2025. május 14., 16:30

Hunyadi, akiért az egész világon szól a déli harangszó

Befejeződött a magyar filmipar eddigi legnagyobb szabású minisorozata (hosszabb, mint egy film, rövidebb egy teljes évados sorozatnál), a Hunyadi, amely merőben új dimenzióba emeli a filmjátszásunkat. Természetesen a 10 epizódos film igencsak foglalkoztatja a közbeszédet és a 15 millió futballszakértő, virológus és hadielemző nemzet profilja immár a filmkritikusi kvalitásokkal is kiegészült. Miért van benne annyi ágyjelenet és miért nem középkori a nyelvezet? Miért nem teljes a történelmi hitelesség és egyáltalán, miért kapott ennyi állami támogatást? Hangzottak a kérdések, ráadásul sokan már az első két rész után karcos véleményt mondtak, ami olyan, mintha egy könyvről az első 50 oldal után mondanánk kritikát. Hogy lapunk se maradjon ki a sorból, abszolút szubjektív szemszögből mi is megvizsgáltuk a mozis történelmi kalandeposzt. 

Hunyadi János
Hunyadi János

Először is szögezzünk le egy nagyon fontos dolgot: a Hunyadi egy megtörtént eseményekre épülő, történelmi tv-sorozat, ha úgy tetszik film, ami mintegy 10 órányi játékidőben mutatja be a magyar történelem egyik legnagyobb formátumú hadvezérének, Hunyadi Jánosnak az életét. NEM dokumentumfilm, NINCS 500 órányi játékideje, hogy mindent bemutasson, de NEM is promóciós kurzusfilm.

Bár egy kortárs író, Bán Mór azonos című könyvsorozata szolgáltatta az alapot, a Hunyadi-sorozat pontosan az, aminek készült: egy szórakoztató, látványos szuperprodukció. Se több, se kevesebb. Éppen ezért teljesen felesleges hiányolni belőle bármit is, vagy éppen álszentül megbotránkozni egy-egy nyersebb jelenetnél. 

Aki szereti a történelmi tematikájú produkciókat, az minden bizonnyal kedvét leli benne. Hatalmas hiba lenne azonban összehasonlítani a Trónok Harca, a Sárkányok Háza vagy a Vikingek sorozatokkal, mert a Hunyadi nem a fantázia szüleménye, de semmiben nem marad el a felsorolt filmektől.

Hunyadi János
Hunyadi János ikonikus páncéljában a filmben

Meggyőződésem, hogy nagy szükség volt már egy ízig-vérig magyar történetre, amelyet úgy készítettek el, hogy a nemzetközi közönség is élvezhesse. Ezt bizonyítja hogy sorra tűzik műsorra külföldön. Ami a legbeszédesebb, hogy a Netflix is besorolta már a kínálatába, tehát, ha a sorozatnak sikerülne egy csinos karriert befutnia és fialnia, akkor rögtön nem sokallnák azt a 15 milliárd forintnyi állami támogatást az örök irigykedők sem. Talán.

Egy ilyen nagyszabású produkció növeli a magyar filmipar nemzetközi presztízsét, javíthatja az országimázst, sőt szolgálhatja a nemzetépítő büszkeség erősítésének az ügyét is.

Bár Hunyadi János főbb tettei az alapműveltség részét képezik, tegyük a szívünkre a kezünket, a legtöbb embernek Hunyadi János neve hallatán a déli harangszó, Nándorfehérvár, esetleg Várna, vagy az ugrik be, hogy ő volt Mátyás király apja. Ez a sorozat viszont nemcsak katartikus élményközpontúvá teszi a történelmi ismereteket, keresztmetszetet is ad a korszakról. Nem ér fel egy lexikonnal, de nem is ez a feladata, ellenben képes elérni, hogy ne csak egy adathalmaz, hanem befogadható és fogyasztható képet kapjon korunk embere azokról az időkről és hőseiről. 

Egy ember, aki harcol, szeret, dönt és néha téved. De Hunyadi János egy hős, és ugyan a forgatókönyv időnként eltér a történelmi tényektől, de a kalandos és fordulatos történetmesélés által talán a fiatalok is érdeklődni kezdenek a nemzeti múlt iránt. 

Hunyadi János
Csatajelenet a filmből

Fontos elem, hogy a szemben álló felek – köztük Hunyadi legfőbb riválisai – nem egydimenziós gonoszok, hanem tisztelettel és árnyaltsággal megformált komplex karakterek. Ez pedig ad az értelmezésnek egy olyan árnyalatot, hogy a történelmet sosem lehet feketén-fehéren értelmezni. A morális összetettség teszi igazán éretté a történetmesélést, ami mellé ráadásul társul egy lenyűgöző látványvilág, a modern kor legfejlettebb technológiáinak alkalmazása és a bravúros kameramunka. Valljuk be őszintén, ilyesmit eddig csak vágyálomként ismerhetett a magyar közönség. 

A Kincsem film bár már némileg kijelölte az utat, a Hunyadi most határozott léptekkel járja végig.

Persze, nem tökéletes

A több évtizedet átölelő cselekmény tempója néha kapkodó, az időugrások olykor zavarók. A merészebb jelenetek és a modern filmnyelv nem mindenkinek tetszhet. Ez a sorozat nem a nosztalgiázóknak, hanem az élő történelemre szomjazóknak készült. Azoknak, akik érzik, a múltunk nem poros relikvia, hanem izgalmas, katartikus és méltán ünnepelhető örökség.

Arról már nem is szólva, hogy nekünk, felvidékieknek a sorozat egy pluszt is ad, hiszen több tehetséges színészünk is szerepel benne. A komáromi Csémy Balázs karizmatikusan kelti életre Vitéz János bíborost, míg Bárdos Pecháček Judit (Aliya Hatül szerepében) és Dino Benjamin (Vladutként) is színt, arcot, karaktert ad a történetnek. Így bátran mondhatjuk, hogy részesei vagyunk annak, aminek 500 évvel ezelőtt is részesei voltunk. 

Kivé vált 2025-ben Hunyadi? Egy igazi hősi, mitikus figurává. A mítoszokra pedig, mondhat bárki bármit, igenis szükség van; a példaképekre, héroszokra, akiket nem csak a betűk formálnak meg. Ahogy a Szoboszlai-jelenség esetében lényeges, hogy a magyar lurkók ne Messik vagy Cristiano Ronaldók akarjanak lenni a grundokon, hanem Szoboszlai Dominikok, nos itt is érvényes, hogy ne Herculesekként vagy Havas Jonokként fakardozzanak a játszótéren, hanem törökverő Hunyadikként.

Hunyadi János
Jelenet a filmből

Aki egyszerre hős, stratéga, apa és szimbólum – de mindenekelőtt egy olyan történet főszereplője, amely végre elérte, hogy tömegek beszéljenek a magyar múltról.

És ha bárhol a Földön délben megszólal a harang, a film jeleneteinek bevillanására mondjuk el büszkén, lám, ez is Hunyadi Jánosért szól. 

Megjelent a Magyar7 hetilap 2025/18. számában.

 

Megosztás
Címkék