Idén is megszervezték a magyar bált Zürichben
Idén január 25-én szervezték meg az 52. Zürichi Magyar Bált, amely a svájci magyarok egyik legnagyobb rendezvényévé nőtte ki magát az elmúlt évtizedekben.
A főszervező a százhatvanegy éves Zürichi Magyar Egyesület, amelynek elnöke Zennyessy László, aki a Svájci Magyarház Alapítvány Országos Szervezet, illetve a Magyar Diaszpóra Tanács Európai Régiójának elnöki tisztségét is betölti. Elsőként ő köszöntötte a mintegy háromszáz vendéget, majd a színpadra szólította Nacsa Lőrincet, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárát, akinek az egyik első hivatalos útja Zürichbe vezetett, végül pedig egy-egy svájci politikus szólt az egybegyűltekhez.
A köszöntőbeszédek után előtérbe kerültek a bálnyitó fiatalok, akik bécsi keringőt táncoltak egy jól ismert dallamra; idén összesen tizenegy pár gyűlt össze, ami rekordnak számít a zürichi magyar bálok történetében. A koreográfiát a 2023-as és a 2024-es évhez hasonlóan a felvidéki születésű Keil Tímea állította össze, ugyanakkor táncosként is beugrott a fellépésen: „Büszke vagyok a fiatalokra, nagyon-nagyon ügyesek voltak, csak dicsérni tudom őket. Az üzenem nekik, hogy csak így tovább, és remélem, 2026-ban is együtt táncolunk. Új koreográfiával fogok készülni, bízom benne, hogy az ideihez hasonló lendülettel veszik majd az akadályokat.”
A bálon még fellépett a tízéves születésnapjára készülő zürichi Óperenciás Néptáncegyüttes, amelynek bő keretében magyarországiakat, erdélyieket, vajdaságiakat és felvidékieket is találunk. Aznap, a délelőtti órákban egy másik feladat hárult a néptáncosokra, ugyanis a Zürichi Magyar Egyesület felkérésére, a Zürichi Magyar Iskola és Óvoda tanítóinak segítségével megszervezték a szintén hagyományossá vált Gyerektáncházat, amely közel százhúsz szülőt és gyereket mozgósított. Este – a berni Figurás Néptánccsoport néhány tagját is bevonva, genfi erősítéssel – szilágysági, maglódi és mezőségi táncokkal kötötték le a figyelmet, majd a bálozókat is bevonták a táncba.
Idén három másik táncstílus is volt a bálon a zürichi Kakadu Dance Art Academy görög származású alapítói, Nana Goni és Stelios Monachas jóvoltából: a páros előbb argentin tangót és milongát táncolt, majd a Dominikai Köztársaságban, illetve Haitin jól ismert merengue alaplépéseit tanította meg a vállalkozókedvű jelenlévőknek.
A tánc után következett a tombolahúzás – gazdára találtak a támogatók által felajánlott értékes nyeremények –, majd a báli zenekar, a dabasi Silver Music Band citeramuzsikával lepte meg a vendégeket.
A rendezvényen egy fedél alatt mulattak a svájci magyarok és más nemzetiségű vendégeik, illetve magyarországi és svájci közéleti személyiségek, lehetőséget kapva egymás megismerésére. A díszvendégek között például ott volt dr. Czukor József, Magyarország berni nagykövete, aki 2024 októberében, az 1956-os forradalom és szabadságharc kapcsán szervezett megemlékező ünnepséget is megtisztelte a jelenlétével.
Noha lejárt az idei bál, a főszervező Zürichi Magyar Egyesület elnökében, Zennyessy Lászlóban máris felmerült a folytatás: „Az idei bál megszervezése arra kötelez minket, hogy 2026-ban is megszervezzük… akkor már az 53. Zürichi Magyar Bált. Hálás vagyok azért, hogy van segítségem, nagyon lelkes emberek, akik feláldozzák a szabadidejüket, úgymond »lopják az időt« a családtól, a munkahelytől, illetve más hobbitól, és tesznek a közösségért. Nagyra értékelem őket.”
A szervezőcsapat egyik alapembere a Felvidékről származó Groschmid Zsuzsa, aki idén is oroszlánrészt vállalt a báli előkészületekből, emellett a rendezvényen is aktívan tevékenykedett. Jó eséllyel a jövő évi bálból is kiveszi a részét a többi szervezővel együtt, ugyanis a visszajelzések szerint komoly igény van a folytatásra.
