Leárazás: az átverés magasiskolája

2020. december 13., 19:30
Somogyi Szilárd

A múlt század negyvenes évei előtt bevett szokás volt főleg a városokban, hogy egy-egy olcsóbb termék miatt a vásárlók távolabbi boltokat, piacokat is felkerestek. A kommunizmus beköszöntével ennek vége szakadt, hiszen minden árunak egységes ára lett. 

Fotó: TASR/AP

A rendszerváltás ezt a hivatalosan szabott árat megszüntette, ismét behozva a szabad árképzés lehetőségét. Ez azonban sok buktatót rejt az olykor tájékozatlan vagy éppen sietős vásárlók részére. Az egykori keleti blokkba tartozó közép-európai államok vásárlóira sajnos mind a mai napig jellemző, hogy vásárláskor még mindig az ár az elsődleges szempont. Továbbra is egy viszonylag szűk réteg engedheti meg magának, hogy ne az árcédulán levő szám alapján hozza meg bolti döntéseit.

E nagy fokú árérzékenység miatt vannak tele valóságos és virtuális postaládáink akciós ajánlatokkal, szórólapokkal és heti rendszerességgel érkező kedvezményes vásárlásra buzdító ingyenes újságokkal.

A kedvezményekre való érzékenységünk tág teret enged annak is, hogy a kiskereskedelmi boltok és hálózatok mint jó illuzionisták, azt a képzetet keltsék bennünk, hogy a vásárlásunkkal sokat spóroltunk, miközben éppen áldozatai lettünk egy-egy trükknek, üzleti fogásnak. Talán az tesz bennünket figyelmetlenné, hogy azt hisszük (mert azt sugallják), hogy a nagynevű, állandóan hirdető és nemzetközi jelenléttel büszkélkedő boltokban ilyesmi nem fordulhat elő, és a vásárlók átverése (hivatalos nevén: megtévesztése) csak az elszúrt helyeken levő, félhomályos boltok dörzsölt kereskedőinek a sajátsága. Ez bizony tévedés!

Napjainkra annyira megváltozott a vásárlókat akciós áraikkal megtévesztő, tisztességtelen piaci magatartást tanúsító boltok jellege, hogy már az Európai Unió is kötelezően előírja az egyes tagországoknak, a következő évben iktassanak be a jogrendszerükbe erre vonatkozó óvintézkedéseket. Már ahol ez még nem történt meg. Számunkra ebből a szempontból három ország kereskedelmi gyakorlata érdekes, hiszen Szlovákia és Magyarország boltjai a legkézenfekvőbb bevásárlóhelyek, a nyelvi közelség miatt pedig Csehország internetes áruházai is folyamatos helyszínét jelentik az itthoni vásárlóknak.

Hogyan vernek át bennünket?

A bolti szokásainkat vizsgálva elmondhatjuk, hogy a varázsszó az „akció”. A leghatásosabb szimbólum pedig a százalék (%). Ez a varázslatos jel késztet arra, hogy a polcok közti sétálgatást abbahagyjuk, vagy az interneten megálljunk az oldalak görgetésével. Minél magasabb százalékú akcióval találkozunk, annál gyorsabban döntünk, és kerül bevásárlókosarunkba egy-egy termék.

black friday
Fotó: Magyar7 archívum

Ez az első, és a leginkább elterjedt módszere annak, hogy átverés áldozatává váljunk. Ahogy azt az elmúlt évek gyakorlata mutatta, ilyenkor arra is figyelnünk kellene, hogy a nagybetűs kedvezmény milyen árból került kiszámításra. Elterjedt szokás, hogy a kereskedő olyan árat tüntet fel áthúzott árként, amely soha nem létezett, és egyedüli célja, hogy az ebből kiszámított kedvezmény minél magasabb százalékot mutasson. Az ilyen megtévesztés eddigi rekordjáról egy ügyes árvadász, Michal Dragan számolt be. Eszerint az Alza.sk internetes áruház úgy tudott 93%-os kedvezményt adni egy termék (elektromos borotva) vásárlásakor, hogy annak szokásos, 22 eurós kiskereskedelmi árát előbb 262 euróra emelte, majd ebből adott 93%-os, varázslatos kedvezményt, amely 18,49 eurós árat jelentett, ami a szokásos 22-höz képest már csak 15 százalékos kedvezmény. Lenne.

Hasonló módszerről árulkodik egy Calvin Klein márkájú kölnivíznél a kitalált 91 eurós ár (a valóságban ez a termék 48 euróért volt kapható), amellyel így 78 százalékos kedvezményt lehet kimutatni.

alza
Fotó: Magyar7 archívum

Szlovákiában tehát a kitalált, az eladásban egyáltalán nem, vagy csak rendkívül rövid ideig létezett alapár talán a legelterjedtebb megtévesztő gyakorlat. Jobb esetben ez úgy módosul, hogy a kereskedő olyan árat tüntet fel áthúzottként, amely valamikor a múltban, például a termék piaci bevezetésekor volt használatban. Sőt olyan boltok, hálózatok is akadnak, amelyek a tervezett akció előtt egy-két nappal tényleg az egekig emelik egy-egy termék árát, hogy aztán a pár nap múlva kezdődő kiárusításban óriási kedvezményt tudjanak adni a megnövelt árból. A vásárló viszont a logika vagy a „józan paraszti ész” alapján azt gondolná, hogy az áthúzott ár azt az árat jelzi, amennyiért az adott terméket az akció előtt árusították.

Ha egy kicsit mélyebbre akarunk ásni, azzal szembesülhetünk, hogy az utóbbi években nálunk is elterjedt Black Friday (fekete péntek) nevű akciók által kínált akár 80%-os kedvezmények a mesék világából származnak.

A néhány lelkes informatikus által működtetett hlidacshopu.cz szlovákiai kiskereskedelmi árakat is figyelő internetes portál folyamatosan vezetett statisztikáiból kiderül, a Black Friday 2020-as tapasztalatai azt mutatják, hogy az Okay-hálózat átlagban 44%-os kedvezményt ígért a náluk vásárlóknak, a valóságban viszont az átlagosan elérhető kedvezmény mindössze 1% volt!

Meddig lehet elmenni?

A tapasztalat azt mutatja, hogy a vásárlók ilyen mértékű megtévesztését addig lehet folytatni, amíg erre a kereskedőnek lehetősége van. Azaz semmilyen ellenőrzési mechanizmus nem gátolja ebben, amely a vásárlók érdekei védelmében büntetné az ilyen trükközést.

Ebben a tekintetben a magyarországi és a szlovákiai helyzet szinte ég és föld különbséget mutat. Míg Magyarországon már 1990/91-ben, azaz a rendszerváltás elején megalkották a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényt, illetve az annak betartása fölött őrködő Gazdasági Versenyhivatalt, addig Szlovákiában a mai napig nincs tényleges gazdája a kérdésnek.

Ha a Gazdasági Versenyhivatal pozsonyi megfelelőjét keressük, legtöbbünknek a Monopóliumellenes Hivatal (Protimonopolný úrad) jut az eszünkbe. Adriana Olšavská, a hivatal elnökének szóvivője ugyanakkor arról tájékoztatott bennünket, hogy az intézménynek nem feladata az akciós árak valódiságának ellenőrzése. A szóvivő a Szlovák Kereskedelmi Felügyeletet (Slovenská obchodná inšpekcia), azaz a fogyasztóvédelmet ajánlotta a figyelmünkbe.

Itt azonban újabb meglepés ért bennünket. Danuša Krkošová szóvivőtől megtudtuk, hogy a fogyasztóvédelem igyekezett bevezetni azt a gyakorlatot, hogy a kedvezmény alapját képező áthúzott ár az akció előtt huzamosabb ideig alkalmazott, utolsó ár legyen. Kapaszkodjunk meg: ezt egy legfelsőbb bírósági határozat megszüntette, és kimondta, hogy az áthúzott ár bármilyen ár lehet, amelyet az adott kereskedő a termék eladásának megkezdése során alkalmazott. A boltoknak és a kiskereskedelmi hálózatoknak ugyanis ez idáig úgynevezett árnyilvántartást kellett vezetniük, amelyből visszaellenőrizhető az ilyen információ. Hozzátette, ezt a nyilvántartást a koronavírus-járvány idejére megszüntették.

black friday
Fotó: Magyar7 archívum

Ez utóbbi talán még érthető is lenne. Az már kevésbé, hogy az említett bírósági határozat még 2009-ben született, és azóta sem került sor olyan törvényi háttér kidolgozására, amely a jogszabályi akrobatika helyett egyértelműsítené, hogy egy akció, árengedmény vagy kiárusítás a legutóbbi, normális, azaz nem egy-két nap erejéig használt árból adott kedvezményt jelenti.

Így már meg sem lepődtünk, amikor a fogyasztóvédelmi szóvivő azt is közölte, a vásárlók fentebb tárgyalt megtévesztését nincs minek az alapján ellenőrizni! Bár elvileg a hivatalnak lehetősége lenne akár a legmagasabb, 66 400 eurós bírság kiszabására is, ez irányú szankcionálásra még soha nem került sor.

Magyarországon eközben csak úgy röpködnek a milliós, sőt százmilliós (igaz, forintban) kiszabott bírságok. Elég csak a már említett Alza internetes áruházat említenünk, amellyel kapcsolatban az ellenőrző intézmény a következőt közölte:

„A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jelentős, összesen 892 millió forint bírságot szabott ki az Alza.hu webáruház üzemeltetőjére és cseh anyavállalatára a Black Friday akciók tisztességtelen reklámozásával kapcsolatban (2018–19-ben). A versenyhivatal célja a kimagasló bírsággal, hogy a Magyarországon is népszerűvé vált akciós időszakok során tapasztalt megtévesztő reklámokat visszaszorítsa az online piacokon is, és így a fogyasztók valós kedvezmények közül választhassanak.”

A bírság összege mintegy 2,5 millió euró, ez a szlovákiai maximum 37-szerese. Ez hatott is, az Alza idén már az uniós norma szerint járt el.

Természetesen nem túl örömteli, hogy ilyen bírságokra van szükség, és talán senki sem támogatná azt a törekvést, hogy fölöslegesen zaklassák a becsületes kereskedőket. Abban viszont egyetérthetünk, hogy a vásárlók érdeke előbbre való. Egyelőre nem marad más, mint bízni abban, hogy Szlovákia jogrendszerébe is előbb-utóbb bekerül az az uniós irányelv, amely szerint a kedvezmény kiszámításának alapját az akció előtti 30 napban alkalmalmazott legalacsonyabb ár kell, hogy jelentse! Alig harmincéves lemaradást fog ezzel pótolni a törvényhozó.