Kétszázhuszonöt éve született Jedlik Ányos feltaláló

Jedlik István néven látta meg a napvilágot a felvidéki Szimőn egyszerű földműves családban. Három évig otthon tanították, apja tízéves korában küldte a nagyszombati bencés gimnáziumba. Tanulmányait a rend pozsonyi iskolájában fejezte be, ahol németül is megtanult.

Tizenhét évesen unokatestvérével, a költő és nyelvtudós Czuczor Gergellyel együtt lépett be a bencés rendbe, ekkor kapta az Ányos nevet.

1818-tól két évig filozófiai tanulmányokat folytatott a rend győri líceumában, majd 1822-ben Pesten bölcsészetből doktorált. 1825-ben szentelték pappá, ettől kezdve a győri bencés gimnáziumban természettant, majd a győri líceumban fizikát tanított. 1831-ben a pozsonyi királyi akadémiára helyezték át, 1840-től a pesti tudományegyetemen adott elő, rövid ideig az egyetem rektora is volt.

A szabadságharc idején beállt nemzetőrnek, a bukás után visszavették ugyan az egyetemre, de csak németül taníthatott. Az 1860-tól magyar nyelven oktató Műegyetem tanáraként A természettan elemei, valamint Hőtan és Fénytan címmel tankönyveket írt. A Magyar Tudományos Akadémia 1858-ban a levelező tagságot átugorva választotta meg rendes tagjának, székfoglaló előadását A villanytelepek egész működésének meghatározása címmel tartotta, 1873-ban az MTA tiszteleti tagja lett. A kiegyezés után, 1867-ben tanácsosi címet és Vaskorona-rendet kapott, számos tudományos szervezet, egyesület munkájában vett részt. 1878-ban nyugalomba vonult és visszatért Győrbe, de továbbra is dolgozott, olvasta a fizikai szakirodalmat. Jedlik Ányos 95 éves korában, 1895. december 13-án halt meg.

Jedlik legismertebb felfedezése az "egysarki villámindító", azaz az első unipoláris gép, ezzel való kísérletezései során fedezte fel a dinamó-elektromos elvet, hat évvel megelőzve Siemenst.

Találmányának leírását 1861-ben elküldte egy német lapnak, amely visszautasította, mondván: a gondolat nem új és az olvasók nem fogják megérteni. A kedveszegett Jedlik ezután nem publikált külföldön, ezért világszerte Siemenst tekintik a dinamó feltalálójának.

Elkészítette a "villanydelejes forgonyt", az első, tisztán az elektromágneses hatás alapján működő elektromotort - mellesleg ezzel cáfolta a kor tudományos tekintélyeinek véleményét, akik úgy tartották, hogy elektromágnesek kölcsönhatását nem lehet forgó mozgás keltésére felhasználni.

E találmányát sem ismertette, mert megfelelő áramforrás hiányában nem tulajdonított neki gyakorlati értéket, s kézenfekvő volta miatt feltételezte, hogy már mások is megvalósították. "Csöves villámszedőkből alkotott villámfeszítője" a feszültségsokszorozó lökésgenerátorok előfutára volt, ezzel több mint félméteres elektromos ívet tudott létrehozni.

Megszerkesztette a világ akkor legtökéletesebb fénytani rácsait (ez olyan üveglap, amelyre hajszálvékony párhuzamos karcokat húznak, így a rá eső fehér fényt a prizmához hasonlóan színekre bontja), "osztógépe" centiméterenként 150 vonalat karcolt az üvegbe.

"Rezgési készülékével" bonyolult, a papírpénzeken látható biztonsági rajzolatokat lehetett készíteni. Foglalkozott galvánelemek tökéletesítésével, készített áramszabályozót ívlámpához és villamos forgonnyal hajtott kiskocsit.

Legelterjedtebb és mindenütt jelen lévő találmányát fiatalon, mintegy mellékesen konstruálta. Állítólag 1826-ban a rendházban arról beszélgettek, milyen jó lenne ebéd után friss ásványvizet inni.

Jedlik hamarosan előállt a "bökősvíz" (szódavíz) készítésére szolgáló eszköz terveivel, az első szikvízüzem 1829-ben létesült. Jedlik nem szabadalmaztatta találmányát, mondván: "nem gyáros vagyok, hanem tanár". A málnaszörp és a fröccs elengedhetetlen része immár eredetvédett termék, a szikvíz 2013 óta hungarikum.

Jedlik Ányos volt az első, aki a pesti egyetemen 1848-tól magyar nyelven adott elő fizikát. Fizikai, kémiai és matematikai szókincsünk nagy része tőle ered, ő vezette be például a dugattyú, eredő, összetevő, huzal, merőleges, nyomaték, vetület szakszavakat. Állítólag amikor közeledni érezte halálát, így búcsúzott rendtársaitól:

Az 1996-ban alapított Jedlik Ányos-díjjal a kimagaslóan sikeres feltalálói tevékenységet, valamint a kiemelkedő színvonalú és hatékonyságú iparjogvédelmi munkásságot ismerik el. Nevét tudományos társaság viseli, Győrben és szülőfalujában múzeuma van, utcákat, iskolákat, intézményeket, Győrben egy hidat is elneveztek róla.