Itt a digitális svájci bicska: MI-oktatóval beszélgettünk a veszélyekről és az előnyökről
Az elmúlt három évben a mesterséges intelligencia (MI) látványosabban fejlődött a nagyközönség szemszögéből, mint korábban évtizedek alatt. De a valóság kicsit más, mint a képzeletünk. Kenyhercz Kinga MI-oktatóval beszélgettünk arról, hogy melyek a veszélyei és az előnyei a ránk robbanó új világnak. „A legfontosabb képesség, amivel mindenkinek fel kell vérteznie magát ebben a rendkívül gyorsan változó környezetben, az adaptáció képessége – új dolgok jönnek, meglévők pedig átalakulnak vagy megszűnnek, de egy biztos: az emberi bölcsességet még nem helyettesíti az MI” – mondja a szakember.
Már nem csupán a sci-fi-filmek robotjai jelennek meg algoritmusok formájában a mindennapjainkban: a ChatGPT és társainak beilleszkedése hétköznapjainkba új dimenzióba emelte a tanulást, a szórakozást, és lassan az egész életünket. Kenyhercz Kinga MI-oktató és szakértő szerint az elmúlt hónapok fejlesztései elképesztő gyorsasággal követték egymást. Aki a ’80-as, ’90-es évek sci-fijein nőtt fel, ugyan repülő autót és beszélő robotokat még nem használ a mindennapjaiban, de a saját szemével tapasztalhatja meg, milyen, amikor a szöveg- és képalkotó modellek egyszerre dolgoznak a zsebében.
A generatív mesterséges intelligencia-modellek – mint a ChatGPT-t működtető GPT, a Gemini, vagy a Midjourney – csak egy szelete annak a több évtizedes MI-fejlődésnek, amely az 1950-es években született, mégis ezek hozták el az igazi áttörést az átlagemberek életében.
– Az emberi gondolkodás szélességét és a kreativitást idéző megközelítéseknek köszönhetően ezek a rendszerek már nemcsak elemzik az adatokat, hanem új tartalmakat hoznak létre – magyarázza az MI-oktató. A Deep Blue sakkprogram (amely megverte például Garri Kaszparov akkori világbajnokot) csak a játék mechanikáját értette, de a generatív MI képes szöveget írni, képet festeni, hangot és videót, mémet generálni, és képesek fejlődni. Ugyan még nem érik el az emberi kreativitás rugalmasságát, de már képesek meglepően újszerű tartalmak előállítására.
Az MI valójában jóideje az életünk része, gondoljunk csak arra, amikor a Google automatikusan kiegészíti a keresőmezőt, amikor a Netflix személyre szabott ajánlót készít, vagy amikor az Uber az optimális útvonalat kiválasztja, és megjósolja, hogy az mennyi idő, de a közösségi média algoritmusok, a banki csalásészlelés, vagy az okosotthonok is mind-mind mesterséges intelligenciát használnak a szó tág értelmében.
A generatív MI eszközök – mint a ChatGPT–típusú eszközök, a képgenerátorok és a hangszintetizátorok – látványosak ugyan, de az MI jóval több annál: algoritmusok sorozata, amelyekből ipari, egészségügyi, pénzügyi és tömegközlekedési rendszerek is épülnek.
A generatív modellek különösen gyorsan terjednek. Kenyhercz Kinga MI-oktató friss példaként említi a Veo 3 videógenerátort, amelyet májusban mutatott be a Google, és óriási ugrást jelent a videó-készítésben. Képes olyan látványos képsorokat készíteni, amin a korábbiakkal összehasonlítva alig látszanak hibák, és már natív hangot is generál.
A mai rendszereket „szűkített” MI-nek nevezzük, mert egy-egy jól meghatározott feladatra specializálódnak, mint például az említett Deep Blue, ami csak sakkban volt verhetetlen.
A fejlett modellek már sokféle feladatot el tudnak látni: szöveget írnak, kódot generálnak, képet illusztrálnak, de valójában nem rendelkeznek az emberi értelem széleskörűségével és valódi megértésével, csak például szimulálják az emberi nyelvet. A következő mérföldkő az úgynevezett AGI, azaz általános mesterséges intelligencia, amely már emberi szintű értelemmel bír. Ez a terület kutatásának egyik fő célja, de még nem tartunk ott. Elméletben ezt az ASI, a szuperintelligencia követi majd, amely meghaladhatja a legjobb emberi elmék képességeit is. Ezek a fejlesztések azonban még a jövő zenéi, de a kutatások gyorsan haladnak, és egyes becslések szerint akár már néhány éven belül elérhető közelségbe kerülhet az AGI.
A generatív MI következő lépése az agentikus AI megjelenése, amely önálló ügynökként képes feladatokat végrehajtani: bevásárlást intéz, számlát fizet be, prezentációt készít, ügyeket intéz rövid emberi utasítások alapján. Kenyhercz Kinga szerint ezek az ügynökök kiváltják majd a mindennapi adminisztratív munkák nagy részét, miközben a felhasználónak csak jóvá kell hagynia a lépéseket.
– összegzi.
Új szakmák és eltolódó kompetenciák várnak ránk! A technológia fejlődésével a munkaerőpiac is gyorsan átalakul.
– A valódi előnyt az adaptálódási képesség, a stratégiai és komplex gondolkodás hozza – szögezi le az MI-oktató a munkaerőpiac jövője kapcsán. Szerinte a mostani változás nem feltétlenül jelenti a munkahelyek megszűnését, viszont a meglévő feladatok átalakulását és új készségek elsajátításának szükségességét vonhatja maga után. Azok a szakemberek kerülnek lépéselőnybe, akik megfelelően ötvözik az emberi kreativitást és a gépi gyorsaságot a maguk területén.
A sajtó világában már most is nagyon látványosan mutatkoznak az MI előnyei és veszélyei. A generatív MI gyors kutatást, vázlatkészítést és lektorálást kínál, de nem helyettesíti a szakértő kérdezéstechnikát és az emberi hitelességet.
– A kreatív, kritikus újságírói munka továbbra is emberi feladat marad, egy gép nem tud olyan kérdéseket feltenni, mint egy tapasztalt riporter, aki az interjúalany reakcióiból olvas ki többletértéket. Ugyanakkor a rutinfeladatokat – háttérinfók összegyűjtése, egyszerűsítés, konkrét tények ellenőrzése – ma már percek alatt el lehet végeztetni. Csakhogy naponta belefuthatunk abba, hogy hamis információt ad a gép – figyelmeztet Kenyhercz Kinga.
Az MI bizony gyakran „hazudik”, vagyis hallucinál, tehát olyan választ ad, ami valójában nem igaz, nem létezik vagy pontatlan. Az MI nem szándékosan teszi ezt – a statisztikai alapú működéséből fakadóan egyszerűen „kitalálja" az információt, ami a megtanult adatok alapján valószínűnek tűnik számára. Rossz adat az újságcikkhez, nem létező hotel az útitervben naponta előforduló jelenségek. Ezért – amellett, hogy megtanulunk megfelelő utasításokat adni az eszközöknek – a kritikus gondolkodás és az emberi utóellenőrzés nélkülözhetetlen, különösen a nyilvános tartalmat előállítók esetében. Emellett az adatvédelmi és etikai protokollokra is nagy figyelmet kell fordítani: például az érzékeny céges dokumentumokat ne adjuk oda mindenféle biztonsági intézkedés nélkül az MI-nek, a mesét mondó modelleknél pedig tiltsuk le a félelemkeltést, erőszakot.
A jelszavas családi biztonsági protokoll pedig megvédheti az idősebb rokonainkat: ha nettó pénzkérő hívás érkezne, a biztosítékként megbeszélt kód (például egy sehová le nem írt, ritkán használt kifejezés) azonnal jelezheti, hogy csalóval van dolga idős rokonainknak.
A következő nemzedék már belenő ebbe a technológiába, ám a mi felelősségünk, hogy megtanítsuk nekik a helyes használatát, az eszközök pontos biztonsági beállításait. A feladat hármas: kritikus szemlélet, forrásellenőrzés, etikus alkalmazás. A gyerekeknek meg kell tanítani, mikor engedhetik meg az MI használatát (például dolgozat előtti ellenőrző teszt generálása), és mikor kell saját tudásukat bizonyítani (esszéírás esetén.)
Kenyhercz Kinga 15 éve foglalkozik kommunikációval, és mindig arra törekedett, hogy a bonyolult témákat egyszerű üzenetekké fordítsa le. Szerinte az MI nem bonyolult, csak eddig kevesen beszéltek igazán érthetően róla.
Az általa által indított „Promptify” képzés pont ezt támogatja: három online, 90 perces alkalomból áll, melyeket harminc napig vissza lehet nézni. Az első modul a generatív MI fogalmait és eszközeit mutatja be, a második és harmadik a gyakorlati felhasználás mellett az etika és az adatbiztonság témáját járja körül. A jövőben személyes workshopok és célzott, szakmák szerinti modulok is érkeznek majd: érettségizőknek, grafikusoknak, szülőknek.
A szakember szavaiból világossá válik, hogy a mesterséges intelligencia nem a jövő, hanem a jelen egyre mélyebb része.
A siker és a biztonságos használat kulcsa a technológia gyors elsajátítása mellett az emberi értékek, a kritikus gondolkodás, a forráskritika és az etikus hozzáállás megőrzése. Mert ahogyan az internetet, ezt is lehet jóra és rosszra használni: olyan, mint egy sokoldalú svájci bicska. Valójában a kettős készségben – gépi gyorsaság és emberi bölcsesség – rejlik az igazi előnye.
(A témáról további részleteket találnak itt.)
Megjelent a Magyar7 2025/26. számában.
