Haraszthy Ágoston – a kaliforniai borászat magyar atyja - KÉPEKKEL
Nem gondoltam volna, hogy amikor a San Franciscótól északra fekvő világhírű borvidék egyik központjába, Sonoma városkába látogatok, egy különösen érdekes magyar nyomra bukkanok.
Sonoma a legnépesebb amerikai állam viszonylag rövid történelmének egyik meghatározó helye. 1846. június 14-én – amikor még Mexikóhoz tartozott a városka – bátor amerikai telepesek egy csoportja John Fremont őrnagy vezetésével itt tűzte ki a medvét ábrázoló zászlót, amely ma is Kalifornia hivatalos zászlaja, és ezzel kinyilvánította függetlenségét Mexikótól. Létrejött a kaliforniai köztársaság, amely pontosan 26 napig tartott. Sonomába ugyanis nem érkezett meg időben annak a híre, hogy a mexikói–amerikai háború már véget ért. Amikor ezt a harcoló felek megtudták, letették a fegyvert és a kaliforniai köztársaság is megszűnt. De Sonoma így is úgy szerepel az amerikai történelemben, mint Kalifornia első fővárosa.
Egy külön helyiséget szenteltek Mariano Guadalupe Vallejo tábornoknak, aki a 19. század első felében a térség teljhatalmú ura volt, mai szemmel akár kormányzónak is nevezhetnénk. Hírnevét az indián őslakosság elleni kíméletlen fellépéssel alapozta meg, később a mexikói kormány teljhatalmú parancsnokká nevezte ki. Az ő regnálása alatt több városka is épült a térségben. Emlékét mai napig számos emlékhely, szobor őrzi, sőt az egyik városka is az ő nevét viseli.
Hihetetlennek tűnt, hogy a kaliforniai tábornoknak magyar veje volt. Később a Haraszthy névvel gyakran találkoztam a borvidéken. Amint azt helyi ismerőseimtől megtudtam, főleg Haraszthy Ápád apja, Haraszthy Ágoston örvend mindmáig nagy tiszteletnek. Őt tartják ugyanis a kaliforniai bor atyjának, és a Haraszthy borászat mindmáig létezik Sonomában, igaz ma már olasz tulajdonban van. A Haraszthy név fogalom a kaliforniai borászok között. De hogyan is került egy magát grófnak tituláló (valójában nem rendelkezett grófi címmel) magyar vállalkozó Kaliforniába a 19. század derekán?
Élete első 28 évét nagyrészt Magyarországon töltötte, igaz, már akkoriban is kacsingatott nyugat felé. 1812-ben, a forrongó Európa társadalmi-politikai változásai közepébe született tradicionális, de nem arisztokrata családban. A század nagy magyar reformere, Széchenyi gróf követője lett, de az ő szellemiségét végül egy másik kontinensen sikerült gyümölcsöztetnie.
1833 januárjában feleségül vette Dedinsky Eleonórát, akitől hat gyermeke született. Haraszthy igazi reformkori magyar hazafi volt, fiainak magyar neveket adott: Géza, Attila, Árpád, Béla. Lányait Idának és Otéliának keresztelte. A család Bács megyében, Futakon telepedett le. Hamarosan a megye követévé választották a pozsonyi országgyűlésbe. Itt barátságot kötött többek között Wesselényi Miklóssal és Kossuth Lajossal is.
Először Wisconsin államban telepedett le, ahol megalapította Haraszthy-falvát (ma Sauk City). Itt a város nagyszabású fejlesztésébe kezdett, utakat, hidakat, malmot építtetett, és támogatta újabb európai bevándorlók letelepedését.
1848-ban felszámolta a wisconsini érdekeltségeit, és Kaliforniába költözött. San Diegóban, az akkor mindössze 650 fős kisvárosban földet is vásárolt. Hamarosan itt is meghatározó szerepe lett a helyi közéletben. Számtalan fejlesztés kötődik hozzá. Még utca is viselte a nevét egészen az 1960-as évekig, amikor az autópálya-építés miatt felszámolták az utcát.
1850 márciusában San Diego megye első seriffjévé választották. Később, 1851-ben a terület első képviselőjeként beválasztották a kaliforniai népgyűlésbe.
Ekkoriban fordult az érdeklődése igazán a bortermelés felé. Sokat utazgatott a San Franciscó-i öböl környékén alkalmas bortermő vidéket keresve. Végül 1857-ben jutott el a Sonoma-völgybe, ahol 226 hektáron létesített szőlőültetvényt.
Terveit Valejo tábornok is támogatta. Az itt létrehozott, mai napig aktív borászatát Buena Vistának nevezte el. Haraszthy meg volt róla győződve, hogy ezen a vidéken olyan minőségű borokat lehet termelni, amelyek a legnevesebb európai borokkal is versenyre tudnak majd kelni. 1861-ben látogatást tett Európában és több mint 300 szőlőfajtával tért vissza az otthonába. Egy csapásra az ő szőlője és vörösbora lett a leghíresebb, legnépszerűbb az új amerikai államban.
A Buena Vista zarándokhelyé vált a helyi borászok körében. Borai sorra nyerték a díjakat, de fontos szerepe volt a konyak, a pezsgő és a mazsola készítésének meghonosításában is.
1862-ben a kaliforniai Állami Mezőgazdasági Társulat elnökévé választották. Ő lett a kaliforniai szőlőkultúra atyja.
Élete tragikusan ért véget. 1869-ben Nicaraguába utazott, itt veszett nyoma, amikor egy malom megvásárlására indult. Feltételezések szerint egy krokodil falta fel. Síremléke a Corinto melletti Hacienda San Antonióban áll.
Halálának századik évfordulóján, 1969-ben Kalifornia állam kormányzója, Ronald Reagan, a későbbi amerikai elnök, kongresszusi beszédében tisztelettel adózott emléke előtt. A kaliforniai szenátus nyolc évvel korábban pedig ünnepélyes határozatban mondta ki
Haraszthynak köszönhető, hogy napjainkban az USA összes borfogyasztásának 85 százaléka Kaliforniából származik”.
Megjelent a Magyar7 2023/19. számában.
