Ízelítő Dél-Morvaország kincseiből
Brünntől délre, az osztrák és a szlovák határig terjedő lankás táj két fontos turisztikai területének egyike a Világörökség-jegyzékben is szereplő Lednice–Valtice kultúrtáj, a nagy múltú Mikulov várossal. Az Európa Kertjének is nevezett Lednice–Valtice vidéke a 180 négyzetkilométeren elterülő, pavilonokkal, kastélyokkal, emlékművekkel, halastavakkal tarkított park a nagyhatalmú Liechtenstein főurak tulajdona volt, amelyet évszázadokon át szépítgettek.
Ez a kultúrtáj a természet, a művészet és az építészet remek kombinációja. Amíg Valtice barokk kastélya volt a Liechtensteinek fő rezidenciája, a tőle északra fekvő neogótikus lednicei kastély nyári székhelyül szolgált a családnak. Mi ezúttal az utóbbiba pillantunk be.
A birtokos Liechtenstein család Csehország egyik leggazdagabb főnemesi családja volt, fénykorukban, a 17. században csak Cseh- és Morvaországban nem kevesebb, mint 99 birtokkal rendelkeztek. A második világháború végén a kastélyt államosították, a Liechtensteinek pedig beszorultak a Liechtensteni Hercegségbe. Ők Európa egyik legrégebbi, a 12. századig visszavezethető nemesi családja. Magánvagyonuk révén a világ egyik leggazdagabb uralkodócsaládja, amely a politika, a gazdaság és a művészetek területén is évszázados tradíciókkal rendelkezik.
A kastélyokban gazdag Csehországnak talán ez a legszebb épületegyüttese. A földszinti termeket végigjárva elmondhatjuk, hogy a belső kialakításban a fából faragott megoldások jelenléte a meghatározó. A mennyezetet és az oldalfalak zömét díszes fakazetták borítják. Kiemelkedő alkotás a 630 fokos csapolással megépített csiga alakú könyvtárlépcső, amelyet állítólag egyetlen tölgyfából faragtak ki.
Porcelánmúzeum, 12 ezer kötetes könyvtár, trófeagyűjtemény is látható az épületben, de nincs olyan terme a kastélynak, melyben ne lenne egy pompás csillár vagy egy intarziás remekmű, amely lenyűgözi a termekben sétálgató látogatót. A család képtára az alapító atyákról készült festményeket vonultatja fel, itt látható egy fából készült öntartó lépcső is. Ugyanebben a teremben a turista érdeklődését az impozáns csillár is felkelti, amelynek 116 égője van, súlya pedig eléri a 690 kilogrammot. Összesen 18 óriáscsillár látható a nyári rezidencia termeiben.
Kuriózumnak számítanak az austerlitzi csatára emlékező helyiségben az eredeti zászlók és képek. A lovagterembe nyílik a kastély eredeti bejárata, innen remekül látszik a birtokon álló minaret. A kör alakú díszteremnek az az érdekessége, hogy az ajtók fölött egy-egy sávon még látható az eredeti tapéta.
A kárpitokat helyi mesterrel készíttették, akit ezután francia és olasz kastélyokba hívtak dolgozni. Talán a táncteremben látható a legszebb mennyezet, ahol hatalmas állóvázák díszítik a termet. Ezeket az orosz cár ajándékozta a családnak.
A franciakert és az angolpark is számos izgalmas felfedezésre ad alkalmat. Külön belépődíjjal látogatható az egzotikus növények százait bemutató pálmaház. A 92 m hosszú, 10 m magas építmény műszaki szempontból is lenyűgöző, az év minden egyes napján virágzik itt valamilyen egzotikus növénycsoda.
Az óriási kiterjedésű arborétum jellegű angolpark fafajták százait rejti. A versailles-i kastély kertjét idéző területet 67 kertész tartja rendben. Több nevezetes épület és látványosság is található a csodás kertben. 1798-ban épült az ún. János-vár, amely valójában egy várrom utánzat halászati és ornitológiai kiállítással. Ugyancsak ebben az évben épült az egyedülálló, 60 méter magas minaret, benne a keleti gyűjteménnyel, mely korának legmagasabb ilyen jellegű európai épülete volt.
A minarethez a Dyje folyón hajózva jutottunk el, amely nagyon gazdag halakban, elsősorban harcsában, visszafelé pedig az angolpark hűs árnyat adó fái között sétálva érkeztünk ismét a kastélyhoz.
A 13. századból származó várat az ugyancsak tehetős Pernštejn család emeltette, és bár az évszázadok során többször is átépítették, arra mindig ügyeltek, hogy csak helyben megtalálható alapanyagokkal dolgozzanak. A vár már messzire kiemelkedik a tájból, de falai mellett állva érezzük csak igazán a nagyságát. Számtalan legenda fűződik hozzá, az egyik egy ablakmélyedésbe befalazott, halált hozó kőről szól, rajta cirill betűkre emlékeztető mágikus jelekkel. Állítólag a vár építésekor Bizáncból hozta a követ egy zarándok, aki kigúnyolta a vár építőjét, ezért elkergették, de bosszúból itt hagyta a megátkozott követ: aki hozzáér, egy éven belül meghal.
A vár fennállása óta senkinek sem sikerült a várat bevennie. Állítólag egyszer már közel álltak ahhoz, hogy átadják a várat az ellenségnek, ám a tulajdonos lánya szablyával rontott be a tárgyalótermébe, és megölte az ellenséget. Hozzá fűződik a Fehér hölgy legendája.
A vár következő érdekessége, hogy különálló tornyát a magasban egy fedett híd köti össze a várral. A középkori hangulatot árasztó várkastély területén gyakran rendeznek történelmi fesztiválokat, hagyományőrző rendezvényeket, de a múltban számos történelmi film és hollywoodi produkció forgatási helyszínéül is szolgált.
Először az 1200-as évek elején említik az írások, amikor II.Premysl Ottokár a várat a lázadók börtöneként kezdte használni. Kezdetben csak egy fából épült építmény volt a templom közelében, majd ahogy cserélődtek a tulajdonosok, úgy épült egyre nagyobbá, védettebbé. A legenda szerint itt van elrejtve a keresztes lovagok kincse, bár azt még a mai napig senki sem találta meg.
1468-ban Mátyás király is megszállta a várat, de azután le is mondott róla. Az 1900-as évek elején angol nemesi kézben volt, ebben az időben háromszor is ellátogatott ide Winston Churchill.
A második világháború idején a német csapatok laktanyának használták és alaposan megrongálták.
Egészen különleges hely a Předklášteříben található ciszterci apátság, a Porta Coeli, amelynek magyar jelentése a Mennyország kapuja. A kolostor története 1233-ig nyúlik vissza. Ez az egyetlen működő női ciszterci kolostor Csehországban. Itt található a Porta Coeli kolostorkávéház és a felújított Porta Coeli kolostori sörfőzde, illetve a Podhorácké Múzeum. 12 helyi vállalkozó elevenítette fel a sörfőzés hagyományát, részvénytársaságot alapítottak, ahol minden döntést csak egyhangúlag lehet meghozni. A haszon 1/13-ad részét az apácák kapják. Az ide látogatót négyfajta sörrel kínálják, hozzá pedig mindenki kap egy kétdecis korsót, ajándékba. Sörük csupán helyben vásárolható meg. A sör hírnevéhez az is hozzájárult, hogy részt vett az egyik űrprogramban, illetve a mindenkori pápának is rendszeresen küldenek kóstolót. A sör neve megőrződött a múltból, Vorklosternek hívják.
harmadik napján megérkezünk a Brünntől északra található, erdővel borított, dimbes-dombos, barlangokkal teli vidék, Morvaország első számú természeti turista látványosságához, a Morva-karszt (Moravsky Kras) területére. A tájvédelmi körzetté nyilvánított karsztvidék több száz barlangot rejt, amelyekből mindössze öt látogatható, közülük a legnépszerűbb, a cseppkövekkel gazdagon borított Punkva barlangrendszer (Punkevní jeskynӗ).
A vezetett túra két részből áll, az első, az ún. száraz, 810 m hosszú, a második, 440 m hosszú szakaszt egy föld alatti patakon, elektromos hajtású csónakban tesszük meg. A Tükör-tó nevű teremben, a hangulatos megvilágítású föld alatti tavacskában tökéletesen tükröződik a cseppkövekkel borított mennyezet. A földrengések által kialakított Reichenbach-teremben is sokféle alakzatú cseppkő látható.
Leereszkedünk a Csendes-terembe, elmegyünk a Török Temető bizarr cseppkövei mellett, és az egyik legnépszerűbb alakzat tűnik fel: egy függő és egy álló cseppkő kompozíció, az Örök Szerelmesek, amelyek tán évezredek múltán egyszer majd valóban összeérnek.
Alagutakon keresztül jutunk el az Angyal és a Függöny nevű cseppkövekhez, majd lassan elérjük túránk legmélyebb pontját, a Macocha-szakadék alját, ahonnan közel 140 méter mélységből látjuk a kék eget. A szakadék neve magyarul mostohát jelent, és állítólag a gyermekét gyűlölő mostohaanya, hogy megszabaduljon tőle, a szakadékba dobja a kicsit. Ám a fiúcska fennakadt egy fa ágán, és végül kimászott a felszínre, a faluban pedig elmondta, mi történt vele. A helyiek büntetésből a mostohát dobták a szakadékba, aki ebbe bele is halt. A történet végének másik változata az, hogy a mostoha félelmében maga ugrik a szakadékba. Tavaly a Punkva-patak vízszintje annyira megemelkedett, hogy elöntötte a barlangot és több termet is megsemmisített. A szakadék alján ismét csónakokba szállunk, és megkezdődik a romantikus suhanás a tiszta vizű föld alatti patakon visszafelé.
Mikulov Dél-Morvaország egyik legszebb történelmi városa. Hangulatos főtere, barokk és reneszánsz épületei, valamint a város fölé magasodó vár különleges atmoszférát teremtenek. Az eredeti kővárat a 13. század első felében emelték. A 16–17. század fordulóján átépítették reprezentatív reneszánsz fejedelmi rezidenciává. A második világháború végén azonban leégett, de a helyieknek köszönhetően újjáépítették, és ma a Mikulovi régió múzeuma található benne.
A város évszázadokon keresztül fontos kereskedelmi és kulturális központ volt, ma pedig a morva borvidék egyik gyöngyszeme.
Megjelent a MAGYAR7 27. számában.
