Kóros nappali aluszékonyságot okozhat a nyugtalan láb szindróma
Kóros nappali aluszékonyság miatt következik be az autóbalesetek nagy része. Az aluszékonyság okai között találjuk a köztudatba egyre jobban beépülő alvási apnoe szindrómát, ám egyéb tünetegyüttesek is felelősek lehetnek. Most a nyugtalan láb szindrómát járjuk körül, ami első hallásra bagatell problémának tűnik, de korántsem az.
A nyugtalan láb szindróma a leggyakoribb alváshoz társuló mozgászavar. Nyugtalan láb szindrómáról beszélünk, ha jellegzetesen az elalvási időszakhoz kapcsolódva jelenik meg a végtag mozgatási kényszere, nagyon sokszor kellemetlen, zavaró, szúró-zsibbadó-viszkető jellegű, esetleg bizarr, nehezen leírható érzet provokálja.
A kellemetlen érzet átmenetileg mérséklődik a végtagmozgatásra.
Hasonló, de sokkal tünetszegényebb kórkép a periodikus végtagmozgászavar betegség, továbbá az alternáló (vagyis váltakozó) lábizom aktivitás. Kellemetlen, végtagból származó érzetekről vagy lábmozgásról a betegek nem számolnak be, egyetlen észrevehető jel sokszor a nappali aluszékonyság, fáradékonyság. Alvásvizsgálattal, mely során műszerekkel rögzítik az agy, az izmok, a végtagok aktivitását, kimutatható óránként több mint 15 periodikus végtagmozgás. Ehhez kapcsolódva az alvás töredezetté válik. A periodikus végtagmozgászavar és az alternáló lábizom aktivitás nem az elalvási időszakra, hanem a mélyebb alvási stádiumokra jellemző.
A nyugtalan láb szindróma gyakori, Európában nagyjából minden tizedik ember érintett, a köztudatba mégsem került be. A nappali aluszékonyságnak komoly társadalmi következményei vannak, például balesetek. A kognitív képességeket is rontja, a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát növeli.
A nyugtalan láb szindróma, valamint a feljebb említett másik két alvási mozgászavar az alvásfüggő dopaminhiányos mozgászavarok közé tartoznak.
A dopamin egy jelátvivő anyag az idegrendszerben, szerepe van például a mozgatókörök szabályozásában.
A dopamin más betegségekből is jól ismert, Parkinson-kórban például a dopamintermelő sejtek károsodnak. Az alvás-ébrenlét stádiumok átmenete során átrendeződik az agyi aktivitás, mindez hatással van a mozgatórendszert szabályozó agyi pályákra is. Ezért kapcsolódnak az alvásfüggő mozgászavarok az alvási stádiumok átmeneteihez. A dopamin elégtelen termelése mellett a jelátvivő anyag érzékelőiben, a dopaminreceptorokban is lehet hiba.
A betegség kialakulásában ezenkívül felelősek lehetnek azok az idegrostok is, amelyek a végtagok területéről a fájdalmat továbbítják.
Ezek túlérzékennyé válnak. Az alvásfüggő mozgászavarokat súlyosbíthatják azok a betegségek, amelyek károsítják az idegrostokat. Ilyen betegség például a cukorbetegség, reumás artritiszhez kapcsolódó idegkárosodás, alagút-szindróma. A fájdalmat közvetítő idegrostok a mindennapi életben folyamatosan jeleznének, legtöbbször banális, lényegtelen érzeteket is. A gerincvelőben létezik egy mechanizmus, amely csökkenti, akár ki is kapcsolja a lényegtelen érzetek továbbítását. Az izmok mozgatóparancsa is kikapcsolhat egyes érzeteket. Ezt látjuk a nyugtalan láb szindróma esetében. A kellemetlen érzet kiváltotta végtagmozgatás enyhítést hoz. A nyugtalan láb szindróma mindig nyugalmi helyzetben jelentkezik.
A nyugtalan láb szindrómában valami miatt nem tökéletesen szabályozott az alvás-ébrenléti átmenet, legalábbis a mozgásszabályozásért felelős hálózat egy része. Emiatt kóros irányba tolódik a mozgatórendszer érzékenysége, reaktivitása. A kellemetlen végtagi érzet a betegek egy részében hiányzik, a végtagmozgás önmagában jelentkezik. Tehát itt elsődlegesen a mozgásszabályozás zavarával állunk szemben, nem pedig a fájdalom érzékelése a gond. A kellemetlen érzet inkább provokálja, erősíti azokat a mozgásmechanizmusokat, amelyek szabályozása egyébként is kóros lenne az elalvás környékén.
A dopamin jelentőségét ezeknél a betegségeknél mutatja, hogy a tünetek már nagyon kis mennyiségű dopaminpótlással erőteljesen javulnak.
A dopamint helyettesítő egyes gyógyszerek mellékhatásaira azonban vigyázni kell! A nyugtalan láb szindróma kezelésében nem a gyógyszeres megoldás az egyetlen. Vashiányra is kell gondolnunk. Vas, valamint egyéb vitaminok (folsav, B12-vitamin) hiányában a dopamin képződése zavart szenved, a dopaminreceptorok is kevésbé működnek. A vasanyagcsere rendezése után megoldódhat az elalvás körül jelentkező szindróma. Krónikus veseelégtelenségben, amikor felborul a vasanyagcsere is, jóval gyakoribb a nyugtalan láb szindróma, akárcsak várandósság alatt, amikor szintén nagyobb a vashiány kockázata. A gyermekkori esetek döntő hányadában is a vashiány áll a tünetek hátterében.
Különösen a periodikus végtagmozgás zavarra jellemző, hogy még a mozgásos tünetek fellépte előtt megnövekedik a szimpatikus idegrendszer aktivitása.
A szimpatikus idegrendszer készíti elő például a stresszreakciót, növeli az adrenalin szintet. Az alvásfüggő mozgászavarok fontos szövődménye a nem pihentető alvás miatti aluszékonyság, fáradékonyság. Továbbá a kognitív képességeink is zavart szenvednek, túlérzékenység, hangulatzavarok léphetnek fel. Sok embert érinthet ez a betegségkör, és a legtöbb esetben nincs is szükség bonyolult kezelésre, inkább a vitamin- és vashiányt szükséges rendezni. Ha odafigyelünk erre a betegségre, megelőzhetjük az aluszékonyságból következő autóbalesetek jó részét!
