"Hivatásos" bűnözők Svédországban

A portál szerint vagy ötezren élnek aktívan bandabűnözésből és a nagyvárosokat uraló bandák elítélt vezetői kizárólag migráns hátterűek.

Az országban évről évre nő az ilyen bűncselekmények száma. A tömeges és ellenőrizetlen bevándorlás eredményeként a hatóságok egyre több terület felett veszítik el az uralmukat, ahol a migránsbandák veszik át a hatalmat.

Idézik Amir Rostamis kriminológust, aki szerint

Rostamis egyébként Iránban született, családjával bevándorlóként került Svédországba, és a bevándorlók által uralt és „érzékeny területnek” minősített Frölunda negyedben nőtt fel, ahol most is él. Elmondása szerint neveltetése tele volt a bűnözővé válás kockázati tényezőivel, de ahelyett, hogy a bűnözés útjára lépett volna, a tanulást választotta - írja a portál.

A migránsbandákat illetően a kriminológus kiemelte, hogy a biznisz családon belül öröklődik. Rostamis szerint

A számítások szerint nagyjából 15 év alatt, minden egyes bevándorló bűnöző átlagosan 25 millió svéd koronába kerül az adófizetőknek. Ez összesen 125 milliárd svéd korona pénzügyi terhet jelent a társadalom számára. Ehhez jön még a társadalomnak az adók formájában elmaradt befizetés, amelyhez ezek az emberek hozzájárultak volna, ha tisztességes életet választanak a bűnözés helyett.

A Magyar Nemzet cikkéből kiderül, hogy az elítélt bandavezérek mindegyike első vagy második generációs migráns. Tizenketten közülük jelenleg is töltik a börtönbüntetésüket, egyikőjük pedig szökésben van és bujkál. A vezető figurák közös jellemzője a bevándorlói háttér mellett, hogy a legtöbb esetben már fiatal koruk óta életvitelszerűen bűnözők, visszaesők, és többször is enyhe büntetésre ítélték őket. A börtönből kikerülve azonban folytatták a bűnözést. Sok esetben olyan családokhoz és klánokhoz tartoznak, ahol generációk óta élnek az emberek a bűnözésből.

Forrás: Magyar Nemzet