Hogyan véd a jódtabletta?
Háborús válsággá fajult az évek óta tartó orosz–ukrán konfliktus. Csernobil környékén is harcok dúltak, atomerőművek elleni lehetséges támadásokról, szabotázsakciókról hallhattunk. Így aztán érthető, hogy nő a félelem egy esetleges nukleáris katasztrófától. Sokan jódtablettákat is beszereztek.
Hogyan kapcsolódik egymáshoz a nukleáris katasztrófa, illetve a sugárszennyezés elleni védekezéshez a jódtabletta? Nézzük meg, mi történik a jóddal a szervezetünkben. A jód nélkülözhetetlen nyomelem a pajzsmirigyhormonok képződéséhez. A pajzsmirigyhormonok befolyásolják az anyagcserét, energiafelhasználást, az idegrendszer fejlődésében is komoly szerepük van. Ezek a hormonok – ahogyan a nevük is mondja – a pajzsmirigyben képződnek. A pajzsmirigy nagy hatékonysággal kiszűri a véráramból a szervezet által felvett jódot, majd relatíve nagy mennyiségben tárolja is. Ez egyébként legfeljebb néhány tíz milligramm jódot jelent.
Nukleáris katasztrófa során – ilyen volt például a csernobili 1986-os atomerőmű-baleset, illetve az eddigi több mint 2000 (!) kísérleti és a kettő Japán ellen bevetett atombomba felrobbanása – radioaktív anyagok szennyezik a környezetet. Ezek közül a radioaktív anyagok közül az egyik, de messze nem egyetlen, a jód 131-es tömegszámú izotópja. Ez az izotóp ugyanúgy, mint a környezetben normálisan előforduló stabil, nem radioaktív jódizotóp bekerül a szervezetünkbe, nagy hatékonysággal felveszi és elraktározza a pajzsmirigy. Mivel a 131-es tömegszámú jódizotóp erős béta-sugárzást ad ki, nagyon káros: roncsolja a pajzsmirigy sejtjeit, valamint a megmaradt sejtekben daganatos elváltozást okoz. Jódtabletták szedésével azt lehet megakadályozni, hogy a veszélyes, sugárzó jód bekerüljön és felhalmozódjon a pajzsmirigyünkben. E célból előtte telítjük a jódraktárainkat stabil jódizotóppal (tabletta formájában bevesszük), hogy a radioaktív jódizotópnak már ne legyen helye elraktározódni. Viszont a nagy mennyiségű jódfelvételnek mellékhatása is van, fokozhatja a pajzsmirigyhormonok termelődését. Szív- és érrendszeri, emésztőrendszeri és egyéb anyagcsere-problémákat okozhat a nagy mennyiségű jód bevitele. Felboríthatja a pajzsmirigy egészséges működését.
Kis mennyiségű jód bevitele szükséges egyes, jódhiányból fakadó pajzsmirigy-alulműködéssel járó betegségekben. Az ilyenkor használt tabletták jódtartalma néhány száz mikrogramm.
A jódhiány leküzdésére jódozzák a konyhasót is. A veszélyes, sugárzó jódizotóppal szembeni védekezéshez azonban ez a jódmennyiség nem elegendő, annak többszázszorosára van szükségünk. Azok a jódtabletták, amelyeket nukleáris katasztrófa esetén kell bevennünk, több mint 60 milligramm jódot tartalmaznak. Sugárszennyezéssel szembeni védelemhez tehát csakis a nagy mennyiségű jódot tartalmazó tabletták alkalmasak, ezek fogják hirtelen telíteni a jódraktárainkat. Fontos tudni, hogy a védelemhez szükséges jóddózis az életkorral, testmérettel is változik. A csecsemőknek, kisgyermekeknek, illetve a felnőtteknek szánt pontos adagot alaposan nézzük meg a jódtabletták tájékoztatójában! A mohi atomerőmű vonzáskörzetében élők nyilvánvalóan jól tudják, hogy a háztartásban élők számának és korának megfelelően kiszámolják a vészhelyzet esetére otthon tartott jódtabletták számát. Szükség esetén – például ahogy nőnek a gyermekek – pedig további jódtablettákat igényelhetnek az önkormányzatoknál, polgármesteri hivataloknál.
Nagy mennyiségű jódot tartalmazó tablettát tartósan szedni tilos! A nagy mennyiségű jód bevitelének legalább akkora, ha nem nagyobb veszélye van, mint a radioaktív jóddal való érintkezésnek. Alapvetően ezeket a tablettákat csak egyszer szabad bevenni, a radioaktív jóddal való érintkezést követő nagyjából négy órán belül, esetleg kicsivel előtte. Erre a hatóságok figyelmeztetnek vészhelyzet esetén, illetve közlik azt is, ha szükséges a második adag bevétele is. Erre egy vagy két nappal az első dózis után lehet szükség, és várhatóan feleannyi tablettát kell bevenni. Negyvenéves életkor felett a jódtabletták saját veszélyessége már vetekszik a sugárzó jódizotópok jelentette kockázattal, ezért nem feltétlenül javasolt még vészhelyzet esetén sem jódtablettákat használni.
Jódérzékenyek, illetve akinek eltávolították a pajzsmirigyét vagy pajzsmirigybetegségek miatti kezelésben részesülnek, szintén kerüljék a jódtablettákat, illetve egyeztessenek kezelőorvosukkal! Várandósok, szoptató édesanyák viszont vegyék be szükség esetén a jódtablettákat!
A csernobili atomerőmű nem működik, a területéről veszélyes radioaktív jód kijutásával nem kell számolnunk. Ennek a jódnak a felezési ideje körülbelül 8 nap, ez azt jelenti, hogy 3-4 hónap alatt lebomlik. Éppen működő atomerőmű sérülése esetében, illetve, ha nukleáris fegyvert robbantanak, viszont felszabadul a veszélyes, 131-es tömegszámú jódizotóp. Ilyenkor lehet szükség – soha ne tapasztaljuk meg – jódprofilaxisra. Nukleáris katasztrófák esetén azonban a jódprofilaxis csupán a radioaktív jódizotópokkal szemben nyújt védelmet. További veszélyes béta-sugárzást kibocsájtó izotópok a cézium és a stroncium izotópjai. Ezeknek a felezési ideje harminc év körüli, ezek megtalálhatóak ma is Csernobilban, és ugyanúgy kell számolnunk velük a működő atomerőművek baleseteinél, sérüléseinél, valamint a nukleáris fegyverek robbantása során is. Ezek ellen almapektinnel védekezhetünk. 5 gramm tiszta almapektint egy pohár vízben elkeverve kell egyszerre meginni a sugárzó anyaggal való érintkezés után a lehető legrövidebb időn belül, esetleg – ha lehetséges – közvetlenül előtte. A pektin megköti a szervezetünkbe került céziumot és stronciumot, majd a vesén keresztül kiürül. Túladagolni nem lehet, ám befolyásolhatja néhány gyógyszer hatását, nyomelemek felszívódását! Tartósan ezért ne alkalmazzuk. Léteznek egyéb úgynevezett kelátképző vegyületek is, például a dietilén-triamin-pentaacetát vagy a vas-hexaciano-ferrát. Ezek hasonló elven működnek, mint a pektin, megkötik a veszélyes izotópokat és segítik azok mielőbbi kiürülését a szervezetünkből. Radioaktív vegyületeket használó terápiás, diagnosztikai és kutatólaboratóriumok alkalmazottai jól ismerik ezeket. Remélhetőleg a szélesebb társadalomnak nem lesz arra szüksége, hogy közelebbi kapcsolatba kerüljön velük!
Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2022/14-es számában.
