Hazajáró: A Fiság mentén Alcsíkban - Videóval, Képgalériával
Mesélik, Xántusz keresztes alcsíki királybíró Hosszúaszóból a Fiság menti Menaságra járt az Úr napján templomba. Mikor felért a két falu közötti Mesz-dombra, mindig megfújta a kürtjét, ebből a menaságiak már tudták, hogy nemsokára érkezik, és elkezdtek beharangozni a szentmisére. (Milyen érdekes, Gömörben, Pelsőc község mellett is van egy település, a furcsa nevű Hosszúszó, amely valamikor szintén Hosszúaszó lehetett, de az évszázadok viharai valahogy elfújták a nevéből az „a” hangot, s így lett az aszóból szó. - A szerk. megjegyzése.
A Mesz-domb tetején állunk most mi is, ahol sok nagy időt látott kőkereszt jelöli meg a legmagasabb pontot. Szelíd hajlású dombhátak hullámoznak a Fiság völgyétől a Somlyó-nyeregig, ahova éppen mi is igyekszünk, ugyanis az Ezer Székely Leány ünnepére vagyunk hivatalosak. Ám, ha már erre járunk, miért ne nézzünk körül odalent a völgyekben, ahol jól elrejtett apró falvak őrzik ezernyi titkát a mainál vitézebb időknek.
Itt van mindjárt Csíkmindszent, amely még ma is külön falucsoportokból áll. Hajdanán egy papnak köszönhetően olyan nevük volt a falurészeknek, mint Jeruzsálem, vagy éppen Szodoma és Gomora. Műemléktemploma egyike a legpatinásabbaknak Alcsíkban. Vannak olyan falvak is, amelyeknek már csak a hűlt helye van meg, ilyen Monyasd is.
Hosszúaszóban sincsenek már állandó lakosok, pedig a XVII. század derekán még 15 gazdát számláló falu volt. Utunk a hárs útján vezet tovább, így érkezünk a Hosszúaszó-völgyben a Xántusz-kápolnához. A kápolna Fitód és Hosszúaszó települések középútján, a fenyves szélén áll, és az utolsó, 1694-es tatárbetörésre emlékeztet. Ezt a győztes ütközetet a már fent említett Xántusz keresztes alcsíki királybíró vezette, aki itt is halt meg. A tatárokat belekergették Csíkzsögödnél az Olt mocsaraiba, és mivel tél volt, betört a jég a tatársereg alatt, a székelyek pedig levágták őket. Több mint 6000 felcsíki és környékbeli rabot szabadítottak ki akkor, amely után a kutyafejűek többé nem jöttek Csíkba. A romos kápolnát 1990 májusában a mindszenti, szentléleki és csíkszeredai emberek építették újjá.
Az Akó kapunál kezdődő Fiság menti út öt falun megy keresztül, így: Bánkfalva, Csíkszentgyörgy, Menaságújfalu, Menaság és Pottyond.
Kifelé menet az Akó-kaputól, bal felé egy kis templom látszik egy domb tetején. Hogy rögtön le is térjünk az utunkról, felkapaszkodunk erre a dombra, hisz alatta bújik meg Kotormány. Nevének igen egyszerű magyarázata van, a monda szerint, amikor egy főúr erre vadászott, a kutyája hirtelen kotorni kezdett, a főúr ekkor azt mondta: „Kotorj kutyám! Kotorj!”. Ez a mesebeli, csendes, tiszta, archaikus, miniatűr falu nem is látszik egyáltalán az országútról, és szinte meg is halt volna, ha a csíkszeredaiak nem fedezik fel újra, és nem vásárolják fel hétvégi laknak az üres kis házakat.
A Fiság menti falvak életében mindig is fontos szerepe volt a hitnek. Csak Csíkszentgyörgy községnek 10 temploma és kápolnája van, erre utal a helyi mondás is: „Hegyen-völgyön kápolna, minden héten egy búcsúcska”. A legjelentősebb, az 1336-ban épült csíkszentgyörgyi templom, de a falu azzal is eldicsekedhet, hogy itt született Gál Sándor, a szabadságharc honvéd tábornoka. A menasági erődtemplom is kihagyhatatlan az erre járó vándornak, hisz ebben látható egy különös freskókkal díszített szentély. Menaság neve a hajdani lótenyésztő ősökre utal, hisz régen a csikós kancákat elkülönítették a Fias-ág patak völgyében – ebből rövidült a Fiság pataknév – míg a csődöröket a Ménes-ág patak völgyében legeltették, innen a Menaság falunév. Egy kilométerrel feljebb már a völgyfejben, Pottyondon járunk, mely elnevezés szintén egy érdekes történetet takar. Állítólag egy kisebb tatárbetörés után maradt néhány tatár család a völgykatlanban. Mikor a menaságiak felfedezték a bujkáló tatárokat, így tanakodtak: „Hát ezek honnan a csudából pottyantak ide?” De mivel nem viselkedtek ellenségesen, békén hagyták őket, így lett a falu neve Pottyond. Eredetileg Pottyond is Menaság egyik tízese volt, határőrzési feladattal, ma inkább egy csendesen megbújó falu sok-sok apró titokkal, megőrzött hagyományokkal, tengernyi értékkel.
Ezzel fel is értünk a Fiság forrásvidékére, amely mögött már a Csíki-havasok füves hátai állnak őrt egy különleges nép különleges világa felett.
Visszatérve Csíkszentlélekre, szintén a már említett 1694-es diadalra emlékeztet a szentléleki Véreskép, de egész pontosan nem tisztázott, hogy minek az emléke. A zömök obeliszk négy vakablakában valamikor bizánci stílusú freskók voltak, ma fehérre és pirosra van festve, titokzatos, nincs rajta sem felirat, sem évszám. Eredetére több magyarázat van. Az egyik szerint a hosszúaszói ütközetben elesettek emlékére készült, alatta tömegsír van. A másik szerint a csata fővezére, Xantusz keresztes királybíró győzelmi emlékoszlopa. A Véresképről még azt is tartja a néphit, hogy az ellenséges golyó visszapattan róla, és megöli a támadót. Utunk az 500 éves szentléleki hársfához vezet tovább, mely szintén mély nyomokat hagyó események tanúja volt. Látta, ahogyan 1661-ben a tatárok elpusztítják a falut, de látta 1694-es kiverésüket is, de a mellette álló műemléktemplom évszázadokon át tartó épülését, szépülését is. A 2011-ben az év fájának választott hárs egyben „tanácsfa” is volt, hisz Szentlélek népe körülötte beszélte meg a falu dolgait. 1951-ben rendelettel szólították fel a szentléleki falutanácsot, hogy hagyjanak fel ezzel az ősi szokással, és ügyes-bajos dolgaikat inkább a községházán tárgyalják meg.
Ha a kommunistákon múlott volna, akkor az Ezer Székely Leány Napja sem létezne, hisz, azt is sikerült betiltaniuk. Ez a minden év júliusában megszervezett hagyományőrző találkozó lehetőséget teremt a székely népviselet és népművészet értékeinek bemutatására, megőrzésére, népszerűsítésére. 1931-es első rendezvény után néhány évig még sikerült megszervezni a találkozókat, majd 1990-ben elevenítették fel újra, megőrizve eredeti hagyományápoló szerepét.
Az esemény seregszemlével kezdődik, Csíkszereda főterén felvonulnak a székely falvak népviseletbe öltözött leányai és legényei, népi játékok bemutatásával, körtánccal szórakoztatják az összesereglett közönséget.
Csíkszeredából együtt vonulnak ki a csíksomlyói nyeregbe, ahol a szentmisét követi a népviselet, a népdal és a néptánc több órás ünnepe, a hagyományos népviseletbe öltözött csoportok bemutatkozása a nyeregben épült Hármashalom-Oltár színpadon. Napjainkban már több mint 3000 népviseletbe öltözött székely leány és legény fér rá az elmaradhatatlan nagy közös fotóra, amelyről 2015 júliusában mi sem hiányozhattunk, ha már ilyen sokat sétáltunk a Fiságtól a Somlyó-nyeregig.
Képgalériánkban megtalálja a Hazajáró stábjának exkluzív felvételeit erről a túráról.
