Hatvanöt éve gyilkolták meg az ukrán nacionalisták példaképét
Szerdán volt 65 éve, hogy elérte a végzet az ukrán nacionalizmus jelképes alakját, Sztepan Andrijovics Banderát, akinek nevéhez terrorcselekmények sora és számos tömeg gyilkoság kötődik. A második világháború után Münchenbe települt Banderát 1959-ben a szovjet titkosszolgálat, a KGB egy tisztje gyilkolta meg.
Bandera a jelenlegi Ukrajna területén Galíciában született 1909-ben, s már fiatal korában az az Ukrán Katonai Szervezet nevet viselő terrorista szervezet tagja, majd a nyugat-ukrajnai nacionalisták szervezete radikális szárnyának vezetője lett. 1934-ben részt vett a lengyel belügyminiszter elleni merényletben, ezért és más terrorcselekményekben játszott szerepéért halálra ítélték, de az ítéletet később életfogytiglanra változtatták.
A börtönből 1939-ben, Lengyelország német megszállása után szabadult, amit követően 1941-ben megalakította az Ukrán Nemzeti Bizottságot, amelynek vezetője később bejelentette a független Ukrán Állam létrehozását. A náci kollaboránsként számon tartott Bandera illetve a banderista mozgalom megítélése az elmúlt évtizedekben ellentmondásossá vált Ukrajnában, ahol a nacionalisták jelentős része nemzeti hősnek, felszabadító harcosnak tartja.
Bandera és a banderista mozgalom számlájára ugyanakkor számos terrorcselekményt és tömeggyilkosságot írnak. Mások mellett az 1943-ban kezdődött volhíniai mészárlással, amelynek több, mint százezer lengyel esett áldozatul.
