„Kali” magyarázata, a csernobili némaság és a „félsávos” R2-es – megjelent a MAGYAR7 18. száma

„A progresszívek kezdtek el kampányolni a Beneš-dekrétumok példájával. Tudjuk, egy kis magyar szavazatszerzés reményében, mert azelőtt nem izgatták magukat ez ügyben. Felvidéki magyar liberálisaink azonnal rá is haraptak a csalira, és azóta is azzal piszkálják a Magyar Szövetséget, valljon színt: vagy Kaliňákék, vagy szivárványosék! Mert a csordaszellem megköveteli, hogy valahová tartozni kell. Az önbizalom és a közösséget építő, a hiteles magyar politika becsületének visszaszerzése kevés, be kell tagozódni! Kövesdi Károly: Beneš élt, Beneš él, Beneš élni fog.

Magyar-kormány, magyar kártya. A Tisza kormányzásra, a Fidesz-KDNP pedig ellenzéki szerepre készül – summázhatjuk az elmúlt hét magyarországi közéleti történéseit. Leendő miniszterek és házelnök az egyik, hátrébb lépő, vagy egyenesen visszavonuló nagy nevek és sorcserével felálló összezsugorodott frakció a másik oldalon. A magyarországi politikában a filmkockák gyorsaságával pörögnek az események, írja Kolek Zsolt.

Van annyi élete Donald Trumpnak, mint egy macsknak? Mert már négy merényletet követtek el ellene. A legégetőbb kérdés, amely most az amerikai közvéleményt foglalkoztatja: valóban biztonságban van-e az Amerikai Egyesült Államok elnöke? Kocur László: Donald Trump életei.

Mindannyiunk nagyszüleiről mindannyiunk unokáinak. A történelem nem a könyvekben kezdődik, hanem a családi történetekben, amelyeket vagy tovább adunk, vagy végleg elveszítünk. A felvidéki magyarság elmúlt évszázada nemcsak politikai döntések sora, hanem generációkon át öröklődő sorsoké is: kitelepítéseké, újrakezdéseké, a lassú fogyásé. A csallóközi gyökerű Jezsó Ákossal, a felvidéki magyar családok 20. századi történetét feldolgozó trilógia szerzőjével (Megyek túlra; Mécses a ködben; Éjfélre kialszanak a lángok) beszélgetett Tóth Tünde.

Amikor a bevásárlás végén megnézzük a blokkot, és azon bosszankodunk, hogy pár év alatt hogyan lett az 50 eurós kosárból lassan 100 eurós, valójában nem csak a dráguló termékek miatt aggódunk. Egy mélyebb, bizonytalan érzés motoszkál bennünk: mi történik a pénzünkkel, és hol lesz ennek a folyamatnak a vége? És mit tegyünk azzal a kevés pénzzel, amit sikerül félretennünk? Rajkovics Péter: Hogyan ne veszítsük el a pénzünket?

Kaliňák és a kitelepítésre önként jelentkező magyar emberek. Ez a címe Somogyi Szilárd cikkének, amelyben a védelmi miniszter parlamentben, a Kérdések órájában elhangzott szavainak járt utána. A védelmi miniszter azt is sajátos módon magyarázza el, miért nem utókonfiskációról van szó, amit a magyarok állítanak, hanem arról, hogy az állam egy megkésett adminisztratív bejegyzést tesz a tulajdonlapokon.

Ott tartunk, hogy a nagyáruházaknál dolgoztatnak bennünket, mert maradt ugyan néhány pénztár, de azok többsége fölött piros lámpa világít, jelezve, hogy nem ül ott senki, tessék az automata pénztárhoz fáradni, írja Digitális diktatúra című publicisztikájában lapunk főmunktársa, Kövesdi Károly. Jellemző a bankokrácia elhatalmasodására, hogy például a szlovák fővárosban néhány éve olyan parkolóautomatákat szereltek fel, amelyek nem fogadnak el készpénzt (érmét), csak bankkártyával lehet fizetni a parkolásért.

Negyven év telt el, de a „fájó némaság” még ma is kísérti. A kárpátaljai nyugalmazott idegsebész, dr. Szöllősy Tibor, a csernobili katasztrófa utolsó élő magyar orvosa nyilatkozott portálunknak. Egy olyan világot fest le, ahol a pufajka volt a pajzs a sugárzás ellen, a vodka a gyógyszer, és ahol az orvosnak többet ért a megérzése, mint a párt utasítása. Ondík Gábor: Csernobil árnyékában – Egy magyar orvos útja az ismeretlenbe. 

Lapunkban közöljük Kvarda József visszaemlékezését, aki az atomkatasztrófa idején a ngymagyari HNB elnöke volt.

Lacza Tihamér Benyovszky özvegyéről, Hönsch Zsuzsannáról ír a Leporolt históriákban.

Kínai agyagkatonák, avagy az öröklét őrei. Több mint fél évezredet átfogó kiállítás tekinthető meg a Szépművészeti Múzeumban, ahol az első kínai császár terrakotta hadseregének katonái által a világ egyik legismertebb régészeti leletéből kapunk ízelítőt, írja Zsebik Ildikó.

Újabb fontos mérföldkőhöz érkezett az R2-es gyorsforgalmi út építése Dél-Szlovákiában: a Nemzeti Autópálya-társaság (NDS) közbeszerzést hirdetett meg két, összesen 14,6 kilométeres szakasz kivitelezésére a Rimaszombati járásban. A Zeherje–Bátka és a Bátka–Füge közötti útszakaszok megépítése régóta várt fejlesztés a térségben, amelytől a közlekedés javulását és a régió gazdasági felzárkózását is remélik. A bejelentések mögött azonban továbbra is komoly kérdőjelek húzódnak, elsősorban a finanszírozás kapcsán. Virsinszky Tamás: R2-es gyorsforgalmi út – tervek és kérdőjelek.

Együttműködés a határtérségben. Európai szakértők járták be Kassáról indulva a szlovák–magyar határtérséget, hogy első kézből lássák, miként járul hozzá a határon átnyúló együttműködés a helyi élet fejlődéséhez. Tapasztalataikról küldött tudósítást Fábián Gergely.

Egy állomás az idő fogságában, avagy a vasút köré épített város. Az 1940-es évek vége felé, amikor a környező településeknek már több száz évre visszanyúló emlékei voltak, a Bodrogköz „bordái alatt” megjelent egy teljesen új város, Tiszacsernyő, és rövid időn belül a térség lüktető központjává vált.

2026 áprilisában hivatalosan is megkezdődött a Lévai járásban fekvő Gyerk és Tompa községek között a napelempark kialakítása, írja A tiszta energetikai jövőért című tudósításában Kaszmán Zoltán.

A Felvidéki Magyar Ifjúságért Társulás kulcsa az az önkéntes munka, amit a szervezet immár két évtizede végez partnerei segítségével elsősorban a fiatal nemzedékért, a családokért, illetve a hátrányos helyzetűekért. A szervezet elnöke, Győri Margit személyisége, szervezőkészsége, önzetlensége és küldetéstudata teszi lehetővé, hogy a csapat még a legnagyobb kihívásokkal is megbirkózzon. Lacza Gergely: A FEMIT 20 éve.

Az utolsó Magyarországon élő Gulag-túlélő, Hartmann Józsefné 2025 májusában töltötte be a 95. életévét. Égő fáklyaként a mai napig aktív részese a megemlékezéseknek, történelemóráknak. Az életéről szóló tavaly megjelent A túlélő című kötetet mutatta be a Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány a pozsonyi Liszt Intézetben, írja Egy Gulag-túlélő története című beszámolójában Dunajszky Éva.

Huszonöt éve ilyenkor, tavasszal a mátyusföldi amatőr színjátszóké a színpad Nagyfödémesen. Nevetni a halálon, és meghalni a nevetéstől – szól a nagyfödémesi színjátszó seregszemle mottója. Az elmúlt 25 év alatt legtöbbször a vezekényi Görbe Tükör színjátszó csoport vett részt a fesztiválon, illetve a nagyfödémesi Kórtalan Színtársulat és a felsőszeli Bohém Bicskások színjátszó csoport. Szomolai Andrea: Negyed évszázad a világot jelentő deszkákon.

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége társszervezőkkel, a komáromi Jókai Mór Alapiskolában a Föld napján tartotta meg a VII. ÖKO-LOGIKA környezetvédelmi csapatverseny országos döntőjét, amelyen az ógyallaiak remekeltek, tudósít Nagy-Miskó Ildikó.

Egészségnap a Pedagógiai Szakközépiskolában. Test és lélek összekapcsolása – ez volt a mottója a losonci Pedagógiai Szakközépiskolában szervezett Egészségnapnak. A diáktanács által életre hívott esemény az egészéges táplálkozásra, a megfelelő testmozgásra és a lelki egészségre helyezte a hangsúlyt, olvasható Agócs Szvorák Emese cikkében.

Atlantisz – mítosz vagy elfeledett múlt? Volt valaha ilyen föld és élt ott magasan fejlett civilizáció? Mit mond erről a közös emlékezet?  Starovič Tibor gyűjtötte össze az információkat.

300 Hazajáró. Ennyi filmmel igyekeztek 2011 és 2021 között bemutatni a sokszínű Kárpát-medence természeti és kulturális értékeit, turisztikai és honismereti célpontjait.

Epres csavar(t) és Epres trifle – Balogh Tímea ajánlata az Íz-lelőben.

Vas Gyula tesztjén: Ford Kuga ST-Line X PHEV, amely megszépült és megizmosodott.

Kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci. A pénz soha nem látott mértékben határozza meg a modern labdarúgást. A mérkőzések ugyan a pályán dőlnek el, a munka nagy része azonban a háttérben, az irodákban és a tárgyalóasztaloknál zajlik, írja Mátis Rudolf.

Kis remény a Slovan árnyékában. Amikor leülünk a tévé elé, vagy kimegyünk a stadionba, a szívünk mélyén mindig ott motoszkál, hogy idén talán megtörik a jég, és nem Pozsonyba kerül a serleg. De mégis miért? Rajkovics Péter válaszol a kérdésre.

A bazini reneszánsz szószék látható a MAGYAR7 18. számának hátlapján.

Keresse, olvassa hetilapunkat, de legjobb, ha megrendeli.