Hol drágábban, hol olcsóbban mérik a sört
Európában a sörfogyasztásnak nagy hagyományai vannak. Sokan a sör árát az adott állam gazdaságára is kivetítik, árulkodhat például a bérekről, az adókról, a vendéglátás helyzetéről és arról is, mennyire számít a sör hétköznapi italnak vagy inkább luxusnak.
Miközben a kontinens egyes részein egy gyors sörözés szinte mindennapos kiadásnak számít, addig máshol komoly döntést igényel, hogy egyáltalán rendeljünk-e. De hol a legdrágább a sör Európán belül, és hol helyezkedik el ebben a rangsorban Szlovákia? Az alábbi cikkünkben ennek jártunk utána.
Ha a legdrágább európai sörökről van szó, a lista élén szinte mindig az északi országok szerepelnek. Norvégiában egy fél literes csapolt sör ára gyakran eléri vagy akár meg is haladja a 9–10 eurót. Itt egy laza hétvégi kocsmázás alkalmából tehát már át kell gondolni, hogy mennyi sört engednek meg maguknak. Bár Norvégia nem EU-tag, árszintje miatt megkerülhetetlen az európai összehasonlításokban.
Finnország, Dánia, Svédország és Izland sem marad sokkal el Norvégiától. Ezekben az országokban egy korsó sörért jellemzően 7–8 eurót kérnek el, ami a legtöbb közép- vagy dél-európai szemmel nézve meghökkentő. Hasonlóan drága Írország és Svájc is, ahol ugyan nagy hagyományai vannak az úgynevezett pubkultúrának, de az árak egyre inkább próbára teszik a vendégek pénztárcáját.
A drága sör nem véletlen. Az északi országokban magasak a bérek, drága a vendéglátás működtetése, és az alkoholos italokra pedig jelentős terheket szabnak ki. A jövedéki adót sok helyen tudatosan vezették be, a cél nemcsak a bevétel, hanem az alkoholfogyasztás visszafogása is.
Ehhez jönnek még az általános megélhetési költségek, az üzlethelyiségek bérleti díjai és a szigorú szabályozás. A vendéglátósoknak pedig valahogyan pozitívan kell kihozniuk a hónapot, így az őket érintő rengeteg teher miatt kénytelenek folyamatosan emelni az alkoholos italok árain.
Európa más részein teljesen más a helyzet. Itt elsősorban Dél- és Kelet-Európára gondolok, ahol a sörhöz továbbra is kedvező áron lehet hozzájutni. Portugáliában, Spanyolországban, Bulgáriában vagy Romániában egy korsó sör gyakran 2–3 euróért elérhető, néhol még ennél is olcsóbban.
Ezen országokban alacsonyabbak a bérek, kisebbek az adók, és a vendéglátás költségei is mérsékeltebbek. A sör tehát nem luxus, hanem a mindennapok része, az itt élők egy-egy korsó mellett beszélik meg az élet nagy dolgait.
Szlovákia ebben az összehasonlításban egyértelműen az olcsóbb országok közé tartozik. Egy fél liter csapolt sör ára a legtöbb vendéglátóhelyen nagyjából 1,80–2,20 euró között mozog. Ez jóval az európai átlag alatt van, és messze elmarad az északi vagy nyugat-európai áraktól.
Ennek okai nem túlságosan összetettek, a vendéglátás működési költségei alacsonyabbak, mint a nyugati vagy északi államokban, a bérek alacsonyabbak, és az alkoholra kivetett adók sem érik el a skandináv szintet. Emellett a verseny is elég erős, a nagy sörgyárak és kisebb helyi főzdék egyaránt jelen vannak a piacon, ami lefelé nyomja az árakat.
Mindez együtt azt eredményezi, hogy a sör Szlovákiában továbbra is megfizethető marad, és nem válik olyan itallá, melyet csak különleges alkalmakkor lehet fogyasztani. Európában a sör nem csupán egy alkoholos ital, tükrözi például az adott ország gazdasági helyzetét és a társadalmi szokásokat.
Összességében elmondhatjuk, hogy a sört Európa bármelyik országában megengedhetik maguknak a lakosok, mert hiába kerül közel tíz euróba egy korsó a skandináv országokban, az ottani bérek fényében ez elenyésző összegnek számít.
