Immunterápiával a daganatok ellen
Az elmúlt bő másfél év során mindenki megismerhette a BioNTech nevű céget. Karikó Katalin munkásságára mindannyian büszkék lettünk. Az mRNS-ek világában már talán egyre többen érzik tájékozottnak magukat. Ne feledjük azonban, hogy a fertőzések elleni védőoltásokat forradalmasító technológia eredeti fókuszában a daganatok voltak.
A mostani koronavírus-járvánnyal a figyelmünk középpontjába kerültek a fertőző betegségek. Azért figyeljünk oda a daganatos betegségekre is, hiszen ezek előfordulása meredeken emelkedik. Fontos lenne, hogy bárminemű járványhelyzetből fakadó korlátozás ellenére a daganatokat időben felderítő szűrővizsgálatokra mindig legyen lehetőség.
A daganatok kezelésére hagyományosan háromféle lehetőség adódik: sebészi, besugárzásos, gyógyszeres – döntően citosztatikumos – kezelés.
Általában véve a kóros szövet sebészi eltávolítása nyújtja a legjobb esélyt a túlélésre. Vannak azonban olyan helyzetek, például a tumor típusa, elhelyezkedése, előrehaladott volta, a beteg állapota miatt, amikor már nem vállalható a műtét. A besugárzás sok esetben csökkenti a tumor kiterjedését, de önmagában nem elég a gyógyuláshoz. A citosztatikumoknak pedig rengeteg mellékhatásuk van, ráadásul a burjánzó daganatos sejtek ellenállókká is válhatnak velük szemben.
Intenzív kutatások folynak, hogyan lehetne jobb, hatásosabb, ám kevesebb mellékhatással bíró gyógyszereket fejleszteni a daganatos betegségek ellen.
A daganatok kialakulásának egyre mélyebb megértése elhozza a lehetőségét az olyan új megközelítéseknek is, amelyek a korábbiakkal ellentétben teljesen más oldalról próbálják célba venni a burjánzó sejteket. Ilyen új irányvonal az immunterápia. Ennek a lényegét ismertetem dióhéjban.
A daganatos betegség kialakulásának egyik kulcslépése, amikor a kóros osztódással létrejött sejt ellenállóvá válik a szervezet saját immunrendszerével szemben.
Alaphelyzetben az immunrendszerünk felismeri a kóros sejtosztódást, a burjánzást, és elpusztítja. Az osztódási zavarból nem lesz daganatos betegség. Rájöttek, hogy a daganatos sejtek képesek túltermelni olyan sejtfelszíni molekulákat (például a PD-L1 nevű fehérjét), amelyek specifikusan aktiválják az immunsejtek bizonyos sejtfelszíni receptorait (ilyen például a PD-1). Ha ezek a receptorok aktiválódnak, leállítják az immunsejtek működését, hogy ne pusztítsák el őket. Ennek eredménye, hogy az immunrendszerünk nem lesz elég hatékony a beteg sejtek elpusztításában, és kialakul a daganatos betegség.
A beteg sejtek által túltermelt, immunsejteket gátoló sejtfelszíni molekulákat, valamint ezeknek az immunsejteken elhelyezkedő receptorait inaktiválhatjuk.
Ennek módja például, hogy az előbb már említett PD-L1 és PD-1 molekulareceptor-páros valamelyike ellen termelt ellenanyagot juttatnak be a véráramba. Az ellenanyagok blokkolják a PD-L1 és a PD-1 közötti jelátvitelt, és az immunsejtek gátolása elmarad. Ettől azt várják, hogy az immunsejtek eredményesebben pusztítják el a daganatos sejteket. Az immunterápia tehát a daganatok esetében azt jelenti, hogy igyekszünk aktiválni, felerősíteni a szervezet saját védekezési mechanizmusait, hogy azok hatékonyabban küzdjenek a kóros sejtek ellen.
Az utóbbi években már törzskönyveztek daganatellenes gyógyszerként néhány ellenanyagot.
Az egyik PD-1 ellenes gyógyszert (cemiplimab a neve) például egyes bőrrákok és tüdőrákok esetében már engedélyezték, és további daganattípusok esetében is folyamatban van az eljárás. Az immunsejtek daganatellenes aktivitásának megőrzésében tehát segíthet a cemiplimab, ám még erősebb hatás várható, ha olyan gyógyszert is kap a beteg, amely az immunrendszer figyelmét mindenképpen rávezeti a burjánzó sejtekre.
A BioNTechet azért kellett megemlítenem, mert ők kombinálják e két támadáspontot a legújabb kísérleti gyógyszerükben.
A cemiplimab mellé mRNS-t is pakoltak a készítményükbe. Pontosabban négy különböző fehérjét kódoló mRNS-t. Ezek az mRNS-ek ugyanúgy működnek, mint ahogyan azt talán mindannyian megtanultuk a koronavírus elleni vakcina esetében. Ott a bevitt mRNS a vírus tüskefehérjéjét kódolta, és a vakcináció következtében a szervezet túltermeli ezt a fehérjét, ami erős immunválaszt generál. Fertőzés esetén pedig az immunrendszer könnyedén azonosítja a bejutó vírust.
A BioNTech kísérleti gyógyszerkombinációja egyfelől létrehoz egy ilyen daganatellenes immunválaszt, másfelől pedig megakadályozza, hogy a daganatokhoz odatalált immunsejteket a kóros sejtek lebénítsák. A két támadásponttól erőteljes daganatellenes hatás várható. Így képzeljük el a daganatok új típusú immunterápiáját.
Az immunterápia során sajnos mellékhatásként előfordulhat autoimmun betegségek fellángolása, ám körültekintő tervezéssel képesek vagyunk olyan gyógyszerkombinációkat választani, amelyeknél ennek az esélye minimális, a daganatellenes hatás pedig maximális.
A Karikó Katalin által felfedezett mRNS-bevitel pedig azt is szavatolja, hogy egyszerűen személyre szabható a kezelés; kiválaszthatjuk azokat a fehérjéket, amelyek az adott beteg daganatában bizonyosan feldúsultak. A koronavírus elleni védőoltásokból láthatjuk, hogy a technika működik. Ideje megadni ezt az újabb esélyt a daganatban szenvedőknek, hogy legyőzzék a súlyos betegséget!
Megjelent a Magyar7 2021/26. számában.
