Késő őszi fejszellőztetés Tatán - KÉPEKKEL
Az év tizenegyedik havában a falevelek hullása a végét járja, Tél Tábornok pedig már a spájzban, azaz kanyarban előz és hozza magával a fagyos leheletű időszakokat. Csípős hideg ide, rövidebb nappalok oda, ez minket abszolút nem zökkent ki a világunkból. Év végére az ember hajlamos elfáradni a nagy rohanásban. Ilyenkor nem árt, ha a mindennapi teendőket egy kicsit félretolva, fejszellőztetésnek tesszük ki magunkat.

Szerencsére párom sem az a fajta, aki mindenáron az otthoni punnyadásra vágyakozik. Általában olyan helyszínt választunk ki, ahol ketten kiadós sétákat téve megbeszélhetjük az elmúlt napok történéseit, miközben a hely genius locija bombáz impulzusaival.
A tatai vár méltóságteljesen terül el az Öreg-tó mellett. Fura lenne kihagyni, ha az ember a városba téved. Egy épített jelképéről van szó, ami kivételesen anno nem védelmi funkciókat töltött be. Az épület eredetileg birtokközpontnak, nyaralónak, vadászkastélynak készült. A várkastélyon nyoma van mind a gótika, reneszánsz, barokk és a romantika stílusjegyeinek is. Aranykora Zsigmond és Mátyás király idejére esett.
A tatai Öreg-tóból sugárzik a harmónia. A természet szerelmeseinek kész vonzerő. Európa egyetlen olyan városi tava, melyen az őszi és téli hónapokban vadludak és más költöző madarak tízezrei találnak átmeneti menedéket. Akik ezen a vonalon készítik fotóikat, azoknak kincsesbánya ez a hely.
Gyönyörű ligetek, sétányok és műemlékek találhatóak ott, így kizárt, hogy az ember unalomba hajtsa magát. Rögtön, mondhatni egy privát tárlatvezetéssel nyitottunk. A helyszínen található kiskastély, enyhén elhagyatottnak tűnő klasszicizáló, késő barokk épületébe juthattunk be párommal. Fellner Jakab kezdte építeni, majd 1784-ben fejezték be. Az Esterházyak hajdani nyári lakában ma hivatalok működnek.
A nyári lakot elhagyva folytattuk sétánkat tovább. Szembe jött velünk egy mesterséges barlang, az Avernus-barlang, majd a Cseke-tó partján szellőztettük fejünket tovább, miközben a falevelek színkavalkádja bolondította meg a tájképet. Kedvencem a tó déli partján magasodó romantikus stílusú Török mecset volt. A megviselt építmény előtti padot, Kazinczy Ferenc látogatásainak emlékére állították.
Szürkült az égbolt, szállt le lassan a köd és a szél is odatette magát. Ideje volt megmelegedni és kiadósat enni. Erre alkalmas hely a Várkanyar Vendéglő. Rusztikus enteriőr és fincsi kaják várják az odatévedőt. Az ízletes estebéd és a tea elfogyasztása után nem maradt más hátra, mint útnak indulni haza.
