2022. február 14., 13:53

Így előzhető meg a vashiány kialakulása

Manapság a vashiány népbetegségnek számít, ugyanis a fejlett országban a lakosság több mint felét érinti. A problémáért főként a rendszertelen táplálkozás és egészségtelen életmód okolható. 

Ne hanyagoljuk
Illusztráció
Fotó: Archívum/ma7

A vashiány sok gondot okozhat a mindennapokban, ezért érdemes fokozottan odafigyelnünk arra, hogy mit viszünk be a szervezetünkbe. Most utánajártunk, hogy melyek a vashiány legjellemzőbb tünetei és mire kell odafigyelni az étrendünkben ahhoz, hogy elegendő mennyiségű vassal támogassuk a testünket.

Ahhoz, hogy a szervezetünk megfelelően működjön a vas bevitele elengedhetetlen. A vas a vörösvértestek fontos alkotóeleme, amely nélkül az oxigén nem lenne képes eljutni a sejtekhez. Ez az anyag szükséges egyebek között a vörösvértestek képződéséhez, az egészséges sejtosztódáshoz, az anyagcsere-folyamatokban szerepet játszó enzimek, továbbá az ideg- és az immunrendszer tökéletes működéséhez. A vas véd meg minket közvetetten a baktériumoktól, gombáktól, vírusoktól, és sejtjeink energiatermelő folyamataiban is nélkülözhetetlen.

A szervezet vashiányát több tényező is okozhatja.

Előfordulhat, hogy valaki az egyoldalú táplálkozása miatt nem jut megfelelő mennyiségű vashoz, ahogyan az is, hogy az együtt szedett gyógyszerek, ételkomponensek meggátolják a bevitt vas felszívódását. Idősebb korban, mivel ekkor a vasfelszívódás már nem annyira jó, szintén kialakulhat vashiány.

Gyulladásos bélbetegségek, gyomor- és bélrendszeri műtétek is vezethetnek vashiányhoz, különösen olyankor, ha a beavatkozás során eltávolítják a bélrendszer azon részét, ahol a vasfelszívódás történik.

Olyankor is kialakulhat vashiány, ha a szervezet vasigénye hirtelen megemelkedik. Ez gyermek- és serdülőkorban, illetve terhesség és szoptatás idején is előfordulhat, hiszen a magzat egészséges fejlődéséhez szükséges vasat az anyai szervezetnek kell biztosítania. Ezeken túl pedig a vashiány kialakulásának kockázatát minden vérzés növeli (pl. menstruáció esetén), mivel a vérrel is vasat veszítünk.

Vashiány esetén az immunrendszer védekezése gyengül, így sokkal fogékonyabbak lehetünk a különböző fertőzésekre. Romlik továbbá a koncentrációs képesség, fokozódik a fáradtság- és gyengeségérzet, előfordulhat fejfájás, fázósság, sápadtság, hajhullás és mellkasi fájdalom is.

Fontos megjegyezni, hogy a szervezetből nem csak vérzéssel ürülhet ki a vas, hiszen napi szinten a verejtékkel, vizelettel, széklettel, de hajhullással vagy körömvágáskor is veszítünk vasat. Bár a testünk a 120 napos életciklussal rendelkező vörösvértestek elhalása után azok vastartalmát mindig újrahasznosítja, a szervezetünk képtelen ásványi vasat termelni, így a vasszükséglet biztosításához külső forrásra van szükségünk. Ha nem pótoljuk a vérzéssel vagy egyéb módon naponta elveszített vasat, könnyen vashiány alakulhat ki, aminek következményeképpen, súlyos esetben lecsökken a vörösvértestek száma is, mely negatív hatással van az egészségünkre.

A diagnózis felállítása laborvizsgálati eredmények alapján történik, ami a vashiányt, vagy annak súlyosabb formáját, a vashiányos vérszegénységet is kimutatja. Annak érdekében, hogy elkerüljük a komolyabb problémákat, érdemes odafigyelni, hogy megfelelő mennyiségű vasat juttassunk a szervezetünkbe, legfőképpen a megnövekedett igényű időszakokban, valamint hogy pótoljuk a vasat szájon át szedhető készítményekkel.

Jól meg kell gondolnunk, hogy milyen típusút vaspótlót választunk, ugyanis ezek a készítmények nagyon eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek.

A gyógyszerkészítmények napi elemi vastartalma általában 35-105 mg között változik, ráadásul a komplex étrend-kiegészítők sokszor tartalmaznak további összetevőket (például magnéziumot, kalciumot stb.) - amelyek még gátolják is a vas felszívódását. A gyógyszernek nem minősülő étrend-kiegészítőké ehhez képest sokkal alacsonyabb, legfeljebb 14 mg lehet, így utóbbiak vashiány megelőzésére vagy kezelésére nem alkalmasak.

Vaspótlásra lehetőleg patikában válasszunk gyógyszerkészítményt: olyat, amely magas, akár 100 mg elemi vastartalommal rendelkezik, ugyanis a bevitt vasnak csak a 10-20 százaléka szívódik fel. Ezeket a gyógyszereket napi rendszerességgel, legalább 2-3 hónapon át szedhetjük.

Az adagolásnál érdemes figyelembe venni, hogy terhesség, menstruáció, fejlődő szervezet, illetve vérszegénység esetén több vasra lehet szükség. A hatásosság mellett a kényelem és jó tolerálhatóság is fontos: válasszunk olyan készítményt, amely kényelmesen szedhető és kevés a mellékhatása.

A táplálkozás kulcsfontosságú

A bármilyen okból elveszített vasat természetes úton a táplálékvassal, azaz a kiegyensúlyozott étkezéssel is tudjuk pótolni, a vashiány megelőzésében ezért a táplálkozás kulcsfontosságú tényező. Mivel a vas elsődleges forrásának a húsokat tartjuk, így sokan gondolhatnak ilyenkor a vegetáriánusok és vegánok veszélyeztetett helyzetére. Ám ha ezen életmódot folytatók odafigyelnek étrendjükre, akkor növényekből is megkaphatják a szervezetüknek szükséges ásványi anyagot. Érdemes azonban biztosra menni és háziorvosunkkal vagy a gyógyszerészünkkel konzultálva vaspótló készítményekkel kiegészíteni a diétánkat. És nem csak akkor, ha vegetáriánus életmódot folytatunk! Legalább ilyen fontos a vaspótlás a fogyókúrázók számára is, hiszen ha nem megfelelő mennyiségben vagy nem elég változatosan táplálkoznak, náluk is könnyen kialakulhat a vashiányos vérszegénység.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.