Hazugságtörvény, Béketanács és a célul kitűzött tisztán szlovák állam – megjelent a MAGYAR7 9. száma

Hazugságörvény című vezércikkében lapunk főmunkatársa, Kövesdi Károly azt írja, hogy igencsak sántít a mondás, hogy a győztesek írják a történelmet. „Meg talán mellékes is, ki mit ír utólag történelem címén. A lényeg, hogy kik csinálják ma, itt és most a történelmet, amit majd megírnak valakik valamikor. Kik azok, akiknek semmi sem drága (főleg a mások gyerekeinek az élete), akik beleőrültek a kapzsiságba, és tolják a képünkbe a hazugságot.”

Február utolsó előtti hetének három fontos politikai eseményét találják a heti politikai rovatunkban: a Béketanács megalakulását, a magyarellenes megnyilvánulások újabb elemeit, a látszólag ukrán–magyar–szlovák kőolaj, dízel és villamosenergia problémát, illetve azt, hogy a Magyar Szövetség bejelentette, egyedül indul a 2027-es parlamenti választásokon. Somogyi Szilárd: Béketanács és béketanács.

„Mi adjuk a lendületet, és más országok is csatlakozhatnak hozzánk” – mondta Lars Klingbeil német pénzügyminiszter, amikor megalakult az E6. Vagyis hivatalosan is elismerték, hogy (legkevesebb) kétsebességes az Európai Unió. Tegyük hozzá, ezzel rögtön ki is vette a kritikusok vitorlájából a szelet, hiszen nem egy zárt elitcsoportról van szó, mondták, jöhet mindenki. De annak meg mi értelme van? Haják Szabó Mária: E6 – hibakód.

Működik az egyéni vállalkozók megsarcolása? Rajkovics Péter cikke a Piac rovatban ezt a címet kapta, s nyomban meg is válaszolhatjuk, hogy igen, működik. Elvégre vállalkozók tízezrei adták vissza az engedélyüket…

Tisztán szlovák állam volt a cél, magyarok nélkül. Mármint a lakosságcsere kiagyalóinak, amelynek következtében több tízezer magyart telepítettek át Magyarországra. De mikor merült fel először a felvidéki magyarok kitelépítése, és hogyan viszonyultak a győztes nagyhatalmak a (cseh)szlovák politikusok terveihez? A magyarság mely csoportjait vette leginkább célba a hatalom, és hogyan kényszerítették Magyarországra a nyolcvan éve megkötött lakosságcsere-egyezmény végrehajtását? Popély Gyula történészt kérdezte Kolek Zsolt.

Nyolcvan év nagy idő, egyre kevesebben élnek azok közül, akik megtapasztalták az elválás keserveit, a marhavagonok ridegségét és az ismeretlen új haza kényszereit. Molnár Imre és Szarka László szerkesztésében jelent meg az Otthontalan emlékezet – Emlékkönyv a csehszlovák-magyar lakosságcsere 60. évfordulójára (2007, Komárom – MTA Kisebbségkutató Intézet, Kecskés László Társaság). Felbecsülhetetlen értékű kötet, több, mint a történelemkönyvek száraz adathalmaza, hiszen az érintettek személyes visszaemlékezései plasztikus képet festenek a kitaszítottságban is összefogó családokról, egész faluközösségekről, a beilleszkedés és az újrakezdés gyötrelmeiről. Lapunkban részleteket olvashatnak a könyvben megjelent vallomásokból.

És még egy vallomás: Sorsferdítő idők, avagy a Csáji család igaz története, hiszen 1947-ben, egy marhavagonnyi ingósággal kelt útra Kassáról Csáji Pál református lelkész és családja. A vonat Budapesten a Rákosrendező Pályaudvaron állt meg velük. A családi legendáriumba most mi is betekintést nyerhetünk, a hajdani református lelkész unokája, Csáji László Koppány író, költő, kulturális antropológus, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének igazgatója révén, akivel B. Vida Júlia beszélgetett.

A Limes eredetileg történelmi határvidéket jelöl. Nyergesújfalu és környéke pontosan ezen a történeti határvonalon fekszik a Duna menti limes részeként, akárcsak Komárom városa. A Limes elnevezésű kiállítás ezzel a történeti és szimbolikus határfogalommal játszik, miközben a koncepció középpontjában a vonal motívuma áll. Mórocz István és Lévai Ádám műveit Balla Rita mutatja be A vonal motívuma című írásában. 

Sugárzott belőle a jelentékenység. Fejér Lipót (1880–1959) matematikusról van szó, aki már fiatal korában nemzetközi hírű tudósnak számított. Róla olvashatnak a Leporolt históriákban Lacza Tihamér tollából.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Budapest egyik illusztris helyén, a városligeti Vajdahunyad várában kapott helyet. Ez Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági múzeuma. Ide kalauzolja el olvasóinkat Zsebik Ildikó.

A második esély intézménye, avagy a Jogi Segítségnyújtó Központ (Centrum právnej pomoci) 20 éve működik Szlovákiában. Ez idő alatt körülbelül kétmillió ügyfélnek segített a családjog, a vagyonjog és a munkajog területén. Az elmúlt években bővült a hatásköre a személyes csődeljárások rendezése terén, amelyre a kezdetektől fogva hatalmas igény mutatkozott. A központ azoknak az embereknek nyújt jogi segítséget, akik pénzügyi gondokkal küzdenek, és nem áll módjukban ügyvédhez fordulni. A füleki tapasztalatokat foglalta össze Agócs Szvorák Emese.

Megkezdődtek a kassai Alsó kapu rekonstrukciójának előkészítő munkálatai. Ez lesz a Fő utca legnagyobb felújítása az elmúlt 30 évben, ezért bizonyos korlátozások várhatók a következő hónapokban, írja Fábián Gergely.

Az élet sokféle szerepében ismerhetjük meg a 80 éves Petrécs Anna színművészt, a Komáromi Jókai Színház Örökös Tagját. Mérföldkövekről, mateszes és tháliás időkről, az élet nyújtotta különböző szerepekről beszélgetett vele Nagy Miskó Ildikó.

Az európai mezőgazdaság egyszerre küzd energiaár-robbanással, importnyomással, szigorodó zöldszabályozással és piaci bizonytalansággal. Mindezt tetézi az Európai Unió és Dél-Amerika között tervezett szabadkereskedelmi megállapodás, a MERCOSUR-egyezmény, amely újabb kérdéseket vet fel. Tankó Tamás gazdával beszélgetett Virsinszky Tamás: miért érzik úgy, hogy egyre szűkül a mozgásterük. Az interjú címe: Nyomás alatt az európai gazda.

Vannak emberek, akiket szinte senki nem lát. Nem járnak rendezvényekre, nem posztolnak, nem kérnek segítséget. Nehéz sorsuk ott van a meggyötört arcon, a kopott ruhán, a roskadozó házon – vagy éppen a hontalan létben. Zuhanásuk csendes. És vannak szervezetek, amelyek éppen ebben a csendben dolgoznak. Mint egy láthatatlan védőháló. A királyhelmeci református közösség szeretetszolgálata is ilyen. Vezetőjével, Máté-Borbás Orsolyával beszélgetett Védőháló című írásában Hudák Katalin.

Hipp-hopp az élet: Fiala Ilona újságíró-szerkesztőt emberszagú tárcáiról és hangjátékairól már akkor ismerték a felvidéki magyar olvasók és rádióhallgatók, amikor a könyvírás gondolatával legfeljebb még csak kacérkodott. Éveken keresztül rendszeresen készített és olvasott fel könyvajánlókat a Szlovák Rádió Magyar Adásának Vasárnapi randevú című műsorában, de a felvidéki magyar lapok hasábjain megjelenő, többnyire hétköznapi témákkal foglalkozó tárcái és jegyzetei is nagyon kedveltek voltak.

A Csemadok bősi alapszervezete pár napja ünnepelte 76. születésnapját, és az egyik leglátványosabb, egyben leghangosabb rendezvény, amelyet szervezőként jegyez, a telet elbúcsúztató farsangi vigadalom, melynek csúcspontja farsang farkán a bőgőtemetés.

Minden öltés a hazáért - kokárdák a Szakkörben: A Szakkör-csoportokban különleges munka zajlik. Tudjuk, máskor is úgy van, ha a kézművesek összejönnek, abból csak valami szép és értékes kerülhet ki – most azonban nemes, de kihívásokkal teli feladatot kaptak a Kárpát-medence-szerte működő Szakkörök: kokárdákat varrnak a közelgő nemzeti ünnep alkalmából. 

A Kingfishers A DAL színpadán. Hatalmas mérföldkőhöz érkezett az Ipoly mentéhez kötődő Kingfishers zenekar; Szórakozni című dalukkal bekerültek A DAL 2026 legjobb 30 produkciója közé. A zenekar számára A DAL nem csupán egy verseny, hanem országos bemutatkozási lehetőség is, amely során hitelesen képviselhetik zenei világukat.

Délkelet-Ázsia varázslatos fesztiváljainak nagy része ősi hagyományokon és hiedelmeken alapul. Közülük az egyik legnagyobb szabású és leglátványosabb a Bun Bang Fai Rakétafesztivál. A mai Laosz területéről származó hagyomány még a buddhizmus előtti időkből származik. Az esős évszak kezdetén, vagyis májusban az ég isteneit máig arra kérik, hogy bőséges esővel áztassa a termőföldeket. Szinte hihetetlen, de már ősidők óta rakétákkal küldik az üzeneteket az eső istenéhez.   

Klasszikus és mégis modern: Csirkemell ballotine fűszervajjal, parmezános krumplipürével. A csirkemell sokak számára hétköznapi alapanyag, de megfelelő technikával és egy kis odafigyeléssel igazi ünnepi étel válhat belőle. Annál is inkább, mert a klasszikus alapanyagokból készült elegáns fogásoknak mindig megvan a helyük a modern konyhában.

Jönnek a kínaiak! Vas Gyula az Omoda 5 1.6 TGDI Premium autt tesztelte.

Köszönjük, Milánó! A záróünnepséggel hivatalosan is véget értek a milánói–cortinai téli olimpiai játékok, amelyek több szempontból is különleges fejezetet jelentenek a téli olimpiák történetében, írja Hajtman Gábor. A cikkben megtalálják az országok eredményeit is.

A labdarúgó-mérkőzések ugyan a pályán dőlnek el, de a futball anyagi háttere is rendkívül fontos. Mit gondolnak, melyik a legértékesebb válogatott? Elárulom, az angol, de az összeg nem éri el a legértékesebb klub értékét. Mindezekről Mátis Rudolf Mi rejlik a számok mögött? című írásában olvashatnak.

A MAGYAR7 idei 9. számának hátlapján Balassi Bálint kékkői emléktáblája látható.