Latorcai János avatta fel Jankovics Marcell domborművét egykori budai lakása falán - KÉPEKKEL
December 17-én avatták fel dr. Jankovics Marcell (1874-1949) író, költő, irodalomszervező, ügyvéd, politikus, alpinista domborművét Budapest I. kerületében, egykori, Pauler utcai lakásánál.
A megemlékezést Rubovszky Éva, (aki az író unokájának, Jankovics Marcellnek (1941-2021) az özvegye) és Méry János, dr. Jankovics Marcell hagyatékának kutatója szervezésében valósult meg.
2024. november 3-án volt 150 éve annak, hogy Dr. Jankovics Marcell a Somogy megyei Nemesvid Gárdospusztán meglátta a napvilágot, idén, november 12-én pedig 75 éve, hogy az avatás helyszínén, a Pauler utcai lakásában visszaadta a lelkét a teremtőjének.
E szemlélet megváltoztatásában az első lépést Méry Gábor és a Méry Ratio kiadó tette, mely a 2000-es évek elején újra kiadta a Húsz esztendő Pozsonyban és az Egy század legendái c. műveit.
A következő lépést Méry János tette ezügyben, aki 2022-ben pályázatot adott be a Magyar Művészeti Akadémia önsztöndíj-programjára, melyet akkor még az unoka, Jankovics Marcell is támogatott.
Ennek keretén belül 2022. szeptembere óta első lépésként sikerült rendeznie az Országos Széchenyi Könyvtárban lévő hagyatékot, majd idén november 7-én a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézettel és az Országos Széchényi Könyvtárral közösen, a budapesti nemzeti könyvtárban tudományos konferenciát szervezett író-országgyűlési képviselő dr. Jankovics Marcellről (1874–1949) Egy felvidéki író újrafelfedezése címen.
A mai dombormű-avatás pedig a következő lépés volt a pozsonyi író újrafelfedezésében.
A megemlékezés elején Szesztay Ákos, az Esterházy Akadémia III. évfolyamának hallgatója üdvözölte az egybegyűlteket, s ő vezette le az egész avatóünnepséget.
Szesztay egy rövid ismertető után Méry Rebeka népi énekest szólította a még letakart emléktábla elé, akinek egyébként a napokban jelent meg új, ádventi és karácsonyi dalokat tartalmazó lemeze Földerült keletről címmel, s aki ezúttal Rákóczi korabeli dalokat adott elő, mert dr. Jankovics Marcellhez Kossuth Lajos mellett Rákóczi legendás alakja állt legközelebb.
Hozzátette, hogy ügyvédként és politikusként küzdött az igazságtalanság, a magyarságot ért sérelmek ellen, íróként pedig megörökítette mindazt, ami részben a magyarságot vezető politikai és szellemi elit rövidlátása, részben az ellenünk szövetkezők csalárdságának az eredményeként pusztulásba taszította hazánkat.
Latorcai kiemelte azt is, hogy Jankovics átvette az újrainduló Toldi Kör vezetését, mely rövid időn belül a pozsonyi és a nyugat-szlovákiai magyarság szellemi életének egyik meghatározó központjává vált. Ebben az évben műkedvelő színjátszó egyesületet is létrehoztak, amely magyar szerzők darabjait állította színpadra.
– hangsúlyozta az Országgyűlés alelnöke.
Ezután a dombormű ünnepélyes leleplezése következett, melyet Latorcai János, Turi Török Tibor, a dombormű alkotója, valamint a hagyaték kutatója Méry Jánost közösen végzett el, majd pedig Turi Török Tibor mondott pár gondolatot a domborműről.
Szesztay Ákos ezután kiemelte, hogy a domborművet az unokák, Jankovics Esther, Fráter Tamás, Jankovics Marcell özvegye, Rubovszky Éva, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Méry János és Bálint Zoltán támogatták anyagilag, a Magyar Nemzetőrség "Török István" Győr-Moson-Sopron Vármegyei Szövetsége pedig oly módon támogatta, hogy a felvidéki, nagymegyeri illetőségű bajtársuk, Vörös László nemzetőr főtörzszászlós szerelte fel az épület falára Méry Jánossal együtt.
– fejezte be az Esterházy Akadémia hallgatója.
A megemlékezés végén még felcsendült a himnusz, majd pedig a résztvevőket egy kis megvendégelésre invitálták a szervezők.
