Korabeli térképek érhetők el szabadon - digitalizált formában
Csaknem ezer 1850 előtt nyomtatott térképet tesz digitálisan szabadon hozzáférhetővé az Országos Széchényi Könyvtár.
„Földabrosz” néven új digitális tartalomszolgáltatást indít az Országos Széchényi Könyvtár.
Folyamatosan bővülő adatbázisuk jelenleg csaknem ezer, 1850 előtt nyomtatott magyarországi és külföldi térképet tartalmaz,
amelynek jelentős része a 18. században készült, de több 17. századi kiadás is gazdagítja a könyvtár alapítójától, gróf Széchényi Ferenctől (1754–1820) származó gyűjteményt - írta közleményében a könyvtár.
Az országos bibliotéka célja a sokrétű gyűjteményük közkinccsé tétele a lehető legszélesebb körben,
kiemelt figyelemmel a középiskolai és a felsőfokú oktatásban résztvevők, valamint a kutatók igényeire. Nemzeti könyvtári küldetésüket szem előtt tartva a kultúrkincseket jó minőségben és szabad licenc alatt publikálják, azaz a forrás megjelölésével szabadon hozzáférhetővé, letölthetővé és felhasználhatóvá teszik.
A célzott kereséshez többszempontú keresőrendszer áll rendelkezésre; a böngészni vágyók földrajzi elhelyezkedés (világ, Európa, Magyarország, távoli tájak) és tematikus csoportosítás (történelmi, hadtörténelmi, város-, hajózási és általános térképek) szerint is válogathatnak. A tájékozódást a térképek részletes bibliográfiai adatainak és tartalmi elemeinek megadásával segítik.
A magyarországi vonatkozású anyag egyik legkülönlegesebb darabja
az az 1670 és 1682 között készült térkép, amely Északnyugat-Magyarországot ábrázolja. A képen az ország nyugati sávjában húzódó – a császári fővárost, Bécset védő – török kori végvárvonal és a Bécsig húzódó mögöttes terület látható.
A császári döntéshozók érdeklődésének homlokterébe tartozó vidékről készült műre
valószínűleg nagy lehetett a kereslet a polgári lakosság körében is,
mivel Érsekújvár elestével mindennapossá vált a török támadástól való félelem. Nem alaptalanul, hiszen 1683-ban a török főerők Bécs ostromára indultak.
A külföldi anyagrészben az európai területek mellett Tűzföldtől Kubán keresztül Szumátráig számos különleges tájat mutatnak be.
A válogatás legrégebbi darabja egy 1614-ben készült, az ókori Görögországot ábrázoló történelmi térkép.
A portugálok által a 16. században alapított
Olinda (Brazília) holland elfoglalását bemutató 1630-as térkép az úgynevezett újságtérképek egyik példája.
Ezek látképeket, térképeket és életképeket esetenként többnyelvű, szöveges ismertetőkkel egyesítő grafikai kiadványok, amelyek a 17. század első felében váltak népszerűvé Hollandiában.
Az 1700-as években megnőtt az érdeklődés az antik – így az ókori római – kultúra iránt,
ezért Pompeji feltárása is új stádiumába lépett a 18. század közepére. A munkálatokat 1748-ban kezdték el, de a várost csak 1763-ban, egy ókori felirat alapján tudták végleg beazonosítani, és ekkor vált látogathatóvá is.
Pompeji város Francesco Piranesi (1758/1759–1810) alkotta térképe hosszú ideig az egyetlen kartográfiai ábrázolása volt
a tragikus sorsú, a Vezúv Kr. e. 79-es kitörése következtében elpusztult városnak, amelyet hatalmas hamu- és kőzettömeg temetett el. A térkép 1785 és 1793 között háromszor is megjelent, az adatbázisban látható példány a második, 1788. évi kiadás. A dokumentum kiemelt történeti értékét az adja, hogy pontos képet ad az ásatások akkori állapotáról.
A „Földabrosz” szolgáltatást folyamatosan bővítik Térkép-, Plakát- és Kisnyomtatványtárunk változatos gyűjteményének további részeivel, azonos nevű térképtörténeti blogjuk pedig megújul, s a későbbiekben az oldal szerves részét alkotja majd.
A térképek nézegetéséhez hasznos időtöltést, eredményes böngészést kíván az Országos Széchényi Könyvtár!
Az adatbázisuk elérhetősége: https://foldabrosz.oszk.hu/.
