Kincset ér, ha van a polcán: így erősíti az immunrendszert a méz

Fontos tudni, hogy

a méz fertőtlenítő hatása csak bizonyos időtartamon és keretek között érvényesül.

Így bármennyire is egészséges édesítőként tartjuk számon, nem váltja ki a bevált sebkezelő szereket. Persze azért rengeteg mindenre lehet használni!

A hivatalos meghatározás szerint a méz: „az Apis mellifera méhek által a növényi nektárból vagy élő növényi részek nedvéből, illetve növényi nedveket szívó rovarok által az élő növényi részek kiválasztott anyagából gyűjtött természetes édes anyag, amelyet a méhek begyűjtenek, saját anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, dehidrálnak, és lépekben érlelnek.”

A méz ásványi anyag- és vitamin jellemzőit a botanikai és földrajzi eredete határozza meg. Vitaminok közül a legtöbb mézfajtában a C-, B1-, B2-, B6-, K-vitamint, niacint, pantoténsavat és biotint találunk. Ásványi anyagai és nyomelemei közül a kálium, a kalcium, a magnézium, a vas, a cink, a mangán, a réz és a króm emelhető ki. Ezek a mikrotápanyagok a mézben jelen vannak, mennyiségük azonban csekély.

A méz értékes tápanyagai révén igen sokrétű táplálkozás-egészségügyi előnyökkel szolgál rendszeres, mértéktartó fogyasztás esetén.

15 éves kor felett naponta 20-30 gramm a maximálisan javasolt bevitel mennyisége.

Oligoszacharidjai segítik a jótékony (probiotikus) bélbaktériumok, így a bifidobaktériumok, laktobacilusok szaporodását, vagyis a méz prebiotikus hatást fejt ki.

Antibakteriális hatása savas jellegének, hidrogén-peroxid-tartalmának köszönhető. A népi jó tanács hátterében, mi szerint ne tegyük a mézet forró teába az áll, hogy a méz antibakteriális hatású összetevői híg formában, normál hőmérsékleten a legaktívabbak, a magas hő viszont csökkenti ezt az aktivitást, emellett a méz aroma- és illatanyagai is károsodnak.

A méz íze több mint százhúsz aromaanyagból áll össze, amelyek kémiailag alkoholok, ketonok, aldehidek, valamint észterek. 

Ezek a kellemes íz mellett étvágyfokozó hatásúak, serkentik az emésztőnedvek, enzimek és hormonok kiválasztását. Az aromaanyagok mellett a különféle szerves savak is befolyásolják a méz ízét, növelik annak étvágygerjesztő és emésztést serkentő hatását.

Érdekesség, bár nem új keletű tapasztalat, hogy a méz segíti a sebgyógyulást: stimulálja az új erek képződését, serkentve új sejtek kialakulását is, így például a seb befedését szolgáló hámsejteket.

Náthás időszakban, influenzaszezonban a méz fogyasztása már csak azért is javasolt, mivel a B- és T-limfocita immunsejtek aktiválása révén szerepe van az immunvédekezésben.

Virágméz (nektárméz): A növények nektárjából származó méz. Amennyiben különféle virágokból származó mézek keverednek, vegyes virágmézről beszélünk.

Édesharmatméz (mézharmatméz): Főképpen a növényi nedvet szívó rovarok által (Hemiptera) az élő növényi részek kiválasztott anyagából vagy nedvéből nyert méz. Ha a méz legnagyobbrészt mézharmatból készül, akkor mézharmatméz vagy erdei méz lesz az eredmény.

Lépesméz: A méhek által újonnan épített, még a szűzlépek sejtjeiben vagy kizárólag méhviaszalapú műlépre épített, szűzlépben tárolt és lefedett sejteket tartalmazó egész lépben vagy léprészekben értékesített méz.

Darabolt lépesméz: Egy vagy több lépdarabot tartalmazó méz.

Csorgatott méz: A fiasítástól mentes lépekből, azok felnyitása után kicsurgatással nyert méz.

Pergetett méz: A fiasítástól mentes lépekből centrifugálással nyert méz.

Sajtolt méz: Fiasítástól mentes lépek sajtolásával, 45 °C-ot meg nem haladó mérsékelt hő alkalmazásával vagy anélkül nyert méz.

Filtrált méz: Olyan méz, amelyből az idegen szerves és szervetlen anyagokat olyan szűrési módszerrel távolítják el, amely a méz virágportartalmának jelentős csökkenését eredményezi.