Hatalmas bírság a keresőóriásnak, de miért is?
A Google-t az Európai Bizottság csaknem 3 milliárd eurós bírsággal sújtotta. Az ok: a reklámtechnológiai (adtech) üzletágban elkövetett versenyellenes magatartás - számoltak be a hírügynökségek pénteken.
Ez már a negyedik bírság, amelyet a vállalat az elmúlt tíz évben kapott az EU versenyhatóságaitól. Az Európai Bizottság döntése újabb állomása annak az évtizedes küzdelemnek, amelyet az uniós intézmények és a Google vívnak a digitális piac szabályozásáért.
A közel 3 milliárd eurós büntetés nagyságrendje jól mutatja, hogy Brüsszel figyel az online reklámpiac tisztaságára. Az adtech piac ugyanis kulcsfontosságú: itt dől el, mely hirdetések, milyen feltételek mellett, kinek a felületein jelennek meg. A Google ebben a szektorban nemcsak szolgáltató, hanem piacvezető is, így ha saját megoldásait előnyben részesíti, az jelentős versenyhátrányt okozhat a kiadóknak és a kisebb szereplőknek.
A bizottság lépése tehát egyszerre védi a kiadók érdekeit és a piaci sokszínűséget. Az online hirdetési bevételek a legtöbb tartalomszolgáltató számára alapvető bevételi forrást jelentenek, így ha a Google rendszereiben háttérbe szorulnak, az nemcsak üzleti, hanem médiapluralizációs problémát is jelent.
Politikai szempontból a döntés időzítése kényes. Az Egyesült Államok – különösen Donald Trump nyilatkozatai nyomán – könnyen gazdasági vagy diplomáciai ellenlépésekkel reagálhat. Ez újabb feszültséget teremthet az EU–USA kapcsolatokban, amelyeket már így is terhelnek a kereskedelmi viták és a technológiai dominancia kérdései.
A Google reakciója – vagyis a fellebbezés – várható volt. A vállalat számára nemcsak a pénzbírság jelent terhet, hanem a precedens is: ha az EU gyakorlatát más régiók is átveszik, az alapjaiban alakíthatja át a globális hirdetési üzletág működését.
Közben arról sem szabadna megfeledkezni, a változó piaci körülmények közt, amikor a mesterséges intelligencia is beleszól majd a keresési eredményekbe, még inkább működhetnek majd a befolyásolás a világhálón.
Összességében az ügy jól mutatja, hogy az Európai Bizottság továbbra is aktívan próbálja kordában tartani a nagy technológiai cégek piaci erejét. A kérdés azonban nyitott marad: képes lesz-e az EU ténylegesen alternatívát és tisztességes versenyt teremteni egy olyan piacon, amelyet évek óta néhány óriásvállalat ural?
