Készülődés nagyban
Már csilingel, hallod? A nagy fenét, csak a sütő jelez, hogy kész a negyedik fajta süti a karácsonyi asztalra!
Nem fog elférni az ünnepi asztalon ez a sok kaja! Dehogynem, a halászlét mindenki kis tálikába szedi ki majd magának a tűzhelynél, és a kezében tartva, fölé hajolva eszi meg a helyén. De akkor minek kellett a lencseleves is? Nem mindenki halas, ugyanúgy, mint vannak sörösök és borosok is, vannak rántott halasok és pulykamellesek is! De kérlek, a helyspórolásért ne tedd a gesztenyés gombócok mellé a töpörtyűs pogácsákat, mivelhogy ez is, az is gömbölyű!
És ne egymásra, hanem külön sorba rakd a mákos és diós bejglit, szimmetrikusan!
A zongorabillentyű nevű süteményeket sem szükséges úgy, mint tavaly, egyenként a zongora billentyűire helyezni, mert akkor hova tennénk például a máglyarakást? A gyerekek vacsora előtt nem ehetnek süteményt! Hiszen már lopkodják a fáról a csokit! A fenébe, pedig a tavalyikat raktam fel, megfeledkeztem idén a csokikollekcióról! Nem lesz semmi bajuk, csak a díszekbe és a fényfüzérbe ne harapjanak a kis csokiüzérek!
És anyukáéknak pedig ott van az alkoholmentes sör, a koffeinmentes kávé, a cukormentes süti, és szénhidrátmentes lesz a vacsorájuk is!
Csak a kenyér és a péksütemény teljes kiőrlésű nekik, ha már sótlan az életük! De tavaly észrevettem, ahogy apuka egy óvatlan pillanatban bekapott egy „pogit”, pedig akkor már volt a szájában két gombóc. Spájzolnia kellett gyorsan, nehogy lebukjon!
Nekik lesz megint zöldség sütve, párolva, grillezetten, főve és nyersen is! Telefonáltam nekik, nehogy otthon felejtsék a fogsorukat. Mondták, hogy inkább magukat. Gyümölcs is legyen az asztalon gyümölccsel! Az ananászt nem kell megpucolni, csak ha kérnek. Nem fognak!
De erjesztett állapotban semmit! Fogjuk vissza és le magunkat, és igyunk alkohol helyett legalább három liter folyadékot szenteste is!
Akkor is, ha már csurog ki a fülünkön! Szolidaritásból mi sem iszunk a vacsorához bort, csak ha majd hazamennek. Amúgy is éjféli mise, idén tízkor, éjfélkor a szlovákoknak, a bejáratnál cserekor tolongás, Miatyánk helyett szentségelés.
A sopánkodások helyett inkább azt mondd meg, miért kellett vízbe állítani a műfenyőfát az erkélyen?
És te miért vásároltál kizárólag zöld színű gömbdíszeket a zöld fára? Észre se venni őket! Hogy minden évben más színű legyen a fa? Még a csúcsdísz is zöld, és első ránézésre úgy tűnik, hogy a fa folytatása…
Nem egyformák a masnik a becsomagolt ajándékokon? Valahogy meg kell őket különböztetni egymástól, ha már a csomagolópapír egyforma! Apuka kinőtte már a távirányítós tankot, anyuka is a síró-nevető-alvajáró Barbiet, nehogy összekeveredjenek az ajándékok! Remélem, nem kapok tőlük megint valamilyen bugyuta szakácskönyvet! Ezt olyan enyhe célzásnak veszem az anyukától, hogy azért még van hova tökéletesednie a szakácstudományomnak. Pedig csak jót akartam, amikor a pulyka gesztenyetöltelékéből csináltam a süteményt tavaly. Ki hitte volna, hogy átveszi a spékeléshez használt szalonna ízét…
Pedig azon, amit ők esznek, nem tudok mit elrontani. A tavalyi kötetbe is csak úgy futtában kukkantottam bele, hiszen az interneten minden megvan, legalább 500 féle töltöttkáposzta-recept.
Aztán hallod, milyen kaják vannak benne! Spagettival töltött makaróni. Babramunka, de hol kapsz ma már olyan hosszú és lyukas makarónit, amibe bele lehet fűzni a spagettit? Aztán meg spárga cérnametélttel. Oda se volt írva, hány gombolyag kell belőle. Meg rizsfelfújt, babfelfújt, lencsefelfújt, minden felfújt!
Tökkel töltött cukkini, cukkinival töltött tök. Még, hogy gazdagon rakott paraj! Akár arannyal, akkor se! Só-lett! Miért, eddig nem volt? Felföldi hidegtál, Alföldi melegtál! Cigánypecsenye helyett pedig vajda saga.
Csak hulljon az a fránya hó! Apuka mondta, hogy az ő gyerekkorában karácsonykor mindig hullott a hó, és csúszkálva, szánkón mentek szenteste az éjféli misére. Egyszer elaludt a szánkón, kint felejtették a templom előtt, mint Kevint a karácsonyi filmben a reptéren. Majdnem megfagyott, csak a nagypapa életmentő kisüstije melegítette fel, amit mindig a kabátja alatt hordott. Jó lett volna akkor gyereknek lenni! De az nem lehet, mert akkor hogyan lennének ők a mi szüleink!
Most meg már évek óta egy árva hópihe, annyi se! Mondja a gyerek, hogy nem is baj, mert akkor ki kellene menni szánkózni, és ki gépezne a jó kis meleg szobában?
Kesztyűben nem lehet okostelefonozni se! Bár gyanús volt, hogy Öcsi olyan kesztyűt kért a Jézuskától, amiből kint vannak az ujjai. Öcsi úgy érzi, havazni fog? Talán a gázóraleolvasón láttam olyat és a futáron.
Aztán az is lehet, hogy semmi se lehet, mert hó helyett idén is mindent a karantén borít be. Nagymama pedig vegye meg már magának azokat a fránya síléceket, mert könnyen előfordulhat, hogy tilos lesz karácsonykor a családlátogatás, de a síközpontok a hírek szerint nyitva lehetnek…
Megjelent a Magyar7 2021/51-52. számában.
