Gondolta volna? A főemlősök között húszmillió éve csattant el az első csók
A csók nem emberek, hanem a nagymajmok főemlős ősei között kezdődött mintegy húszmillió évvel ezelőtt egy szerdán megjelent tanulmány szerint.
Az Oxfordi Egyetem és a Floridai Műszaki Egyetem kutatói azt kívánták feltárni, mikortól datálódik a csók, tekintettel arra, hogy evolúciós szempontból nem jelentett hasznot a túlélés szempontjából, és betegségek terjesztésére is alkalmas lehetett.
Emberek, csimpánzok, bonobók, orángutánok is csókolóznak, amiből jó ok volt arra következtetni, hogy ezt a szokást egy közös őstől örökölték.
A kutatásban részt vevő tudósok összevetették a főemlősök megfigyelését az evolúciós kapcsolatokra vonatkozó adatokkal, hogy visszatekerjék az órát és megállapítsák az első csók időpontját.
– mondta Mathilda Brindle, az Oxfordi Egyetem biológia tanszékének munkatársa.
A modell több millió lefuttatásának eredményei alapján az első puszi 21,5-16,9 millió évvel ezelőtt történt.
A csók történetéről folytatott első kutatás eredményeit az Evolution and Human Behavior című tudományos folyóiratban jelentették meg. A tanulmány szerint az Eurázsiát időszámításunk előtt 40 000-ig benépesítő, a Homo Sapiens-szel a kihalásuk előtti utolsó időszakban egy ideig azonos időben élő neandervölgyieknél feltehetően szintén megvolt ez a szokás. A csókolózásnak a tudósok általi nem túl romantikus meghatározása "nem agresszív, szájon keresztüli érintkezés, amely nem jár táplálékátadással".
Ebbe a megfogalmazásba beletartozik a szexuális csók ugyanúgy, mint a családtagok vagy barátok között üdvözlési céllal történő plátói csókok.
Továbbra is vita tárgya, hogyan alakult ki a csókolózás és miért maradt fenn. Brindle szerint a szexuális csókolózás "egyesek szerint hasznos mód a társi minőség vagy alkalmasság megállapítására".
A plátói puszi célja a bonyolult társadalmi viszonyok irányírása, illetve az összetartozás erősítése – mondta a kutató.
A tanulmány szerint a neandervölgyiek és az emberek között nyálkeveredés révén a szájukban tenyésző orális mikrobák kicserélődtek és elszaporodtak a két faj 450 000-750 000 évvel ezelőtt történt szétválása után, amiből erősen arra lehet következtetni, hogy Homo Sapiens és a neandervölgyiek is csókolóztak.
