Honnan ered a péntek 13. különlegessége?
Biztosan mindenki hallott már a világ egyik legismertebb babonájáról, a péntek 13-ától való félelemről.
A babona egy magyarázat szerint 1307. október 13-ához, péntekhez kötődik, amikor Jacques de Molay-t, a Templomos Lovagok vezetőjét és a többi templomost letartóztatták, majd évekkel később elevenen megégették - olvasható az index.hu portálon.
A félelem a tizenhármas számtól, állítólag egészen az ókorba nyúlik vissza. Sokak számára megmosolyogtató ez a babona, de az USA-ban olyannyira komolyan veszik, hogy a felhőkarcolóknak nincsen tizenharmadik emeletük, a kórházakban nincs tizenhármas szoba, és az egykori amerikai elnök: Franklin Delano Roosevelt sosem volt hajlandó olyan asztaltársaságnál enni, ahol már tizenhárman ültek, így, hogy ne kelljen elzavarni egy már ott lévő embert, inkább odahívtak egy másikat.
További érdekesség az is, hogy az Apolló 13-ról szóló mendemondák szerint az űrrakéta 13 óra 13 perces fellövési kísérlete a harminckilences indítóállványról hiúsult meg.
Sokféle a bibliai hiedelem, például:
ezen a napon feszítették meg Jézus Krisztust, de állítólag ez volt a paradicsomi bűnbeesés napja is.
Az utolsó vacsorához is kötődik ez a szám: tizenhárom vendég volt, tizenkét apostol és maga, Jézus, illetve az áruló Júdás volt az, aki utolsóként asztalhoz ült.
Ami a pénteket illeti: az ettől a naptól való félelem egyik gyökere, hogy a XIX. századig ez a nap volt Európában a hóhérok napja, ugyanis rendszerint ekkor hajtották végre a nyilvános kivégzéseket. Szerencsétlennek tekinti azt a napot, amely modern társadalmunkban, a munkavállalók körében épphogy a legkedveltebb. Ugyanakkor a régi népi hiedelmek szerint ez a gonosz napja, így nem alkalmas házasságra, költözésre, új állás vállalására, vagy arra, hogy hosszú nagy útra induljunk - számol be róla a portál.
A Templomosok vagy Templomos Lovagrend az egyik leghíresebb keresztény harcos szerzetesrend volt a középkorban. A múlt homályába vesző tevékenységüket és rejtélyes múltjukat számtalan titok és legenda övezte és rengeteg népszerű kalandregényt, filmet, tévésorozatot és az Assassin’s Creed című videójátékos sorozatot is megihlették.
A rend emellett igencsak helytállt a keresztes hadjáratok során, és kizárólag a pápának engedelmeskedett. Ez nem tetszett IV. (Szép) Fülöp francia uralkodónak, aki kincstárának kipótlására már többször célba vette egyes csoportokat királyságában.
A templomosokat is hasonló módon akarta elintézni, a gond csak annyi volt, hogy útban állt a pápa, akinek a lovagok védelmét élvezték.
Az utódja, a rövid uralkodású XI. Benedeket követő újabb pápa, V. Kelemen Fülöp irányába jóval engedelmeskedőbb volt, mivel maga is francia volt. A templomosok üldözése elől elhárultak az akadályok. Így kerülhetett sor a történelem első koholt pereinek egyikére, amely végül a rend bukását okozta.
1307. október 13-án pénteken IV„Szép” Fülöp saját királyságában egyetlen éjszaka leforgása alatt lefoglalta a rend vagyonát, elfogatta és bezáratta a tagjait, majd eljárást indíttatott ellenük a keresztény vallás meggyalázása, szimónia, illetve egy pogány démon imádata miatt.
Fülöpnek sikerült elérnie, hogy az új pápa a Vienne-i zsinaton (1311-1312) feloszlassa a templomosok rendjét. A rend utolsó középkori nagymesterét, Jacques de Molay-t Párizsba csalta, börtönbe záratta, majd 1314-ben elevenen elégettette. A maradék templomosokat kegyetlenül megkínozták, majd hamis tanúvallomások kikényszerítésével egymás ellen is vallatták őket.
Később ha csekély számban is, de maradtak túlélők.Portugáliában új név alatt újraszerveződtek: ők lettek a Krisztus Lovagrendje. Skóciában pedig Robert Bruce fogadta be őket (a William Wallace vezette felkelést követően), és a lovagok segítségével futamította meg az 1314-es bannockburni csatában a majd háromszoros túlerőben lévő angolokat. Magyarországon is el tudtak vegyülni más szerzetekben.
Az index.hu szerint ma a templomosok különféle modern szervezetek és szekták formájában maradtak fenn.
