Információs buborékba zárkózva élünk
A pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karának legfrissebb kutatása rávilágított, hogy a vizsgált hat európai ország közül a szlovákiai társadalom zárkózik be leginkább információs buborékokba, aminek hátterében nem csupán a technológiai környezet, hanem mélyen gyökerező médiapszichológiai folyamatok állnak.
Pavol Baboš, az egyetem szociológiai tanszékének munkatársa és a tanulmány egyik szerzője kifejtette, hogy a közösségi média algoritmusai önmagukban nem generálnak automatikusan zárt véleménycsoportokat; a folyamat katalizátora a politikai vezetők irányában kialakuló erős emocionális és kognitív kötődés. Ez a kötődés vezet el a szelektív expozíció jelenségéhez, amely során a felhasználók tudatosan vagy tudat alatt kizárólag a saját meggyőződésüket támogató forrásokat fogyasztják, miközben aktívan kerülik a nézeteikkel ellentétes információkat.
A szlovák társadalom fragmentációját jól szemlélteti a kutatás során alkalmazott szelektív expozíciós index, amely Szlovákiában 54 pontot ért el, szemben a németországi 39 pontos értékkel. Ez a nagyfokú töredezettség különösen a jelenlegi kormánykoalíció kisebb pártjainak szavazóinál érhető tetten, akik a leginkább hajlamosak figyelmen kívül hagyni a számukra disszonáns híreket. A jelenség magyarázata a paraszociális kapcsolatok kialakulásában rejlik: a politikai kommunikáció ma már tudatosan alkalmazza a mediált autenticitás stratégiáját, ahol a vezetők a hagyományos újságírói kapuőröket megkerülve, informális környezetből és közvetlen hangnemben szólítják meg követőiket. Ez a fajta intimitásillúzió egyoldalú, mégis rendkívül szoros kötődést hoz létre, amelyben a választó úgy érzi, személyesen ismeri és bizalmas viszonyt ápol a politikussal.
A kutatók figyelmeztetnek, hogy a paraszociális viszony kialakulása után a választók agyában egyfajta elhárító mechanizmus aktiválódik, amely a kedvelt vezetőt érintő kritikai észrevételeket személyes támadásként értelmezi. Ez a pszichológiai gát nemcsak a társadalmi párbeszédet lehetetleníti el, hanem súlyosan korlátozza a dezinformációk későbbi korrekciójának esélyeit is, mivel bármilyen tényszerű cáfolat érzelmi ellenállásba ütközik.
