Lapsirató, magyarországi adok-kapok és közösségépítés önkéntesen – megjelent a MAGYAR7 33. száma
Keresse, olvassa hetilapunkat, de legjobb, ha megrendeli.
Egy emlékkel kezdi Korszakhatár című vezércikkét főszerkesztőnk, Molnár Judit. Mint írja, a ’80-as években a Lőrinckapu utca újságosa előtt hétköznapokon két óra környékén komoly csapat verődött össze: Nagy Jenő, Delmár Gábor, Dénes György, néha Duba Gyula és Koncsol László is megjelent. Élmény volt hallgatni a beszélgetésüket, ahogy a világ dolgait oldották, ami azonban elmaradhatatlan volt, az a rögtönzött „lapszemle”, minden nap átvették, mit írtak tegnap a lapok. A nyomtatottak természetesen, amelyek utolsó mohikánjai, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Pesti Srácok most tűnik el a piacról, nagyobb zaj nélkül. Hallgat a politika, a nemzeti tőke lapít, és a jelek szerint ezeknek a szellemi bástyáknak az elvesztése az elitet sem rázta meg…
Magyar reality turbinákkal és államfőjelöltekkel. Az augusztus első napjaiban elmélyülő energiakrízis az ellenzék számára lehetőséget kínált arra, hogy megkérdőjelezze a válságot kezelni igyekvő kormány kompetenciáját. A Fidesz azzal támadta a kormánypártot, hogy bár hetekkel előre lehetett számolni a Duna extrém alacsony vízhozamával, a Tisza semmit nem tett annak érdekében, hogy mérsékelje a fenyegető energiaválság hatásait, írja Kolek Zsolt heti politikai összefoglalónkban.
Oroszország azt szeretné, ha Ukrajna emberileg és katonailag elfogyna. Ukrajna azt szeretné, ha Oroszország gazdaságilag és katonailag válna képtelenné arra, hogy ugyanilyen intenzitással folytassa a háborút. Ezért a háború ötödik évében már nem feltétlenül az nyer, aki egy adott napon több kilométert tesz meg a térképen. Az nyerhet, aki képes hosszabb ideig működtetni a saját háborús rendszerét, miközben fokozatosan megbénítja az ellenfelét, írja Más nyár című elemzésében Kocur László.
Nem vagyunk arkangyalok – párbeszéd az olvasóval. Az irodalom nem lehet öncélú belterjes játék, az írónak pedig számolnia kell az olvasóval – vallja Szabó Zoltán Attila író, újságíró, a Nyugat Plusz folyóirat főszerkesztője. Mit jelent ma nyugatosnak lenni? Hogyan lehet egyszerre írónak, újságírónak és szerkesztőnek maradni egy olyan korban, amikor a közösségi média és az influenszerek alakítják a nyilvánosságot? Az Üvegszilánkok című kötet dunaszerdahelyi bemutatója után ezekről a kérdésekről is beszélgetett vele Hajtman Gábor.
Szlovákia üzleti környezete a nyár végén egy olyan adminisztratív mérföldkőhöz érkezik, amely fenekestül forgatja fel a cégalapítás és a cégmódosítás eddig megszokott, rugalmas menetrendjét. 2026. augusztus 17-én életbe lép a cégjegyzékről szóló új törvény, valamint a kereskedelmi törvénykönyv átfogó módosítása. Rajkovics Péter: Vége a filléres és gyors cégügyek korának.
„A foci nem élet-halál kérdése. Sokkal fontosabb annál” – mondta a múlt század hetvenes éveiben Bill Shankly, a Liverpool menedzsere és ezzel – kis túlzással – megfogalmazta azt, amit már szinte minden futballrajongó érzett. Több mint fél évszázad elteltével ezt a megállapítást úgy bővíthetjük, hogy „a foci több mint labdarúgás”. Legalább is ez derül ki abból a várható fejlődési ívből, amelyet a nemzetközi ismertségnek örvendő futball-marketing szakember, Miklós Béla vázolt fel. Somogyi Szilárd: Rubelért vettük, dollárért adtuk.
2026. július 31. Ezen a napon napilapként megszűnt a Magyar Nemzet. Szinte egyik napról a másikra jelentették be, hogy a konzervatív értékrendű újság ettől fogva hetilapként jelenik meg. Ami ennél is durvább: ez volt Magyarországon az utolsó nyomtatott napilap, írja lapunk főmunkatársa, Kövesdi Károly a Megszűnt az utolsó magyar(országi) napilap cikkében.
Közösségépítés és önkéntes munka. Közösséget kovácsolni egészen más feladat egy kis településen, mint a fővárosban. Egy magyar közösséget összetartani Pozsonyban, a bőséges programkínálat miatt nagy kihívás, de Foglszinger Zsolt szerint ez nem ok arra, hogy bárki feladja. Ahogy a Pozsonypüspöki Ifi Csemadok és a Máltai Lovagrend tagjának példája is mutatja, az emberek felé szeretettel és odaadással érdemes fordulni, mert ez hozhat eredményt hosszú távon, írja Kaszás Kornél.
50 is elmúlt, amikor a losonci-füleki Plectrum Kiadó megjelentette Vallatom magam című bemutatkozó kötetét. Az ő esetében azonban tényleg igaz, hogy jobb későn, mint soha, s immár gyakorló nyugdíjasként összeállította Minden sorban út című második kötetét is, amely öt ciklusra bontva közel 130 verset tartalmaz. Juhász Dósa János: Mázik István „lélekfeltöltése” versekkel.
A foltos nyakorján megérkezik Xántus János tudósnak köszönhetően. A zsiráf budapesti megérkezése mellett arról is olvashatunk Lacza Tihamér írásában, hogy milyen tudós volt Xántus.
Játékos geometria, avagy 120 éve született Victor Vasarely. Az idén 120 éves a Szépművészeti Múzeumban nyílt kiállítást mutatja be Zsebik Ildikó.
Bár az ország legkeletibb részéről sokaknak a csend és a leépülés jut eszébe, a bodrogközi települések kis lépésekben ugyan, de folyamatosan fejlődnek. S hogy ezt bebizonyítsa Hudák Katalin, több településen is sorra vette az elmúlt évek fejlesztéseit. Lépésről lépésre változik a Bodrogköz.
Meghatározó fejlesztések Dunaszerdahely belvárosában is folyamatban vannak, amelynek következtében zöldebb, szebb lehet a város központja, mint írja Lacza Gergely Hájos Zoltán polgármester szavait idézve immár a 21. század kihívásaihoz igazodó, méltó körülmények között tudják majd lebonyolítani a Csallóközi Vásárt is.
Nincs ilyen pozitív fogattatása egy tervezett pozsonyi fejlesztésnek. Ellenállásba ütközött a Slovnaft hulladékégetője, írja Dunajszky Éva. Az építkezés a Csallóköz vízvédelmi területének közvetlen szomszédságában történne, ami az egyik fő oka a helyiek és a környezetvédők tiltakozásának.
Negyven fok fölé emelkedik a hőmérséklet. A napon parkoló autó kijelzője 52.5 Celsius fokot mutat a nádszegi Kis-Dunánál. A mólóról lenézve első pillantásra is feltűnik, milyen kevés a víz a mederben. Nádszegen a szokatlanul alacsony vízállású Kis-Duna partján, Pereden pedig egy pancsolásra is alkalmas új szökőkútnál kerestük a választ arra, hogyan lehet élhetőbbé tenni a falvakat a legforróbb napokon. Új valósághoz alkalmazkodnak az önkormányzatok. Szomolai Andrea: Szökőkút és térdig érő Kis-Duna.
Látogatóközponttá alakul a bényi falumúzeum. A beruházás az Interreg VI–A Magyarország–Szlovákia Program támogatásával megvalósuló átfogó, fenntartható turisztikai fejlesztés része. Célja, hogy Bény gazdag kulturális örökségét méltó és korszerű módon mutassa be az egyre nagyobb számban érkező látogatóknak, írja Kaszmán-Saróka Liliána.
Kaszmán Zoltán cikkéből megtudhatjuk ki volt Koháry Ferenc József – államférfi és dinasztiák megalapozója.
Megmenekül a Mátrai Makovits hagyaték. A rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum megvásárolta Mátrai Makovits Jenő festőművész hagyatékának jelentős részét. A hagyaték nemcsak a művész életművének kutatását segíti, hanem egy nagyszabású, 2027-re tervezett emlékkiállítás alapját is képezi, írja Virsinszky Tamás.
Három helyszínen, több országból érkező művészek és fiatal alkotók részvételével zajlott idén a Rovás Nemzetközi Nyári Szabadegyeteme. A Tihanyban, Gombaszögön és Debrődön megvalósuló program egyszerre volt alkotótábor, művészeti szimpózium és nyitott szellemi műhely. Fábián Gergely: Értjük egymást – A művészet nyelvén.
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége a múlt héten Komáromban 34. alkalommal rendezte meg a Jókai Mór Nyári Egyetemet, amelyen először vállalt csoportvezetői feladatot Várady Kornélia drámapedagógus, a csallóközaranyosi Kóczán Mór Alapiskola és Óvoda igazgatója. Foglalkozásain a drámapedagógiát a gyakorlatban hatékonyan alkalmazható művészetpedagógiai módszerként mutatta be. Nagy-Miskó Ildikó: Drámapedagógia mint művészetpedagógiai módszer.
A tűz, a samott és a művészet találkozása a losonci Nógrádi Múzeum és Galériában, ahol 38. alkalommal nyílt kiállítás a Kálnói Nemzetközi Kerámia Szimpóziumon alkotó művészek munkáiból, írja Agócs Szvorák Emese.
Az otthon nem a bútorokkal kezdődik, hanem azokkal az emberekkel, akik benne élnek, vallja Bazsó Krisztina lakberendező.
Pavarotti, a balzsamecet és a Ferrari hazája: Modena. A római korban Mutina néven jegyezték, 1300-tól az Este fejedelmi család egyik székhelye volt. Csermák Judit mutatja be a várost.
Sok a cukkini? Van rá három pazar receptem, írja Szarka Zsófi.
Gulácsi új helyen, Szoboszlai csapatkapitány-helyettes, tájainkon elrajtolt a klubfoci idény, és nemsokára az európai topligák küzdelmei is elkezdődnek, írja Mátis Rudolf. Rajkovics György a Szurkoló másik Éremeső a párizsi úszó-Eb első felében címmel közöl összefoglalót.
A MAGYAR7 33. számának hátoldalán három szent magyar királyt ábrázoló pelsőci freskó látható.
