Harminc éven belül már több ember halhat meg fertőzésben, mint rákban
A penicillin felfedezése közel száz évvel ezelőtt nagy áttörést hozott az orvostudományban és a súlyos betegségek elleni küzdelemben.
Az olyan korábban halálos betegségek, mint a torokgyík, a vérmérgezés vagy a tuberkulózis az antibiotikumoknak köszönhetően legyőzhetőkké váltak, de sikeresen alkalmazták őket a makacsan elhúzódó, bár halált csak ritkán okozó baktériumok okozta fertőző betegségek kezelésénél is.
Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia elsősorban úgy alakul ki, hogy a betegek idő előtt abbahagyják a gyógyszerek szedését, miután állapotuk jelentős javulását tapasztalják, jóllehet az orvosuk általában figyelmezteti őket, hogy maradéktalanul be kell venniük a teljes gyógyszermennyiséget.
Az idő előtt félbehagyott kezelés következtében nagy számú baktérium meggyengül ugyan, de nem pusztul el és a belőlük kialakuló újabb törzsek már "felkészülten" várják az antibiotikumokat és rezisztensekké válnak velük szemben.
A rezisztencia akkor is kialakul, ha az antibiotikumokat nyakra-főre alkalmazzák olyan betegségek ellen is, amelyeket nem baktériumok, hanem például vírusok okoznak, és a betegek, mivel sokszor nincsenek tisztában a különböző fertőzések hátterével az antibiotikumos kezelést választják.
Az új, hatékonyabb antibiotikumokkal kapcsolatos kutatások komoly kihívást jelentenek a szakemberek számára, de a gyógyszergyártók sem szívesen fektetnek pénzt ezekbe a vizsgálatokba, mivel a készítményeket többnyire speciális esetben alkalmazzák, ezért kevesebb kell belőlük, a haszon így minimális vagy az előállításuk még akár ráfizetéssel is jár.
Európa legtöbb országában az utóbbi két évben komoly gyógyszerhiány alakult ki. Elsősorban az antibiotikumok, a cukorbetegség kezelésére szolgáló készítmények tűntek el a patikákból, de számos gyermekeknek ajánlott lázcsillapító is hiánycikk lett.
Nincs ez másként Csehországban sem. Ludmila Bezdíčková a Cseh Háziorvosok Társulásának egyik vezető képviselője szerint elképzelhető, hogy harminc éven belül már nem a különböző daganatos betegségek okozzák majd a legtöbb ember halálát, hanem olyan bakteriális fertőző betegségek, amelyek ellen nem lesznek hatékony antibiotikumok.
Már forgalomban vannak olyan tesztek, amelyek alapján a betegek eldönthetik, hogy szükséges-e orvoshoz menniük a betegségükkel. Ha vírusos fertőzésről, mondjuk influenzáról van szó ajánlatosabb inkább otthon, akár ágynyugalomban átvészelni azt a néhány napot, amíg állapotunk nem javul.
A vírusok ellen az antibiotikumok hatástalanok, az orvosok többnyire csak akkor írnak fel ilyen készítményt, ha a betegség olyan szövődményekkel jár, amelyek hátterében baktériumok állnak.
