Ki mehetne előbb nyugdíjba, ha visszatér a nyugdíjplafon?
Az egyre növekvő nyugdíjkorhatár elsősorban azokat érinti negatívan, akik nehéz fizikai munkát végeznek, hiszen ehhez sokszor komoly fizikai erőkifejtésre van szükség, ami idősebb korban már megterhelő lehet, esetleg a munkakörülmények kifejezetten károsak az egészségre. De vajon kik lehetnek azok, akiknek esélyük lesz a korábbi nyugdíjazásra?
2023 óta eltörölték a nyugdíjplafont, azóta a várható élettartam alapján számítják ki a nyugdíjkorhatárt, az 1967-tól születettekkel kezdődően. A munkaügyi tárca ugyanakkor bizonyos szakmák esetében ismét bevezetné. A cél nem más, mint, hogy az „emberpróbáló” hivatást űzők, a fizikailag igényes munkát végzők és/vagy a veszélyes körülmények között dolgozók előbb mehessenek nyugdíjba. Egyelőre azonban még nem világos, kik lehetnek az érintettek.
A fémipari dolgozók szakszervezete (OZ KOVO) kifejtette véleményét a szociális hálón a korábbi nyugdíjazást illetően. Azt állítják, ők már régóta azt preferálják, hogy a rizikós munkavégzés „megjelenjen” a nyugdíjrendszerben.
– figyelmeztet a szakszervezet.
Azt is hangsúlyozzák, hogy nem minden munkahely veszi egyforma mértékben igénybe a szervezetet. Ezért a munkahelyeket a törvény értelmében kategorizálják. A 3. és 4. kategóriába tartoznak azok a munkavállalók, akik hosszú távon ki vannak téve olyan hatásoknak, melyek súlyos egészségkárosodást okozhatnak.
Hogy milyen negatív hatásokról van szó? Ide tartozik például az erős zaj, ami a hallás elvesztéséhez vezethet. Veszélyes lehet a por és a vegyi anyagok is, melyek elsősorban a tüdőt, a bőrt és az idegrendszert károsíthatják. Ártalmas lehet az nagy hideg és az extrém forróság is. A vibráció tönkre teheti az ízületeket, az ereket és az idegeket. A nagy fizikai megterhelés károsíthatja a hátgerincet és az ízületeket. A műszakozás és az éjjeli munkavégzés alvászavarokhoz, krónikus fáradtsághoz és szívproblémákhoz vezethet. A veszélyes munkafolyamatok pedig növelik a balesetek előfordulását, valamint a foglalkozásból adódó betegségek kockázatát.
Az OZ KOVO figyelmeztet arra, hogy ezek nem rövidtávú kockázatok. Hosszú éveken át fennállnak, sokszor akár évtizedekig is, és egészségkárosító hatásuk van.
Szlovákiában a munkahelyeket, a közegészség védelméről szóló törvény értelmében, négy kategóriába sorolják be az egészségügyi kockázat alapján. A 3. és 4. kategóriába tartoznak azok, ahol a dolgozók hosszú ideig olyan hatásoknak vannak kitéve – zaj, por, vegyi anyagok, rezgés, extrém hőmérséklet, nagy fizikai megterhelés –, amelyek súlyos egészségkárosodást okozhatnak.
Ezek leginkább a bányászat, a kohászat, a gépészet és a vegyipar területén jellemzőek, de néhány műszaki és mentő hivatás esetében is.
Az egyes kategóriákba való besorolásról szakmai mérések és a munka- és közegészségügyi szolgálat dönt.
Az új „nyugdíjplafonozás” rendszere egyelőre még nyitott. Az viszont biztos, hogy csak néhány szakmát fog érinteni, s valószínűleg a csehországi mintát veszik alapul.
