Gömbkilátó, tanösvény, kápolnák
A Balaton déli partján, a dél-balatoni borvidék városában járunk, ahol a BB jelű borok készülnek. Igen, Balatonbogláron vagyunk, ám ezúttal nem a finom borról, hanem a 6200 fős város látnivalóiról lesz szó.
A település Várdombja egymillió éve, vulkanikus tevékenység eredményeként emelkedett 165 m tengerszint feletti magasságba. A 20. században Gyulai Gál Gaszton természettudós feketefenyővel ültette be, 1977-ben természetvédelmi területté nyilvánították.
A Várdomb tetején álló Gömbkilátó a város jelképévé vált, amely 1967-ben a Budapesti Nemzetközi Vásárra készült Kádár István tervei alapján. A magyar alumíniumipar jelképeként, Magyar Atomium néven mutatták be és Xantus Jánosról nevezték el.
A 15 m átmérőjű gömböt 240 háromszöglemez alkotja. 2002-ben Zics László építész javaslatára díszkivilágítást kapott, ezáltal az északi partról is látható; 2020-ban elnyerte Az év kilátója címet. A Gömbkilátó erős szélben akár több métert is kilenghet, de a rugalmas szerkezet elnyeli a szél által keltett mozgási energiát, így az építmény ilyenkor sincs veszélyben. A korábban ingyenes kilátóba ma belépődíj ellenében lehet feljutni. Közvetlenül mellette található a várdombi kalandpark és a lombkoronasétány.
A 10 m magasságban épült, 500 m hosszan kanyargó sétányról, a fák lombkoronájából a balatoni panorámában gyönyörködhetünk.
A 15 pihenőállomáson interaktív formában ismerkedhetünk meg a Balatonnal, a környék élővilágával és a Várdombbal. Megtudtuk, azért választották a feketefenyőt, mert jól viseli az extrém körülményeket, így az egykor kopasz dombon megszűntek a természeti károk, és nyüzsgő élet költözött a fák közé. A fásítási program keretében fehér akác és virágos kőris is került a dombra, de van vörös tölgy, fehér nyár és közönséges platán is. Egy következő állomás a Balaton élővilágáról tájékoztat. Vizében mintegy 50 halfaj él, megannyi rovarnak és puhatestűnek ad otthont. A nádasok és gyékényesek a tó vizének szűrői, míg a nádi rigó, a nádi tücsökmadár és a nádi poszáta itt költi ki fiókáit.
Néhány méterre távolabb egy élménypark működik, így a kilátó és a tanösvény látogatása kalandparkkal, bobozással vagy akár íjászattal összekötve egész napos program is lehet.
Érdemes megnézni a település két színes kápolnáját is. A balatonboglári temetődombon álló, neogótikus stílusú Kék-kápolnát 1856-ban Körmendy Lajos gyógyszerész és földbirtokos építtette. 1966-ban fedezte fel az elhagyatott épületet Galántai György képzőművész, és a balatonboglári plébános támogatásával, valamint a Veszprémi Egyházmegyei Hatóság jóváhagyásával 1968-ban művészeti célokra 15 évre bérbe vette. Galántai alkalmassá tette a kápolnát arra, hogy nyáron műteremként és kiállító térként működhessen.
A Kápolna Tárlat országosan ismert találkozóhelye lett a kor kultúrpolitikáját elutasító művészeknek, így hamarosan bezárták. Napjainkban újra képzőművészeti kiállítások színhelye, akárcsak a Vörös-kápolna, amelyet 1857-ben Bárány Pál földbirtokos, az evangélikus hitközség gondnoka építtetett.
Itt helyezték örök nyugalomra feleségét és két gyermekét, majd 1864-ben magát Bárány Pált is, de itt temették el a természettudós Gyulai Gál Gasztont is, akinek oly sokat köszönhet Balatonboglár.
Megjelent a Magyar7 2025/25. számában.
