Gabonakörök – természeti jelenség, UFO tevékenység vagy tájművészet?
A múlt század hetvenes éveiben kapott sajtófigyelem mentén vált igazán közismertté, de hozzáférhető feljegyzések szerint már több, mint négyszáz éve is akadt példa a gabonakörök titokzatos jelenségére, amely eseteinek jelentős részéről ma már bizonyítottan tudni lehet, hogy azok hátterében emberi tevékenység állt. Mivel azonban ez távolról sem minden esetre igaz, a rendszerint gabonatáblákon, de esetenként kukoricaföldeken is, megjelent, az ott lévő növényzet megdőlésével kialakult, többnyire geometrikus alakzatok rejtélyét továbbra is érdeklődés övezi, s azok létrejöttének lehetséges okairól mai is megoszlanak a vélemények.
Először talán a szeriőz tényekről. Az igazából egyáltalán nem mindig kör alakot formáló „gabonakörök” jelenségéből máig több, mint háromezer feljegyzett esetet tartanak számon, becslések szerit azonban a számuk ennél magasabb lehet. Gabonakörök megjelenésére a világ szinte összes táján akad példa, de a legtöbb esetről mégis Európában, illetve az amerikai kontinensen számoltak be. Eddig a számontartott esetek közel mintegy harmadáról derült ki, hogy azokat emberek hozták létre, nagyrészt tréfának, beugratásnak szánva ezeket a műveiket. Azoknak a gabonaköröknek a létrehozását, amelyek elkészítését alkotóik bevallották vagy azok esetében utólagosan lelepleződött az emberi tevékenység, elsődlegesen a jelenség kapcsán kialakult médiafigyelem és közérdeklődés inspirálta, de számos olyan eset is előfordult, amikor a gabonaföldekre „rajzolt” mértani ábrákat spirituális megfontolásból hozták létre vagy éppen afféle tájművészetnek szánták alkotóik.
Az ismert gabonakörök, vagy inkább gabonaábrák sorában nagyságukat és alakjukat tekintve a néhány méteres átmérőjű egyszerű körformától kezdve a többszáz méteres összetett motívumokat is tartalmazó, rendszerint mértani alakzatokat formáló, de esetenként szabálytalan ábrázolásokig sok mindent találni. Az ábrák túlnyomó többségénél az figyelhető meg, hogy az elfeküdt gabona szára nem tört meg csupán megdőlt, mégpedig a legtöbb esetben az óramutató járásával ellentétes irányba. A jelenség feljegyzett esetei arra engednek következtetni, hogy az ábrák túlnyomórészt az éjszaka folyamán jöhettek létre, mivel sok esetben azokat reggel fedezték fel olyan helyeken, ahol előző nap még nyomuk sem volt. A gabonaábrák megjelenése az európai kontinensen a vegetációs időszakból adódóan értelemszerűen a nyári hónapokra összpontosul és érdekesség, hogy a jelenségnek kizárólag emberi agrártevékenység által létrehozott termőterületeken vannak feljegyzett esetei, tehát például természetben lévő füves területeken létrejött hasonló ábrákról nem tudni. Ez utóbbi persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy ilyen ábrák nem jelenhettek meg az ember által nem lakott területeken is, de ha volt is ilyenre példa ezeket úgymond nem volt, aki felfedezze.
Egy a gabonakör jelenség iránt is érdeklődő svéd UFO kutató, bizonyos Clas Svahn levéltári kutatásokon alapuló, a múlt század kilencvenes éveiben kiadott könyvében arra a megállapításra jutott, hogy Európában az első gabonakört – amelyről feljegyzés maradt – Assenben látták, Hollandiában 1590-ben. Más források szerint csak a korabeli feljegyzések félreértelmezéséről van szó és igazából az első gabonakört Franciaország Elzász tartományában Assenoncour városának közelében figyelték meg 1595-ben. Bármelyik is legyen a valós adat, a titokzatos jelenség korabeli értelmezését jól jellemzi, hogy az ábra megjelenését a gabonatáblában táncoló boszorkányoknak tudták be.
Csaknem száz évvel később 1686-ban egy angol természettudós, Robert Plot írt le hasonló jelenséget az Angliában lévő Stafford-Shire természetrajzával foglalkozó művében, ő viszont már bizonyos széljelenségnek tulajdonította a gabonaábra létrejöttét, hasonlóképpen, mint egy John Rand Capron nevű amatőr természetbúvár a Nature magazin szerkesztőjének írt levelében. A következő néhányszáz évben is számos hasonló esetet jegyeztek fel szerte a kontinensen, a legtöbbet viszont a huszadik században. Például a múlt század elején 1909-ben a franciaországi Versailles mellett, ahol több tanú egybehangzó vallomása alapján azt jegyezték fel, hogy ezeknek az embereknek a szem láttára néhány pillanat alatt alakult ki egy gabonakör és az ábra megjelenését láthatatlan, de érzékelhető feszültség, rezgés kísérte. Hasonló esetekről adott hírt a helyi sajtó az angliai Kent grófságban, ahol egy rozstáblán jelent meg egy nagyméretű kör 1918-ban, illetve 1912-ben az angliai Wiltshire-ban, ahol egyébként a múlt század hetvenes éveiben is számos hasonló esetre került sor. A legtöbb feljegyzés gabonaábrák megjelenéséről Európából származik, az esetek legnagyobb része a huszadik század hetvenes évei és az ezredforduló között történt. E tekintetben egyébként Közép-Európa sem számít kivételnek, tájainkon az egyik legismertebb ilyen eset 1996-ban a Heves megyei Heréd közelében történt.
Mint minden titokzatos esetről, természetesen a gabonaábrák rejtélyéről, illetve azok megmagyarázására is számos elmélet született a tudományosnak tetszőktől a leginkább elképesztő ötletekig. A leírt jelenség leginkább szkeptikus szemlélői gyakran hajlamosak a gabonaábrák összes eddig meg nem magyarázott megjelenését vicces kedvű vagy éppen rivaldafényre vágyó emberek művének tulajdonítani, ezt az elméletet azonban kétségbe látszanak vonni egyes rendkívül összetett ábrák éppúgy, mint azok az esetek, amikor szemtanúi voltak a gabonakörök megjelenésének.
Az egyik talán legnépszerűbb elmélet szerint UFO tevékenység lehet az esetek hátterében, ezt azonban – amellett, hogy nem igen akad logikus magyarázat az ilyen „üzenetek” okára - jelenlegi tudásunk mellett sem cáfolni sem megerősíteni nem vagyunk képesek. A tudományosnak tűnő elméletek sorában a különböző széljelenségektől, a gömbvillámon és a föld alatti örvényeken keresztül a speciális katonai járművek leszállásáig mindenféle akad, de ezek sem magyarázzák döntő módon a különösen összetett ábrák létrejöttét. Válogatni éppenséggel tehát van miből a potencionális magyarázatok sorában, egy azonban ezek mindegyikére igaz, mégpedig, hogy az elméletek között egy olyan sincs, amely mindegyik leírt esetre magyarázatként szolgálhatna.
