Körtúra a Persányi-hegységben
A rákosi Tepej körülbelől 3000 láb magas gúla idomú mészkő-csúcs, mely minden más hegyet uralogva kopár meredeken emelkedik. Képzeletben ugyan könnyen tetejére juttathatom kedves olvasómat; nekem azonban nem volt könnyű a feljutás, mert ezen önálló hegycsúcs minden oldalról oly függélyes meredek, hogy csupán északnyugati szögletén, ott is veszélyes sziklarepedések között hatolhattunk fel csaknem csúcsban végződő tetejére. Figyelmünket legelébb szép sziklanövényzet ragadta meg, de nem volt időnk azt sokáig élvezni, oly nagyszerű volt a kilátás, mely minden irányban feltárá bűbájos képleteit.” Bizony Orbán Balázs is megszenvedett a maga idejében, mikor az Alsórákos melletti Tepe gúlájának tetejére felkapaszkodott. Valahogy így jártunk mi is 2022 májusában, és akkor még meg sem említettük, hogy az Olt túloldalán emelkedő Ürmösi Tepe – hegyünk ikertestvére – is hasonló kihívásokkal állított szembe bennünket.
Erdővidék nyugati peremén, már alig Székelyföldön, de még épphogy nem Királyföldön van egy eldugott, s átmenetiségéből fakadóan sajátos öntudattal bíró varázslatos világ, amit már alaposan körbejártunk, de még nem mélyedtünk el rengetegében. A szelíd küllemű, de legendás vadonokkal dús Persányi-hegység északi részét, a Rikát és déli végét, a Kotla tömbjét már bejártuk. Most érkezett el az idő, hogy a hegység központi részén, a merész kanyarulatokat leíró Olt folyóval együtt mi is átkeljünk.
Két karakteres kúpja, az Ürmösi- és a Rákosi-Tepe közötti kalandos utunkat bazaltoszlopok és mészkőszirtek, szurdokok és tavak, várak, kastélyok és erődtemplomok kísérték, miközben virágzó és szórványosodó magyar közösségekkel is találkoztunk.
A Tepe és az Olt kanyarulata között megbújó Árpád-kori Ürmöst, a Barcaság és Erdővidék peremfalujaként jól megcibálták a történelmi sorscsapások, ráadásul az Olt is sokszor elöntötte. El is veszítette magyar többségét, de még mindig a falu origója az unitárius templom, ahol a helyi magyarokkal idéztük meg a hely szellemét, mielőtt a Kománi-szoroson át nem keltünk a Persányi-hegység túloldalára.
Itt a túloldalon fekszik Ugra, amelynek ékessége, az evangélikus erődtemplom jelzi, már Szászföldön járunk. Az eredetileg Szent András tiszteletére épült Árpád-kori templomot 1500-ban erődítették. De a vaskos kerítőfalak sem tudták feltartóztatni a tatárokat, akik 1658-ban betörtek és az ide menekült embereket felkoncolták. A békésebb időkben továbbra is a magyar és a szász evangélikusok határozták meg a falu életét, olyannyira, hogy még a 19. században is az egyik vasárnap németül, a másikon magyarul tartották az istentiszteletet.
A Persányi-hegység nyugati oldalán a vidék magyarságának egyik központi települése Olthévíz. Ha meghalványulva is, de él még Bethlen Kata emléke, aki a 18. században házasság révén költözött a kastélyba, hogy maradandót alkosson Olthévízen.
Az unitárius faluban református egyházat és iskolát, illetve varró, szövő és hímzőiskolát alapított. Későbbi élete családi tragédiák miatt özvegy „árvaságban” telt, de udvari lelkésze, a kiemelkedő tudós, Bod Péter segítségével mindhalálig az erdélyi protestáns magyar kultúra felvirágoztatásán munkálkodott.
Az Olt mellékének gazdag múlttal és természeti értékekkel bíró valódi gyöngyszeme Alsórákos. A falu szeme fénye volt egykor az „Erdély aranykorát" idéző Sükösd–Bethlen-kastély. Orbán Balázs szerint „e kastély egyike honunk legszebb, legérdekesebb, s legépebb őskastélyainak, melynek hajdan, mint a rákosi szoros kulcsának, igen jelentékeny szerepe lehetett.” Sükösd György kapitány 1624-ben fogott a kastély építésébe, ami később Küküllő vármegye főispánja és Marosszék főkapitánya, Bethlen Sámuel birtokába került. A gróf jelentősen bővítette, és 1700-ban a bejáró fölé tornyot is épített, rajta a kígyós Bethlen-címerrel. A kastély a 19. században a Teleki családé lett, utolsó tulajdonosa Teleki Sámuel Afrika-kutató volt. Aztán a 20. század elhozta a pusztulás időszakát. 30 éve újítják, de van még mit csiszolni rajta…
Alsórákos neve kifejezetten jól cseng geológus körökben is. Határában a vulkáni múlt csodás természeti látványosságot alkotott. Ahogy Bányai János 1926-ban megfogalmazta: „Alig van terület, mely rendkívül változatos képződményeinél fogva annyira felkeltötte volna a figyelmet, mint az Olt-áttörésnek e kis szakasza.” A Hegyes déli lejtőjén a felszínre préselődő folyékony láva megszilárdulásának momentumát láthatjuk, a robusztus, orgonasípra emlékeztető ötszögű bazaltoszlopokban. Egészen kivételes látványt nyújt maga a vulkáni kráter és annak salakkúpja, a Hegyes. A kietlen kráterbe nézve, mintha a Mars felszínén járnánk. De a „pokol kapuja” az évmilliók alatt lehiggadt, s a vöröses, kopár felszínén már a zöld növényzet is megjelent.
Ezen a kivételes helyszínen elevenedett meg a vadnyugati Arizóna, hisz ott jártunkkor éppen a Django című tízrészes western sorozatot forgatták. A hollywoodi film alkotói számára az első látogatás után nyilvánvaló volt, hogy a Grand Kanyonra emlékeztető vulkáni kráter a tökéletes helyszín, ahol felépítik Új Babilon díszletvárosát.
A kráter másik oldalában egy újabb tünemény, egy zöld színben játszó tó csillan. A Fenyős-tó a bazaltbányászat révén keletkezett, miután a vulkáni kürtőből kitermelt láva helyén tátongó hatalmas gödröt feltöltötte az esővíz. Ennyi csoda után nem maradt más hátra, mint megmászni kiindulópontunk, az Ürmösi Tepe szomszédvárát, a Rákosi Töpét. A régi várhegyre nem vezet jelzett út, így Orbán Balázs nyomában toronyiránt másztuk meg a meredek mészkőpiramis tetejét, hogy onnan tekintsünk vissza a Persányi-hegységben tett körtúránkra.
Megjelent a Magyar7 2025/49.számában.
