Hitről és angyalokról, az örök reményről és az elveszettnek hitt megtalálásáról – megjelent a MAGYAR7 51-52. száma
Keresse, olvassa hetilapunkat, de legjobb, ha megrendeli.
Ereje van a szeretetnek, különösen ott, ahol egy család üli körbe az ünnepi asztalt, és az öregek elbeszéléseiből a gyerekek megismerik a múltat. Felmenőik történetei jelentik a gyökereket, a megtartó erőt. Így volt ez főszerkesztőnk, Molnár Judit családjában is. „Az öregek emléke s ez a régi hangulat ölel körbe, most, hogy végre hosszú évek után ismét láthatom az almágyi templomot belülről is, a puritán szentélyt az egyszerűségében is gyönyörű oltárral, a ritkaságszámba menő festett kazettás mennyezetét, a kartávolsággal befogható padokat, a recsegő-ropogó parányi karzatot.“
A hektikus 2025 belpolitikai történéseit Kolek Zsolt foglalta össze Kormányváltástól a Beneš-dekrétumokig címmel, majd a külpolitikai visszatekintést olvashatják, amelynek nagyon egyértelmű címet adott a szerző, Kocur László: Megint egy háborús évet zárunk. Értelemszerűen a hazai gazdasági élet főbb történéseit is áttekintette Rajkovics Péter, némi kitekintéssel a várható jövőre. Címe: Kifulladóban a lendület.
Az év utolsó számában megköszönjük olvasóinknak, hogy velünk tartottak, erre biztatjuk őket 2026-ban is; elmondjuk, mit hagynánk az óesztendőben és mit vinnénk át az új évbe.
A múlt parazsa a jövő ereje, vallja Borbás Marcsi, az egyik legszerethetőbb televíziós személyiségünk. A képernyőn is átüt a belőle áradó derű, a figyelem és a szerető gondoskodás. Tóth Tünde beszélgetett vele, s mint írja, a vele töltött időben egyszerre van jelen a gyökerek ereje és a változás bátorsága, a hagyomány tisztelete és a jövő iránti nyitottság.
A harangszóról ír lapunk főmunkatársa, Kövesdi Károly a Hitről és angyalokról című jegyzetében. A harangszóról, amelyet nem lehet nem hallani, áttör a sötétségen és elhozza a reményt.
A remény tartotta a lelket abban a családban is, akik örökbe fogadtak egy kisfiút. Márk ma már bearanyozza Dóra és Szabolcs életét. B. Vida Júlia: Örök igen, avagy Márk baba és a boldogság.
Hagyományainkhoz híven idén is megkérdeztünk 12 ismert embert, hogy telt az éve és mit vár 2026-tól.
Somogyi Szilárd Itt egy szép gömb, ott egy labda… című írásából megtudhatjuk, hogy a 92 éves Szabó Lajos vállalkozónak bizony munkával telik minden napja. Cége az egyik legismertebb karácsonyfadísz-gyártó.
Régi idők karácsonyi játékaira emlékezik vissza jegyzetében Száraz Dénes, amelyeket évtizedekkel ezelőtt kapott.
Szabó Magda novelláját és Juhász Gyula, illetve Márai Sándor versét találják az irodalmi rovatban.
Egy méltatlanul mellőzött úttörőre, a 125 éve született és 50 éve hunyt el Farkas Istvánra emlékezik Lacza Tihamér.
Tavaly elkészült és idén tavasszal meg is jelent B. Kovács István több évtizedes kutatásait összegező folkór- és művelődéstörténeti monográfiája: Az elveszettnek hitt magyar hőseposz (Tortoma Kiadó, Barót, 2025, 831 oldal). A kötetről és jelentőségéről ír Balla Kálmán.
A hit és a történelem nyomai Veszprémben, ahol 2022 februárjában kezdődtek a várnegyed átfogó felújítási és restaurátori munkálatai. Több környező műemlék is megújult, köztük Bódi Mária Magdolna litéri sírja és emlékműve is. Ebben a munkában a felvidéki Csontos Attila is részt vett, írja Balla Rita.
Továbbra is az elődeink által kijelölt úton akarunk járni, táplálni mind a hitet, mind a magyarságot – mondja Kiss Endre András jászóvári apát, aki az idén vette át a premontrei rend jászói prépostságának a vezetését. Vele beszélgetett Fábián Gergely.
A Párkányi Városi Múzeum adott otthont annak az egyedülálló kiállításnak, amely Szőgyén páratlan textilkincseit mutatja be. Bár sok helyen már teljesen vagy részben megsemmisültek a régi liturgikus öltözékek, Szőgyénben a lelkiismeretes sekrestyések generációi olyan gondossággal őrizték meg a miseruhákat, palástokat és szakrális tárgyakat, hogy ma ritka egységben csodálhatjuk meg az egyes korokra jellemző viseleteket. Bokor Klára: A miseruhák élő üzenete.
Az emberek többsége szeretne életében legalább egyszer eljutni Rómába. S ha már Rómában járunk, kihagyhatatlan a világ legkisebb állama, a Vatikánváros, amely tele van különlegességekkel. Egy római utazás azonban nem lehet teljes a Sixtus-kápolna meglátogatása nélkül. Dunajszky Éva: Róma és a Vatikán a szerzetes szemével.
Pozsonyvezekényen aligha akad ember, aki ne ismerné Gurabi Julis nénit. A szépkorú asszonynál az ünnep nem csillogással kezdődik, hanem csenddel, illattal, melegséggel. Ő még azokból az időkből mentette át a karácsony varázsát, amikor az ünnep egyszerű volt és éppen ezért örök, írja Szomolai Andrea Fagyöngy volt a karácsonyfa című riportjában.
Az ostya a karácsonyi vacsora elmaradhatatlan része. A finomság előállításáért és az ostyahordásért az Ipoly mentén egykoron a kántortanítók feleltek, a térség gasztronómiai örökségét a maga módján ma már az ipolynyéki Petrezsél Andrea élteti. Különleges ostyáit regionális védjeggyel is ellátták. Kaszmán Zoltán: Hont karácsonyi íze – Petrezsél Andrea ostyái
Sárika beteg, s hogy segítsenek rajta, jószándékú emberek fogtak össze. Ön is segíthet, olvassa el Lacza Gergely írását, amelynek címe: A beteg „bárányka”.
A karácsonyról szinte mindent elmondtak már, azt, hogy fényt gyújt az év legsötétebb napjaiban és csendet, békét teremt ott, ahol egyébként zűrzavar és káosz uralkodik. De minden vidék más történetet mesél ilyenkor. A Bodrogközben az ünnep egyszerre köt össze távol élőket és őriz meg régit, ami még ma is erőt ad. Hudák Katalin: Búzakalásztól csillagszóróig – Bodrogközi történetek.
Kerekesszék nélküli, szeretetteljes karácsony. Tavaly advent idején olvasóink anyagi támogatását kértük a sokoldalú komáromi néptáncos és hagyományőrző Andrew Áron spanyolországi műtétjéhez és rehabilitációjához. A széles körű összefogással összejött a szükséges pénz, s januárban sor került a sorsfordító műtétre. A kamaszfiúval és édesanyjával a történtekről, valamint az idei karácsonyi terveikről beszélgetett Nagy-Miskó Ildikó.
A népi vallásosság legszebb tárgyai tekinthetők meg a Füleki Városi Honismereti Múzeumban. A Ladóczki Vilmos gyűjteményéből rendezett kiállítás célja, hogy a látogatók újra felfedezhessék a népi vallásosság, az Istenbe vetett hit, az alázat és a szeretet megnyilvánulásait a mindennapi élet egykori tárgyaiban. Agócs Szvorák Emese: Az oltár és a tűzhely között.
Fából és szívből készül – Ez a Libelula. Egy fiatal gömöri házaspár kezdeményezése, amely a tudatos ajándékválasztásra és a képernyőmentes játékra helyezi a hangsúlyt, írja Virsinszky Tamás.
Pulyka és trüffel Zsófitól, kávészem és habroló Tímeától és portói salottahagymás–gesztenyés terrine Norberttől az Íz-lelőben.
A szilveszterre és a vidám óévbúcsúztatóra is készültünk: Száraz Dénes, Kolek Zsolt, Lacza Tihamér és Kövesdi Károly humorbombáit ajánljuk figyelmükbe, majd Zsebik Ildikó krakkói élményeiről számol be.
A Szurkoló rovatban Mátis Rudolf áttekintette az év sporteseményeit, Rajkovics György pedig a női kézilabda idényéről írt.
A MAGYAR7 51-52. számának hátlapján a póniki templom Háromkirályok hódolata freskóját találják, amelyen a napkeleti bölcseket a magyar szentekkel ábrázolta a festő.
