Kruja, az albán lélek erődje
A Balkánnak egyszerre előnye és hátránya, sok olyan nemzet lakja, amelyeknek nem szükséges máshonnan nemzeti büszkeséget vagy éppen egészséges történelmi tudatot koldulnia. Igazából nekünk, de főleg az identitását feladó Nyugatnak kéne kérnie ennek receptjét. Vén kontinensünk ezen délnyugati szeglete e téren köszöni jól van, de azért akad ennek hátulütője is. Földrajzilag relatíve kis helyen, túl sok nemzet fia és lánya issza anyatejestül az identitás mannáját és köztük a kitartó szkipetárok, avagy az albánok az élen járnak ebben.
Minden nemzetnek megvan a saját maga történelmi helyszíne, ahol nagy dolgok történtek, legyen szó diadalról vagy akár országvesztésről. Az albán történelem sziklabástyája kétségtelenül Krujához köthető. Annó megadatott nekünk, hogy ódon kövei között lépkedjünk, miközben csodáltuk az albán történelem apró szeletét, megspékelve az albán női tömör gyönyör kiélvezésével. A legenda szerint itt sírt fel először eme nép number one-ja, azaz Kasztrióta György, ismertebb nevén Szkander bég, a balkáni török háborúk szupersztárja. Híres tettestársával, Hunyadi Jánossal csak úgy csapkodták a törököt. Nevük hallatára sok janicsár könnyesre sírta magát, még mielőtt csatába ment ellenük.
Tiranai szállásunkról a reggeli órákban gurultunk ki, miközben a “helyi maffia” szállásunk utcájában bőszen mutogatott és irányította az embereket. Újabb impulzusokért indultunk a krujai fellegvárba. A fellegvár, vagy ahogy a helyiek mondják, Kalaja e Krujes, nem szimplán hatalmas építmény.
A civilizációk és kultúrák csatáját túlélt épített örökség bölcsen és némán figyeli a tömeget, ami éppen megrohamozza őt. Szó nincs már janicsárokról, helyette voltunk mi és két autóbusznyi diáksereg. A krujai fellegvár egy sziklás magaslaton trónol. A Skanderbeg Múzeum monumentális épülete a vár közepén áll. A múzeum ugyan a kemény kommunista korszak stílusában épült, mégis méltóságteljes és nem marad hatás nélkül. Érezni lehet, itt egy nép sorsa és öntudata koncentrálódik ebben az épület masszívumban. Innen fantasztikus panoráma nyílik a környező vidékre, tiszta időben még az Adriai-tenger is megcsillan a távolban. Lőttük a fotókat ám rendesen.
A fotók készítése csak azután indult be igazán, miután kivonult a fellegvárban található Etnográfiai Múzeum elé egy csapat modell, akik népviseletbe öltözve színesítették a hely már amúgy is frenetikus miliőjét. Na, itt nekem sem kellett több. Kikaptam utazótársam kezéből a fényképezőgépet és beálltam a sorba. A lányok vevők voltak és aktívan pózoltak felém. Jó pár sorozatot csináltam belőlük, míg a többiek már kiabálták nekem, ideje lenne velük is foglalkoznom. El kell ismerni, az albán lányok eszméletlenül szépek - karakteres arc, sötét haj, szép barna szemek. Nehéz ellenállni bájuknak. Egyszóval keményen dübörgött az albán beauty factory a krujai fellegvárban.
Írhatnám azt, ennyi elég volt Krujából, mindenki menjen útjára, de túl egyszerű lenne errefelé az élet. A fellegvár alatt található bazár megőrizte oszmán kori szerkezetét, kézműves hagyományait és ma is aktív központja a turizmusnak. Tradicionális szőttesek, kézzel készült réztárgyak és albán népművészeti tárgyak vásárolhatók itt.
A város vallási szempontból szintén figyelemre méltó. A térségben muszlim, bektási és keresztény közösségek éltek egymás mellett, és noha az Enver Hoxha fémjelezte hírhedt ateista kommunista korszak súlyos csapást mért a vallási életre, az elmúlt évtizedekben számos szakrális helyszín újraéledt. Külön kiemelendő a Sari Salltek sírhelye, amely a bektási közösség számára fontos zarándokhely.
Kruja a modern albán államiság egyik szimbóluma. Része annak a kollektív emlékezetnek, amelyben az albán nép saját múltját egy függetlenségre törekvő, hősies népként értelmezi. Az isteni genius loci emlékeztet minket arra, itt a történelem nem poros könyvtári fejezet, hanem élő, lélegző jelenlét, persze ha van, aki meghallja. Ezért is szajkózom néhatájt, az utazás nagy nevelőiskola és világlátást formáló erő, de ehhez szükséges tudni a történelmet és hozzá kísérőnek a földrajzot.
A Balkán térségének szempontjából Kruja különleges példája annak, hogyan válik egy történelmi város a nemzeti mitológia szerves részévé - a lokalitásból emelkedve népi, sőt regionális szimbólummá.
