Kultúrszomj csillapítás Szent Péter örökségénél - I.
Bő éve már, hogy jegyet váltottunk a világ legkisebb független államába, nevezetesen a Vatikánba. Egy teljes napot töltöttünk területén és adagoltuk magunka a szakralitást, valamint múzeumegyüttesének páratlan kultúrtörténeti kincsein legeltetve szemünket oltottuk kultúrszomjunkat. Vén kontinensünk civilizációjának nagy szeletét őrzik itt, ide értem a római katolikus egyház történet, a reneszánsz és az ókor pazar kincseit. Ebből hozok most ízelítőt, és csak remélni tudom, ezek után többen is bakancslistára teszik ezt a helyet.
Történelmi és művészeti zarándoklatunkat a Vatikáni Múzeum (Musei Vaticani) köré szerveztük. Mire én odaültem a belépőjegy megvásárlására, a párom addigra már lezsírozott mindent. Kifejezetten előnyös, ha már kész belépőjeggyel mész oda, hacsak nem szeretnél elszórakozni legalább három-négy órás várakozási időt. Kegyetlen hosszú sorok voltak ott, sőt nekünk, akik már jeggyel rendelkeztek, szintén várnunk kellett. Én már előtte felkészítettem magamat arra, itt bizony a tömegnyomor minden fokozatát megtapasztalom.
A kiváló logisztikának köszönhetően, belépőjeggyel a kezünkben bejutottunk a múzeum belső részébe. Kezdődhetett a jól megérdemelt időutazás.
Bő ötszáz éve II. Gyula pápa tette le a múzeum alapjat, amikor megvásárolta a híres Laokoón-csoportot, az egyik legismertebb ókori szobrot. Innen aztán nem volt megállás, avagy több mint hetven ezer műtárgyból álló gyűjtemény között grasszálhatunk vagy éppen kerülgethessük ki a tömeget.
Bár sok látogató a Sixtusi-kápolna miatt repül ide akár a világ másik végéről, nálam a show-t toronymagasan a Térképek Galériája (Galleria delle Carte Geografiche) vitte el.
Imádom a földrajzot, sokat bámulom a térképeket, és eme látványos terem végképp lenyűgözött engem. Mintegy százhúsz méter hosszú teremről van szó, falait pedig az Appennini-félsziget különböző területeit ábrázoló térképek borítják. A mennyezet gazdagon aranyozott és festett díszítése történelmi eseményeket, városalapításokat és vallási jeleneteket ábrázol. A falakon látható negyven térkép Olaszországot és a hozzá tartozó szigeteket mutatja be. Ezek a művek koruk egyik legpontosabb topográfiai ábrázolásai voltak, és a reneszánsz tudományos és művészi szemlélet összefonódását tükrözik.
A galériában végigsétálva a látogatók megfigyelhetik a freskók finom részleteit, a színek kontrasztját és a mennyezet kompozícióinak szimmetriáját.
A múzeumban szinte az egész napunkat ott töltöttük. A Sixtus-kápolna (Cappella Sistina) tényleg csodálatos, bár az aurájából szerintem nem tud átadni mindent, mivel hatalmas tömeg koncentrálódik azon a kis helyen, míg a múzeum személyzete árgus szemekkel figyeli a népet. Képeket tilos készíteni, de azért mi voltunk annyira szemtelenek, egy-két képet igyekeztünk megörökíteni az utókornak.
Michelangelo mennyezetfreskója és Az utolsó ítélet című monumentális alkotásai tényleg megérdemlik az emberek csodálatát. Egyébként a kápolna máig betölti funkcióját, mivel itt zajlik többek között a pápaválasztás, a konklávé.
Amúgy a Térképek Galériája és a Sixtus-kápolnán kívül bőven akad élet a múzeum területén, sőt, találtunk olyan tárlatokat is, ahol ember nem volt. A Vatikáni Múzeumban található a világ leghíresebb szoborgyűjteménye. A már említett Laokoón-csoporton kívül, csodálhatjuk a Belvederei Apollónt és Torzót, Hermészt a gyermeki Dionüszosszal és a Pergamomi istenalakokat.
A Raffaello-stanzákat (Stanze di Raffaello) azok fogják értékelni, akik szeretik a képzőművészetet. Raffaello művei az időtállóság megtestesítői. Műve, az Athéni iskola, a filozófia allegóriája, talán a reneszánsz legszebb alkotása. Hát én percekig csak néztem, volt, hogy már két teremmel odébb voltam, inkább visszaverekedtem magamat a tömegben, még egyszer láthassam, ki tudja, mikor lesz rá alkalmam ismét itt tartózkodni.
Ebben a múzeumban a kultúrszomj oltás garantált. Becsekkolhatsz az ókorba, és élvezheted az etruszk civilizáció remekeit (bronzok, urnák szarkofágok, díszedények, sírmellékletek, fémművesség), de az egyiptomi részleg sem szégyenkezhet.
A pápai Egyiptom-rajongás a 18. században erősödött fel, elősegítve a gyűjtemény bővülését. Tehetsz innen egy kiadós ugrást a 20. századba, olyan mesterek műveit égetheted bele retinádba, mint Van Gogh, Matisse, Chagall, Dali, Rodin vagy Bacon.
A múzeum építészeti terei már csak hab a torta csúcsán. Ez a hallatlan létesítmény méltán tartozik a világ legszebb múzeumai közé, persze ezek közül vár rám még jópár, avagy puding próbája az evés. Állok elébe!
