Jégtörő Mátyásnak az idén sem akadt sok dolga
Február 24-én, szökőévben február 25-én Mátyás névnapját jegyzi a naptár. A magyarok számára ez jeles nap, egyrészt mert Mátyás apostolt ünnepeljük, másrészt pedig sokáig ennek a napnak az időjárásából szokták megjósolni, megsaccolni a tavasz érkezését. „Ha Mátyás jeget talál, töri, ha nem talál, csinál” tartja a mondás.
Nos, az utóbbi években bizony Jégtörő Mátyásnak nem sok dolga akadt, hisz most is tizenegy néhány fokos hőmérsékletek vannak, vagyis a tavasz mintha már beköszöntött volna. Szelet viszont hozott Mátyás, nem is akármilyent. Talán éppen a böjti szeleket.
Eleink úgy tartották, ahol nem Zsuzsanna (február 19.), ott Mátyás viszi el a havat a földről, s ereszti ki szűrujjából a pacsirtákat. Ha jeget talál, megolvasztja, tehát közel a tavasz, ha nem talál jeget, várni kell még a kikeletre.
A természet törvényeit hosszasan megfigyelő régiek még úgy vélték, Mátyás jege gyenge termést, de bő halú évet jósol. Ezen a napon ívnak a csukák, az e napon fogott halat pedig mátyáscsukának nevezik, ami a halásznak egész évi szerencsét jósol. Az árpára és palántákra termő, de a baromfiültetésre üresnap, az e napi tojásban nincs termőmag, nem is rakták kotlós alá.
Mátyás apostol Júdás árulása és halála után lett a tizenkettedik apostol. Jézus mennybemenetelét követően, pünkösd előtt az ő helyére választották Mátyást a tanítványok szűkebb köréből.
A hagyomány szerint később Etiópiában hirdette az evangéliumot. Vértanúhalált halt, nyakazó bárd oltotta ki életét. Ezért is szokták bárddal vagy szekercével ábrázolni. Ő az ácsok és mészárosok védőszentje.
Mátyás a héber Mattatiás név latin Matthias formájából származik, jelentése Isten ajándéka.
Íme néhány híres Mátyás: Eörsi Mátyás politikus, Mátyás apostol vértanú, szent, Nyéki Vörös Mátyás költő, Bél Mátyás polihisztor, Rát Mátyás lelkész, nyelvész, hírlapszerkesztő, Rákosi Mátyás politikus, Sándor Mátyás, Jules Verne regényhőse, Szűrös Mátyás politikus, Usztics Mátyás színész, Mátyás király, Ludas Matyi mesehős.
Nekünk, magyaroknak a legkedvesebb kétségkívül Mátyás király. A mondák szerint Mátyás, az igazságos olykor álruhában járta az országot, hogy megismerje a nép gondjait, segítsen a szegényeken, az önkényeskedő főurakat pedig megbüntesse. A valóság azonban másként fest. A történészek szerint míg élt, sem a nép, sem a főurak nem kedvelték. Ennek persze oka volt. A nép azért nem, mert a sok háborúval együtt jártak a hatalmas adók is, a főurak pedig azért, mert nem dinasztiából származott, hanem „csak” egy hozzájuk hasonló főúr gyermeke volt.
Személyét, uralkodását, amely során igazán naggyá tette Magyarországot, rengeteg tévhit és legenda övezi. A legenda szerint V. László halála után nagybátyja, Szilágyi Mihály és a Hunyadi-párt fegyveres erejének nyomására a Duna jegén választották királlyá 1458-ban. Ez nem igaz, bár a Duna tényleg be volt fagyva. A választás valójában a budai várban történt, ahova a befagyott folyón Szilágyi emberei könnyedén el tudtak jutni.
Ha másra nem, arra azért jó ez a legenda, hogy kiderül belőle, akkoriban bizony február végén még jégpáncél takarta a folyóvizeket, vagyis akkortájt a Mátyásoknak még bőséggel volt munkájuk, törhették a sok jeget. Mostanra, a globális felmelegedésnek köszönhetően, telente sajnos alig látunk jeget és havat.
