Füzér és Széphalom
Tiltakozom, ha valaki azt meri állítani jelenlétemben, hogy „keleten” nincs semmi. Sokkal pontosabb lenne az a megfogalmazás, hogy „nem ismerem szűkebb és tágam szülőföldem értékeit”. Pedig nem kell ahhoz se sok pénz, se sok idő, hogy tartalmassá tegyünk egy-egy napot a Bodrogközben. Máris van egy ajánlatom: töltsenek el egy napot a határ menti Füzéren, illetve visszafelé jövet nézzenek be Széphalmon a Kazinczy Ferenc Emlékkertbe, ahol a Magyar Nyelv Múzeuma is áll.
Amíg Füzér Magyarország legészakibb települése, addig a füzéri várhegy Magyarország hét természeti csodájának az egyike. A Zempléni-hegység legkeletibb részén, egy meredek oldalú vulkáni kúpon áll Magyarország egyik leglátványosabb, szépen felújított vára.
Ha leparkolunk a várhegy alatt, jó 15 percnyi séta vár ránk egy szerpentinúton a várkapu irányába. Nem állítom, hogy egy átlagos fizikai kondícióban lévő ember számára nem lesz megerőltető, de a látvány miatt megéri felkapaszkodni ide. A felvonóhidas kaputornyon keresztül érkezünk meg a teljesen újjáépített Alsóvárba, ahol a pénztárat és a turisztikai fogadópontot találjuk. Innen először falépcsőn, majd feljebb, az évszázadok során kikoptatott sziklába vájt „lépcsősoron” haladunk tovább a Felsővárhoz. Ez utóbbi tényleg megerőltető, de útközben egyre szebb kilátást élvezhetünk a Zempléni-hegység legmagasabb vonulatára, a Nagy-Milicre.
A Felsővárnak meglehetősen szűk az udvara. A toronytól az ún. Rimay-házig terjedő rész még régészeti feltárások alatt áll, a várkápolna, illetve a férfi és a női palotaszárny viszont már teljesen megújult. Hófehérre meszelve köszönti látogatóit. Építészetileg a gótikus várkápolna számít a legértékesebbnek, a rekonstrukció során igyekeztek minden megmaradt eredeti elemet visszaépíteni. Csodásak a kápolna ablakkeretei, izgalmasak a festmények között a falon függő fegyverek és a festőien csoportosított színes zászlók is.
Az épületben az előkerülő leleteket, a várvédők életét és a középkori Füzért tematikus kiállítások mutatják be, különös tekintettel a Szent Korona egykori őrzési helyére. Egy képernyőn pedig a vár felújításának mozzanatait követhetjük.
Amíg a Felsővárból páratlan kilátás nyílik északi irányba, addig az Alsóvár panorámateraszáról pompás a kilátás dél felé. A várhegy (552 m) természetvédelmi területén számos ritka növényfaj található.
Füzér várát még a tatárdúlás előtt, a XIII. század elején építették, így Magyarország legkorábbi kővárainak egyike. Háború, viszálykodás és pestis is pusztította, ám mindig képes volt megújulni.
A vár első birtokosa „vak Andronicus mester” volt, akitől azt II. András király vásárolta meg. Az őt követő IV. Béla leányának, Anna hercegnőnek ajándékozta Füzért, ám fivére erőszakkal elvette tőle.
A vár XIII. század végi sorsáról nem sokat tudunk, ám 1320-ban Füzér ismét királyi várként bukkan fel az oklevelekben. Története során hol királyi várként, hol meg főúri birtokként emlegetik.
A mohácsi csatát követően Perényi Péter koronaőr egy évre ide menekítette a Szent Koronát, és a kápolna alatti dongaboltozatos, román kori helyiségben rejtette el. 1567-ben a Báthory család szerezte meg a birtokot, majd 1626 táján Bethlen Gábor csapatai állomásoztak itt. 1654-ben elzálogosítás útján került a királyi kincstár kezelésébe, majd 1676 májusában a császári katonaság a várat felgyújtotta és elhagyta. Ezután a környékbeli lakosság számára egyfajta kőbányaként szolgált.
Az uradalmat 1686 óta a Károlyi család birtokolta, akik 1934 és 1936 között kisebb állagmegóvást hajtottak végre a várban. 1977-ben kezdték meg a vár régészeti feltárását, a munkálatok jelenleg is zajlanak. A jelentős történeti, építészeti értékeket képviselő vár helyreállítása a '90-es években kezdődött, és ma is folyik. A teljes, átfogó restauráció várhatóan 2026-ig tart. Ekkor lesz 500 éve, hogy a koronát ide hozták.
A Sátoraljújhelytől mindössze 5 km-re fekvő településen áll a magyar nyelvújítók vezetőjének emlékkertje. Kazinczy szerette a növényeket, külön listát készített azokról, amelyeket meg szeretett volna kertjében honosítani. Az 1831-ben bekövetkezett halála után azonban kertje láthatóan leromlott. Petőfi és Arany is járt a birtokon, és mindketten siralmas állapotokról számoltak be. 1859-ben, Kazinczy születésének centenáriumán a Magyar Tudományos Akadémia ünnepséget szervezett a nyelvújító tiszteletére, és akkor határozták el, hogy megvásárolják a birtokot, és azon méltó emlékhelyet alakítanak ki.
Az emlékcsarnok, Kazinczyék egykori háza helyén, Ybl Miklós tervei alapján 1873-ban épült meg. Az emlékpark mai faállománya még nem élt Karinczy életében, amit most látunk, az a hálás utókor munkálkodásának eredménye.
A kertben kapott helyet a Magyar Nyelv Múzeuma, Magyarország egyetlen anyanyelvi múzeuma, amely 2008-ban nyitotta meg kapuját a nagyközönség előtt. Működése során a nyelvművelés, az anyanyelvi művelődés központjává vált. Állandó és időszaki kiállításokkal, rendezvények egész sorával és múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várja látogatóit.
Kazinczy Ferenc életútját mutatja be a Szokott ösvényen szokatlanul c. állandó kiállítás, amely portrét rajzol az emberről, az alkotóról, életének legfontosabb állomásairól, művelődéstörténeti szolgálatairól.
Arany János születésének 200. és a Toldi megjelenésének 170. évfordulója hívta életre az Aranyul – Toldi Miklós és a magyar nyelv c. kiállítást, amely elsősorban Arany, illetve a Toldi kivételes nyelvezetét kívánja érzékeltetni. A kézzel írás hagyományának ápolását célozza az Íráspont nevet viselő sarok, amely a kézírás történetéből villant fel képeket.
Zárásképpen egy kis nyelvi humor! Íme a leghosszabb magyar mondat, amely visszafelé olvasva is ugyanúgy hangzik, vagyis palidrom: Kis erek mentén, láp sík ölén, odavan a bánya rabja, jaj, Baranyában a vadon élő Kis Pálnét nem keresik. (Demők Béla)
Találunk itt néhány, kizárólag magyar településnevekből összeállított mondatot is: Forró napkor heves, aranyos, szőke leány vár, vagy Boldog lengyel pápa szava békés.
Végezetül néhány nyelvi leleményről árulkodó mondat, amely az épület egyik belső falán olvasható: A mai nap az a holnap, amely miatt idegeskedtünk tegnap. Hogy kerülnek a Fűre lépni tilos! táblák a gyep közepére? A tehén bonyolult állat, de én megfejtem.
Megjelent a Magyar7 2023/25.számában.
