Gyere ki a hegyoldalba! - Az első lépések
Sorozatunk első részében az előkészületekről lesz szó. Bár a túrázásban nincs semmi ördöngős vagy bonyolult, hiszen 99%-ban lépések sorozatából áll, azt megfelelő felkészüléssel még sokkal egyszerűbbé, kényelmesebbé és élvezhetőbbé tehetjük magunknak már az első méterektől kezdve. Ehhez nyújt segítséget az alábbi cikk!
Ez talán a legegyszerűbb kérdés. Egyszerűen induljunk el sétálni! Nem kell rögtön a legközelebbi hegy felé vennünk az irányt, elég, ha sétálunk egyet a határban, a kanálisparton vagy a folyónál. Tegyük egyik lábunkat a másik elé, élvezzük, hogy szabad levegőn vagyunk, felejtsük el a mobiltelefont és a másnapi teendőket. Néhány órára hagyjuk magunk mögött a gondjainkat, legfeljebb csak a metsző szél, a cuppogó sár vagy épp a kánikula miatt bosszankodjunk, de még jobb, ha ezeket is a kaland részének tekintjük. Az ember el sem tudja képzelni, terápiás szempontból mennyire hasznos lehet akár egy félnapos túra is. Az ingergazdag környezet, az átélt kisebb-nagyobb izgalmak a megugró nyúltól, a vadászó réti sason át az alattunk beszakadó jégig, mind-mind hozzájárulnak ehhez.
Higgyék el, húszegynéhány kilométerrel a lábunkban kicsit egyszerűbbnek, kezelhetőbbnek tűnnek a világ dolgai.
Amint felfedeztük és meg is untuk azokat a helyeket, amelyek lakóhelyünktől akár gyalog is elérhető távolságban vannak, ideje új túracélpontok után nézni. Szerencsére, ma már az interneten könnyen egymásra találnak a túrázás szerelmesei, se szeri, se száma a magyar, szlovák vagy angol nyelvű túrás oldalaknak. Érdemes folyamatosan böngészni a netet, az alábbi felsorolás abszolút szubjektív és nem is törekszik a teljesség igényére. Ha valaki felvidéki túrát tervez, jó szívvel tudjuk ajánlani a hiking.sk oldalt, ahol régióra lebontva kaphatunk túratippeket, részletes túrabeszámolókat – sajnos csak szlovákul. Az oldal nagy előnye, hogy konkrét, előfőzött túraútvonalakat kapunk, térképpel és útleírással, hátránya, hogy ez utóbbit gyakran bő lére eresztett, művészieskedő beszámolókból kell kibogarásznunk. Kevésbé részletes, ugyanakkor könnyebben emészthető alternatívát kínál a kamnavylet.sk és a planetslovakia.sk is, de a legszerencsésebb, ha mindhárom oldal leírásait megnézzük, mielőtt hazai úti célt választanánk.
Akadnak persze felvidéki magyar alternatívák is. Bár a Felföldi Tájoló inkább a Hazajáróhoz hasonlatos túrázós műsor, nem konkrét túraajánló, azért jó szívvel javasolható sorozat, hiszen az informatív videókból rengeteget megtudunk a Felvidék különböző tájairól. Túraajánlós oldalként a csavargo.eu jöhet szóba, amely főként a Felvidék déli részére ajánl könnyebb-nehezebb túrákat, letölthető applikációval, koordinátákkal, térképekkel, részletes útvonalleírással. Ezek a kirándulások a kezdők számára remek bevezetést jelentenek a túrázás világába. Ha magyarországi célpontot keresünk elsősorban a kirandulasitippek.hu-t, a turautak.com-ot, illetve a turistamagazin.hu-t érdemes felkeresnünk. Sajnos csak ritkán frissül, de az egyik legjobb a szepkilatas.blog.hu nevű túrablog, amely a Telex újságírójának, Tenczer Gábornak a hobbiprojektje. Ha nem készülünk túrázni, vagy nem érdekel minket a konkrét útvonal, akkor is érdemes olvasgatni Tenczer írásait – vannak annyira jók!
A fentebb említetteken felül még bizonyára vagy kéttucat más oldalt lehetne ajánlani, de ne essünk abba a hibába, hogy túlanalizáljuk a dolgokat, s a felkészülés a kaland rovására megy.
Kezdőként, pláne, ha nem sportolunk rendszeresen, egy 15 kilométeresnél hosszabb, komolyabb magasságkülönbségeket tartalmazó túra már feleslegesen nagy erőfeszítést kíván.
Elsőre ugyanis nem szabad túlhajtanunk magunkat, azzal együtt sem, hogy meggyőződésem, egy kis akaraterővel húsz-huszonöt kilométert bármelyik egészséges felnőtt képes legyalogolni. Mégis azt mondom, ne a beállt vádli és a feltört sarok, hanem a sikerélmény miatt maradjanak emlékezetesek az első túráink.
Minden út egyetlen lépéssel kezdődik. Csak nem mindegy, miben tesszük meg azt a lépést. Ha a kedves olvasó mostanában betévedt bármelyik hipermarkethez csatolt nagy sportüzletbe, bizonyára tapasztalta, hogy a túracuccokra a világ összes pénzét el lehet költeni. Külön iparág épült ma az outdoormániások igényeire, 300 eurós hátizsákok, 400 eurós bakancsok és 600 eurós túrakabátok várják gazdáikat.
Bár a pénzét természetesen mindenki arra költi, amire akarja, de ha rám hallgatnak, kezdőként nyugodtan hagyják figyelmen kívül ezeket a tényleg jó minőségű, de hobbitúrázóknak felesleges termékeket.
Ha minimális ráfordítással akarunk nekiindulni, elég egy keménytalpú sportcipő is, de később azért mindenképp érdemes beszerezni egy minőségi túracipőt vagy bakancsot. Egyéni preferencia kérdése, hogy bakancsot vagy túracipőt választunk. Ha télen nem tervezünk túrázni, vagy nem készülünk sziklás, hegyi terepre, elég egy félcipő is, ha igen, érdemes a bakancsot választani. Ma már millió féle akad, száz éve piacon lévő és tavaly, közösségi finanszírozásból alakult gyártók kínálják a portékáikat, de, ha sikerül jó áron rábukkannunk egy a talpán Vibram, oldalán meg Gore-Tex feliratot viselő, kényelmes cipőre, vegyük meg bátran. Márkától függetlenül sem lövünk mellé. Az előbbi egy évtizedek óta piacon lévő csúszásgátló talptechnológia, míg utóbbi egy víz- és szélálló anyag, amelyet kabátokban és cipőkben is előszeretettel használnak. Méretválasztásnál érdemes inkább a modellt ismerő eladót kérdeznünk, de ökölszabályként elmondható, hogy legalább fél számmal nagyobb túracipőt válasszunk, ugyanis a hosszú gyaloglás során kicsit megdagad az ember lába.
Végezetül még valami! Ha már pénzt áldoztunk egy jó cipőre, egy-két pár jó zoknira is érdemes. Zongorázható a különbség az egyszerű pamutzokni és egy sarokrészen megerősített túrazokni között. Ezeket viszonylag olcsón, 10-15 euróért megvásárolhatjuk, ha veszünk rögtön kettőt, évekig kitartanak. Még egy apróság van, amire tényleg érdemes kicsit többet költeni, mégpedig egy 40-50 euró körül már kapható gyapjú aláöltözetre. Nagyban emeli a túra élvezeti értékét, ha az ember nem izzadja át kabátig a ruháit, mert feleslegesen túlöltözött, vagy vacogja végig a kirándulást, mert alul.
A sort persze a végtelenségig lehetne folytatni.
Ha elkap a gépszíj, s pénztárcája engedi (néha akkor is, ha nem), szél- és vízálló dzsekit, jó túranadrágot, kényelmes hátizsákot és rengeteg más, egy jó túrához nem feltétlenül szükséges apróságot beszerezhet, mire először útnak indulna. Ezek egyike sem létszükséglet, biciklizni sem a legdrágább versenybringán tanulunk, jó, ha itt is érvényesül a fokozatosság elve.
Térképpel és iránytűvel tájékozódni jó móka és extra sikerélmény, csakhogy mára ez a tudás nagyjából a társadalom 99%-ából hiányzik. Ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne nekivágni a vadonnak. Egy mobiltelefon segítségével sokkal könnyebben és egyszerűbben, gyakorlatilag eltévedésbiztosan tudunk haladni. Elég letöltenünk a mapy.cz nevű applikációt, majd az otthon kényelmében megterveznünk a kirándulást. A pláne az, hogy mobilinternet sem kell hozzá, ha a "területileg illetékes" térképet letöltjük a telefonra.
Ezt követően egy kattintással átküldjük a kész térképet a telefonra és már indulhatunk is. A program teljesen ingyenes, gyalogos GPS-ként jól funkcionál, kezdőknek ennél többre nincs szüksége! Nyilván akad jónéhány fizetős és ingyenes alternatíva, de csak azt tudom ajánlani, amit ismerek és használok is. Úgyhogy nincs is más hátra, mint előre!
Indulhatunk?
