumok alkalmazottai a revízió során valójában saját magukat ellenőrzik.
Gyors rendőrségi eljárás esetében az ellopott műtárgyak visszakerülhetnek a múzeumokhoz. Ha azonban a tetteseket nem sikerül elfogni, az eltulajdonított műtárgyak valószínűleg már sosem kerülnek meg. Az ellopott értékes műtárgyak gyakran külföldre kerülnek ismeretlen vagyonos személyek magángyűjteményeibe. Az is előfordulhat, hogy évek múlva illegális régiségpiacokon vagy külföldi aukciókon bukkannak fel. Említsük meg, hogy Szlovákia talán az utolsó olyan ország az Európai Unióban, amely a műtárgylopás terén nem rendelkezik külön nyomozói osztállyal.
