Dömötör-napi szokások, hagyományok
Október 26-a keleti egyház kedvelt és gyakran ábrázolt harcos szentjének ünnepe. A szent vértanú emléknapja a magyar nyelvterületen főként a pásztorélet hagyományaiban kapott helyet.
Demeter (Démétriosz) ókeresztény vértanú, Szaloniki városának híres patrónusa a keleti egyház harcos szentjeinek sorába tartozik. Születési helye a hagyomány szerint a szerémségi Szávaszentdemeter (Sirmium).
A Bizánci Birodalomnak egyik kiemelkedő szakrális központja volt a szaloniki Demeter-bazilika, ide került Demeter vértanú holtteste.
A Szalonikiban található sírjától hozott dömötörvíz és dömötörolaj kedvelt ortodox szentelmény volt. Egyik ismert keleti ábrázolása a piros lovon ülő vitéz, aki dárdájával a földön fekvő pogány katonát szúrja át.
A Dukasz Mihály által adományozott Szent Korona bizánci részének egyik zománcképén, György mellett, a katonaruhás Szent Demeter látható.
György és Dömötör alakja a barbárokkal vívott harcokban az ő mennyei közbenjárásukat jelképezi.
Szent Demeter napja a téli időszak kezdetét jelenti. Szent Demeter hozza a telet, Szent György, pedig a nyarat – mondja a bolgár közmondás.
Népszerűsége a bizánci kereszténység hatásterületével és szentjeinek kultuszával függ össze. Magyarországon a 11. századtól követhetjük nyomon tiszteletét.
Az Érdy-kódex tanúsága szerint a latin egyház is tiszteletben tartotta.
A magyar nyelvterület különböző részein, és persze az állatfajtáktól függően Szent Mihály (szeptember 29.), Vendel (október 20.), Dömötör (október 26.) és sereghajtóként Szent Márton (november 11.) voltak az állatbehajtás jeles napjai.
Szent Dömötör a juhászok védőszentje volt. Hogyan lett, s mikor Dömötör a hazai juhászok védőszentje, nem tudható.
Ünnepén a juhászok évi elszámolással egybekapcsolt mulatozást, dömötörözést rendeztek. A vigasságra néha az egész dömötörhét ráment.
Dömötör napját juhászújévnek is nevezték, mert sokfelé ezen a napon számoltak el a juhászok gazdáikkal, meghosszabbították vagy megszüntették a szolgálataikat.
Egy vagy több napon át tartó mulatságokat rendeztek. Különösen nagy ünnepségek voltak Szegeden.
Majd hatalmas ünnepi étkezés és mulatozás kezdődött.A juhászok a plébánia udvarán főzték a birkapaprikást, a juhásznék rétest és bélest tálaltak.
Hortobágy környékén az uradalmi pásztorok és a paraszti legelőtársaságok rendeztek Dömötör-napi mulatságokat. A juhászok elszámolását bezáró mulatságát sok néven nevezték, juhászbálnak, juhásztornak, juhtornak, juhdérmációnak és dömötörözésnek is hívták.
A Kalocsa melletti Szakmár juhászai Dömötör napján a pappal bárányt szenteltettek a templom előtt.
A Vendel- és Dömötör-napi ünnepségek már a századfordulótól vesztettek jelentőségükből, s ezzel Szent Mihály-nap szerepe növekedett meg.
Kunmadarason és Hajdúszoboszlón Szent Dömötör napján állatvásárok voltak.
A naphoz fűződő szokások még sokrétűbbek a balkáni országokban. A délszlávok a farkasok elleni védekezés időpontjának tartották ezt a napot.
A bulgáriai karakacsánok legeltetési és cselédszerzési határnapnak tartották, az új házasok pedig kalácsot és kenyeret vittek a templomba, majd rokonaik körében mulatoztak.
– tartja a szólás, na de mit is jelent ez? Arra is mondják, akinek bizonytalan a sorsa, de arra is áll, aki részeges.
– tartják Nádudvaron, azaz egyszerre utal a szólás a mulatságra és az esetleges hiány miatt „megtáncoltatott” juhászra. Zentán és környékén a régi juhászfamíliák emlegetik, mivel ekkor az időjárás már nem kedvez a kint tartózkodó juhásznak és nyájának. A hideg szél táncra perdíti a fagyoskodó juhászt, de a jószág is didereg.
Dömötör és a patkányok
A Vasas Szent Péter napján kiűzött patkányok Dömötör napján foglalják el a házat, azaz behúzódnak a közelgő hideg elől.
Dömötör disznai
Eljött a hideg idő, be kellett hajtani az állatokat. Az összeíráskor a kanász a gazdát verssel köszöntötte:
Adjon Isten minden jót, diófábul koporsót!
Bort, buzát, borockot, kondorszőrű malacot!
Csutorának feneket, abbu igyunk öleget!
A köszöntésért minden gazdától egy-egy liter bort kaptak, s így Dömötör napján úgy berúgtak, hogy a nép „Dömötör disznainak“ nevezte őket.
A néphit szerint az időjárás-előrejelzés szempontjából is jeles nap október 26-a.
Ezen a napon a hideg szél kemény telet hozhat a népi megfigyelés szerint.
A szegedi Dömötör-torony, az egykori Szent Demeter-templom tornya róla kapta a nevét. A szegedi Demeter-templom a 12. században épült. 1913-ban döntött a város a lebontásáról, hogy a helyén épüljön fel a Fogadalmi templom. A Szent Demeter-templom bontásakor került elő annak falába építve a Dömötör-torony.
Heltai Gáspár örökítette meg, hogy Hunyadi Mátyás a szegedi országgyűlés idején, Dömötör napján a szent templomában hallgatott misét. A papon viseltes kazula volt.
A Hortobágyon az egykori Hort faluban a 14. sz. elejéig állt a Demeterről elnevezett templom.
A Tabánban a szerb ortodox templom 1949-ig állt, ma egy harangláb őrzi az emlékét. A Szent Demeter szerb templomot 1945-ben bombatalálat érte, toronysisakja elpusztult, tetőzete leégett, boltozata néhány helyütt beszakadt. Bár az épület helyreállítása talán megoldható lett volna, ennek ellenére lebontották.
A szent nevét viseli Domoszló 700 éves temploma is.
Ugyancsak Szent Demeterről van elnevezve Pély község temploma, valamint a 2016-ban felszentelt vásárosnaményi görögkatolikus templom is a nevét viseli.
