Gül baba türbéje
Valószínű, hogy sokan nem tudják, ki volt Gül Baba, és mit rejt a türbéje. Menjünk hát el Budapestre, a Rózsadomb Dunára néző délkeleti lejtőjére, és nézzük meg a török uralomra emlékeztető egyik legszebb magyarországi műemléket!
Gül Babát, magyarul Rózsa Atyát az Oszmán Birodalom határvidékén élő muszlimok szellemi vezetőjüknek, emberbarát, segítőkész és bölcs bektasi dervisnek, azaz harcos muszlim szerzetesnek tartották. Személyét máig legendák övezik. A dervis Magyarországra történő megérkezése után állítólag azonnal egy lépcsős rózsakertet alakított ki környezetében.
A Gül Baba elnevezés onnan származik, hogy a dervis turbánja mellett mindig egy rózsaszál díszelgett. Állítólag Buda bevétele után, 1541. szeptember 2-án halt meg, amikor a dzsámivá átalakított Nagyboldogasszony-templomban (a mai Mátyás-templom) az első pénteki imát elmondták. Temetésén maga Szulejmán szultán is részt vett, sírja pedig az oszmán–török hódoltság egyik zarándokhelye lett. A türbét, magyarul sírkápolnát, vagy zárt terű mauzóleumot a harmadik budai pasa 1543 és 1548 között építtette. A 19. század utolsó évtizedében a magyar–török megbékélés és barátság szimbóluma lett, és a hely ekkor kapta a Rózsadomb nevet.
Legutóbb 2016 és 2017 között újították fel a türbét és a környezetét. Azóta a Külgazdasági és Külügyminisztérium vagyonkezelésében áll.
A türbe alaprajza nyolcszög, és egy kőzsámolyon áll. Félgömb alakú, ólomborítású kupola fedi. Kváderkőből épült, keletre nyílik a bejárata. Padozatát gyalult deszkával fedték, amelyen turbánnal díszített nagy fakoporsó áll. A türbe mögött az egykori török temetőt 12 turbános sírkőmásolat idézi meg.
A 16. században egy kolostort építettek a türbe mellé. Buda visszafoglalását követően a jezsuiták keresztény kápolnává alakították át, és használták jó száz éven át. A rend feloszlása után magántulajdonba került.1861-ben Wagner János vásárolta meg, aki az 1880-as évek közepétől mintegy 20 év alatt építette köré családi nyaralónak szánt villáját.
1872-ben a török kormány Grill Lajossal felújíttatta a türbét, amit 1914-ben műemlékké nyilvánítottak, és megkezdték újbóli felújítását. A Barhucz Lajos antropológus által vezetett ásatás során a türbe közepén találtak egy 164 cm-es csontvázat, amit Gül Babával azonosítottak.
A múlt század folyamán még kétszer felújították, majd legutóbb, 2016-ban már a magyar és a török kormány közösen finanszírozta a munkálatokat és 2018 végén adták át a nagyközönségnek. Megszületett a Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhely is, amelyet a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány működtet.
Ekkor a türbét körülvevő teret jelentősen átalakították: a rózsakertet kibővítették, térkővel burkolt sétányt alakítottak ki, Gül Baba szobra mögé egy falat emeltek, a kertben pedig pihenőpadokat helyeztek el. Az oszlopcsarnok alagsorában meglehetősen pici kiállítóhelyeket hoztak létre, illetve egy kávézót és teázót, ahol kizárólag török specialitásokat, üdítőket kóstolhatunk.
A Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhely elnevezésű intézmény bemutatja a nagyközönségnek a türbe történetét, a dervisek életmódját, valamint Gül Babát. A kilátóteraszról csodás panoráma nyílik a Dunára és a Margitszigetre.
Megjelent a Magyar7 2025/20. számában.
