Kik lesznek a konszolidáció legnagyobb vesztesei?
A következő konszolidációs csomag intézkedései fokozatosan a gyakorlatban is megjelennek, és egyre több számítás lát napvilágot arról, hogyan érinti a megszorítás a hétköznapi emberek életét. A Költségvetési Tanács (RRZ) legújabb elemzése szerint a konszolidáció terheit elsősorban a munkaképes korúak, ezen belül is a pályájuk elején járó fiatalok viselik majd.
A tanács szakértői részletesen kiértékelték a közpénzügyek helyreállítását célzó lépéseket, és az úgynevezett generációs számlák szempontjából is megvizsgálták azokat. Ezek azt mutatják meg, hogy az egyes születési évjáratok élettartamuk hátralévő részében mennyivel járulnak hozzá a közpénzekhez, és átlagosan milyen mértékben részesülnek közszolgáltatásokból és állami transzferekből. A számítások 2026-os árakon készültek.
Mivel a konszolidáció elsősorban a természetes személyeket érintő adó- és járulékváltozásokra épül, a legnagyobb terhek az aktív dolgozókra hárulnak.
Az RRZ számításai szerint a jelenlegi produktív korosztályok fejenként évente átlagosan 152 euróval járulnak hozzá a konszolidációhoz – minden egyes hátralévő életévükre vetítve.
„A leginkább azokat érinti az intézkedéscsomag, akik éppen most lépnek be a munkaerőpiacra, az ő terhelésük elérheti a 200 eurót évente” – áll a költségvetési tanács elemzésében.
A jelenlegi öregségi nyugdíjasokat főként a 13. nyugdíj ideiglenes befagyasztása 2026 és 2028 között, a kiadáscsökkentő lépések miatt szűkülő közszolgáltatások köre, valamint az áfával kapcsolatos intézkedések (különösen egyes alapélelmiszerek áfakulcsának módosítása) érinti.
A tanács szerint ez a nyugdíjasok esetében fejenként átlagosan évi 62 euró terhet jelent a 2026-os konszolidáció.
A még nagyon fiatal vagy jövőbeni generációk átlagosan évi 165 euróval járulnak majd hozzá a konszolidációhoz, mivel a magasabb adó- és járulékterhek teljes aktív életpályájukat végigkísérik.
Ugyanakkor, ha egy évre eső terhelést nézünk a hátralévő élettartamra vetítve, az ő esetükben ez alacsonyabb, mint azoknál, akik most lépnek be a munkaerőpiacra.
Ennek oka, hogy a plusz évek jelentős része gyermekkorra esik, amikor a konszolidáció intézkedései még közvetlenül nem sújtják őket.
Az állami kiadások csökkentése – a közjavakra és közszolgáltatásokra fordított összegek visszavágása – a Költségvetési Tanács modellje szerint egyenletesen érinti az összes generációt. A közkiadások lefaragása közvetlenül tükröződik a közszolgáltatások értékének csökkenésében, vagyis mindenki valamivel kevesebbet kap az államtól.
A kormány által előkészített konszolidációs csomag összességében negatívan érinti a háztartások jövedelmi helyzetét. A számítások szerint 2026-ban a meghozott intézkedések következtében a családok (beleértve az egyedül élőket is) reálértelemben átlagosan 2,1 százalékkal alacsonyabb rendelkezésre álló jövedelemmel számolhatnak.
