Kirándulás a történelembe – KÉPEKKEL
Amióta Magyarország legkülönbözőbb, általam eddig nem ismert tájegységeit járom, többször megtörtént már, hogy rácsodálkoztam eldugott települések értékeire, szépségeire. Ezúttal a Tolna vármegyei Ozorára látogattam el, amelynek neve, hála Illyés Gyula Ozorai példa című drámájának, nem csengett ismeretlenül. Ezenkívül semmi mást nem tudtam a faluról, így egy átlagos várkastély nyújtotta élményre számítottam. Ám a kastély szépsége, rendezettsége, és kapuján belépve az elém táruló látvány megdöbbentett.
Reneszánsz hangulatú, növényekkel gazdagon díszített belső palotaudvarba csöppentem, ahol a legkülönbözőbb növények pompáztak jó ízléssel összeválogatva, harmonikus elrendezésben.
Nos, a reneszánsz hangulatú várkastélyt egy firenzei kereskedőcsalád sarja, Filippo Scolari 1416-ban kezdte építtetni gótikus stílusban. Filippót Magyarországon csak Ozorai Pipóként emlegetik. Az elszegényedett olasz nemesi családból származó ifjú kereskedőkkel érkezett Budára, megtanult magyarul, és Luxemburgi Zsigmond jobbkeze lett. Legendás hadvezéri képességekkel rendelkezett, egész életét Zsigmond védelmének szentelte. A király holtig tartó barátsággal és bizalmas posztokkal – királyi kincstartó, királyi sókamarák vezetője – jutalmazta Simontornya várkapitányát.
Pipo tizennyolc győztes hadjáratot vezetett a török ellen. Udvarában és kíséretében vált férfivá Hunyadi János. Ozorai Pipo élete végén különös kegyben részesült: a magyar királyok temetkezési helyén, a székesfehérvári bazilikában helyezték örök nyugalomra 57 évesen.
Ozorai Pipo feleségül vette Ozorai Borbálát, otthonuk azonban nem hasonlított a korabeli várakra, sokkal inkább az itáliai városi palotákra. Szabályos négyzet alaprajzú, kívülről egy várfal övezi, amelynek négy sarkát kerek tornyok erősítik. Az épület Pipónak és hitvesének, valamint a lovagi kultúrának állít emléket, korhű módon berendezett termek és meghitt belső udvar idézi meg a múltat.
Pipo örökös nélkül hunyt el, 1426-tól özvegye, Borbála lett a várkastély birtokosa. Ő az 1438-ban kelt végrendeletében a várkastély tulajdonjogát Hédervári Lőrinc nádorra hagyta. A vár első jelentős ostromára Mátyás halála után, 1491-ben került sor, ezután Habsburg Miksa foglalta el rövid időre. 1510-ben kezdődött meg átépítése reneszánsz stílusban, s vált Filippo Scolari várkastélya reneszánsz otthonná.
1545-ben a budai pasa csapatai foglalták el, s csaknem 140 évig török kézen volt. A 17. század elejétől Ozorát az Esterházyak szerezték meg, s az addigra már romos várat helyreállították, hivatali és tisztviselői lakásokat, börtönt, borospincét, magtárat hoztak benne létre.
Szinte teljesen eltüntették a gótikus és a reneszánsz stíluselemeket.
A 2. világháború után állami tulajdonba került, és az 1970-es évekig főleg gabonát tároltak benne, de aztán 1981-ben komoly régészeti feltárás kezdődött Ozorán, s végül 2002-ben a palotaépületet is felújították. Napjainkban az ozorai várkastély ismét a reneszánsz korszakot idézi. A jelenlegi tárlat kialakítása és az emeletek berendezése 2015-ben fejeződött be, s ekkorra épült újjá a külső várfal, a saroktornyok, a bejárathoz vezető híd.
A tárlatvezetés a földszinten, a 17. századból származó konyhánál kezdődik.
A kandalló kiváló volt a húsételek elkészítésére, a kémény a füstölésre, a patka a fürdővíz melegítésére.
Borbála szobájában egy baldachinos ágy és egy kandalló áll a szoba középpontjában. Megtudtuk, hogy a várban csak a gyerekeket és a nőket illette meg a fűtés. Ismerték az árnyékszéket, de a szobában látható fürdődézsát évente mindössze 4-5 alkalommal használták, mert meggyőződésük szerint a fürdővíz megbetegít.
A fegyverterem berendezését cseh kovácsmesterek készítették. Látható itt olyan fapajzs is, amelyet Mátyás fekete seregében is használtak.
A Szent Fülöp-kápolnában a tárlatvezető elmondta, hogy felszentelt kápolnáról lévén szó, itt akár esküvőket, keresztelőket is lehet tartani. A kápolnában Szent György csontereklyéjét őrzik.
A trónteremben kapott helyet egy Pipót ábrázoló festmény. A reneszánsz étkező középpontjában egy méretes asztal áll. Ezen anno 10-15 fogást tálaltak fel, főleg húsételeket, amelyeket természetesen, evőeszközök nélkül fogyasztottak el.
Az eddig látott termek reneszánsz szellemiséget sugalltak, a többi már a barokk jegyében született. A borszobában goblentechnikával díszített bútorok állnak. A következő átjáró helyiség az Esterházyak családfáját hivatott bemutatni, amit Ádámig vezettek vissza.
Az Esterházy-szalon letisztult, elegáns helyiség, amelyet a szoborterem követ Michelangelo szobrainak másolataival.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2023/40. számában.
