Húsz éve halt meg a Béres Csepp feltalálója, Béres József

Béres József 1920. február 7-én született Záhonyban. Apja cipész volt, a szülők nyolc gyermeke közül ő volt az elsőszülött. Már kisgyerekként érdekelték a gyógynövények, szeretett a növényekkel, fákkal foglalkozni. Az elemi iskolában kitűnően tanult, de annak elvégzése után dolgoznia kellett. Egy fűrésztelepen volt gyári munkás, majd Kecskeméten tanult kertészetet. Amikor Magyarország 1941-ben belépett a második világháborúba, behívták katonának, közben levelező tanulója volt a kassai II. Rákóczi Ferenc Premontrei Gimnáziumnak. 1943-ban frontszolgálatra került, ahonnan 1945 júniusában sebesülten, bénult bal karral került haza. Ezután hadigondozott volt, jövedelmét kertészkedésből egészítette ki. 1947-ben feleségül vette Papp Katalin tanítónőt, egy lányuk és egy fiuk született.

A háború miatt félbeszakadt gimnáziumi tanulmányait 1948-ban fejezte be a nyíregyházi Kossuth Lajos Evangélikus Gimnáziumban. 1948-1950-ben szövetkezeti ügyvezetőként dolgozott Záhonyban, majd építőipari munkás volt Nyírmadán. 1954-től laboratóriumot vezetett a kisvárdai Állami Mezőgazdasági Gépállomásnál, közben, 1965-ben agármérnöki diplomát szerzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, 1968-ban doktorált általános élettanból és agrobiokémiából.

1964-től huszonöt éven át a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársa volt. Kutatásai során a burgonyaleromlás okait, a talaj tápanyagtartalmát vizsgálva ismerte fel a nyomelemek meghatározó szerepét a talajban. A sokéves átfogó talajtani és élettani kutatómunka eredménye vezette át az emberi megbetegségek területére, az okok és terápiák lehetőségeinek kereséséhez.

1972-ben állította össze nyomelemeket és ásványi anyagokat komplex formában tartalmazó cseppjeit, amelyek az immunrendszer erősítését, a betegségek megelőzését, a betegség utáni felépülést szolgálják.

A még kísérleti állapotban lévő szert először önmagán, majd agydaganatban szenvedő testvérén próbálta ki, aki csodálatos módon meggyógyult. A hír hamar elterjedt, nemsokára tömegesen fordultak hozzá rákbetegek, akik utolsó reményüket benne látták. S ezzel kezdődött kálváriája: az orvosok, a hivatalos szervek nem nézték jó szemmel ténykedését, 1975-ben kuruzslás vádjával bűnvádi eljárás indult ellene.

Kósa Ferenc ekkor forgatta róla Az utolsó szó jogán című dokumentumfilmet, amelyet azonnal be is tiltottak és csak tíz évvel később mutathattak be.

Az Élet és irodalomban írott cikkét letiltatták, helyette őt pocskondiázó "tudományos" írás jelent meg. Találmánya végül 1976-ban szabadalmi jogot kapott, és 1978-ban forgalomba került. A rendszerváltás után elvégezhették a tudományos vizsgálatokat is, és a cseppeket 2000-ben roboráló (felerősítő) szerként gyógyszerré nyilvánították. A Béres Csepp egyedülálló humángyógyászati készítmény, amely elősegíti az emberi szervezet, elsősorban az immunrendszer normális működésének fenntartását, illetve annak helyreállítását, eredményesen alkalmazható a daganatos betegek kiegészítő terápiája során.

Összetevői ismertek, elkészítésének módja viszont egyedi, mivel a hatóanyagok különleges fizikai és kémiai viszonyban vannak egymással, nem mindegy, milyen alapanyagot milyen hőmérsékleten, milyen sorrendben kevernek össze.

A szer 2013-ban első gyógyszerkészítményként került be a Hungarikumok Gyűjteményébe. Béres József 1989-ben létrehozta a családi tulajdonban álló Béres Részvénytársaságot (ma Béres Gyógyszergyár Zrt.), néhány év múlva a karitatív szolgálat érdekében megalakult a Béres Alapítvány. A Béres Cseppek gyorsan országos hírnévre tettek szert, és külföldön is ismertté váltak. A Béres termékek gyártása 1996-tól a cég szolnoki telephelyén folyik a beruházások révén ma már a legmagasabb gyógyszergyári minőségben, Szolnokon egy kutatás-fejlesztési és logisztikai központot is kialakítottak.

2024 óta a Béres család harmadik generációja építi a hazai egészségmegőrző piacon vezető vállalat jövőjét, Béres Marcell a cég elnöke, Regéczy-Béres Melinda a kommunikációs igazgatója.

(Az alapító fia, ifj. Béres József a Béres Csoport tulajdonosa, 2000-2024 között irányította a vállalatot.)

Béres József utolsó éveiben a vállalatcsoport elnökeként és az alapítvány tiszteletbeli elnökeként visszavonultan élt Kisvárdán. 86 éves korában 2006. március 26-án, rövid betegség után hunyt el Budapesten. Tudományos munkásságát 1997-ben hivatalosan is elismerték, amikor megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét. 2000-ben elnyerte a Magyar Örökség Díjat, 2002-ben a legrangosabb tudományos elismerést, a Széchenyi-díjat, valamint a Köztársaság Elnökének Érdemérmét vehette át. Számos egyéb kitüntetésben is részesült, mellszobrát 2008-ban avatták fel az Orvostörténeti Múzeumban, majd 2020-ban a Lakitelek Népfőiskolán.

2014-ben szülővárosában, Záhonyban egészalakos szobrát állították fel, emléktáblája több helyen is látható, emlékmúzeumát a vállalat budapesti székházában alakították ki. Menye, Béres Klára róla szóló Szirtfoknak lenni című, 1999-ben megjelent könyvének újraszerkesztett változatát 2010-ben, majd 2016-ban adták ki Cseppben az élet címmel.

Béres József küzdelme, sorsa inspirálta Fazekas István írót A megvádolt című drámája (2015) és a Gyógyítók című oratórium-drámájának (2023) megírására. A megvádolt ősbemutatója 2016-ban volt a kecskeméti Katona József Színházban. A feltalálóról több dokumentumfilm, majd 2019-ben televíziós filmsorozat készült Cseppben az élet címmel. A sorozatot Gyöngyössy Bence rendezte, akinek egész estés játékfilmje, A feltaláló 2020-ban került a mozikba.

A film főszerepét az idén Kossuth-díjjal kitüntetett Gáspár Tibor alakította. 2026-ban A fiú, aki egy cseppet sem adta fel címmel jelent meg mesekönyv a legendás feltaláló életéről.