2025. november 15., 17:24

Fiat Doblo Crew Cab 1.5 MTJ 130: A harmadik generáció

Ezt az autót 2000-es bemutatásakor „elefántszállító”-nak hirdették a prospektusok. A hangzatos titulushoz az szolgáltatta az alapot, hogy akkor messze a legnagyobb rakodókapacitással büszkélkedhetett a konkurensek mezőnyében (Renault Kangoo, Seat Inca, VW Caddy stb.).

Autó
Galéria
+18 kép a galériában
Fotó: Vas Gyula

Nos, 25 év után annyi változott, hogy a Fiat beolvadt a Stellantis konszernbe, amely uniformizálta a hozzá tartozó márkák hasonló modelljeit (Peugeot Rifter/Citroën Berlingo/Opel Combo). Magyarán: immár szó nincs egyéni rekordról, elefántszállításról még kevésbé, viszont a 3. generációs Doblo továbbra is a legtágasabbak közé tartozik ebben a kategóriában. Két hosszméretben, két- vagy ötszemélyes karosszériával, benzin/dízel vagy elektromos hajtással kapható; mi ezek közül a nyolcgangos automata váltóval kombinált erősebbik, ötüléses dízelverziót kaptuk meg a szokásos egyhetes tesztelésre.

Funkcionális forma

A külalak elemzését kezdjük azzal, hogy az említett hajtáslánc kizárólag a hosszabb L2-es kasztnival kombinálható, amely 34,8 centivel növi túl az alapverziót. Maga a forma és a fazon pedig az ilyen autók sajátja: személyképkocsis első és buszos hátsó rész, oldalsó tolóajtókkal, a kocsi rakterét teljes szélességében/magasságában kitáró hatalmas ötödik ajtóval.

Autó
Fotó:  Vas Gyula
A csoporttársaktól és a konkurenciától való különbözőséget pedig olyan stílusjegyekkel igyekeztek kifejezni a formatervezők, mint például a márka immár történelminek nevezhető négysávos emblémája az elülső maszkon, a hátsó lámpák formája, vagy az orron/faron egy monumentális FIAT felirat. Ismerjük el, nem sok egyébre volt lehetőségük; ebben a kategóriában az alapforma és a funkcionalitás mindenek felett áll. Éppen ezért ezt a fejezetet nincs is értelme tovább ragoznunk.
Pazar térkínálat

A beltér elsősorban a koffer méretével és a pakolóhelyek elképesztő mennyiségével emelkedik messze az átlagautók fölé. Az előbbi – plafonig pakolva – 1,8–3,8 köbméteres rakodóteret kínál, a maximumot természetesen a hátsó üléstámlák előredöntésével. A többi: fiókok a szélvédő felső pereme mögött, egy további (csukható) a műszerfal tetején, tolóajtós bokszok a hátsó ülések felett, két hatalmas üreg a középkonzolon, 10 kg teherbírású nyitható fiók a kalaptartó felett, kapitális ajtózsebek.

A digitális műszerfalon rengeteg adat lehívható, a navigációs térképet is beleértve. A központi kijelző nem kínál vizuális tűzijátékot, de megjelentet minden fontos információt; sőt, két fuvar közötti unaloműzéshez még néhány játékot is kínál a sofőrnek. A váltókar egy gusztusos billenőkapcsoló, amely – szerintem kissé feleslegesen – kézi üzemmódot is kínál.

Autó
Fotó:  Vas Gyula

Ekkor a volán mögötti fülekkel szórakozhatunk, de másfél literes dízelmotorral kombinálva ennek nem sok értelmét látom. Pláne, hogy négypozíciós (Normal/Eco/sár/homok) menetmódválasztó is van a verdában. Ami pedig az életteret illeti, a kategória jobb standardja, elsősorban ebben a nyújtott változatban. Hátul 3 külön fotelt találunk, amelyek egyenkénti ledönthetősége számos térvariációt kínál. A 2 elülső üléstámlából „repülőasztalkák” hajthatók ki, a szereltségből pedig csak tényleg néhány értékesebb tétel: sávtartó automata, kétfunkciós tempomat, táblafelismerés, koccanásgátló/fáradtságfigyelő rendszer, tolatókamera. 

A legvégére pedig egy olyasmi, amit ilyen küldetésű autónál várnánk a legkevésbé: a tető pazar kialakítása, lásd a megfelelő képeket. Hosszában osztott ablak, elektromos rolóval, középen pedig egy opálüveg-betét. Már tényleg csak a csillagos égbolt kellene, mint a Rolls-Royce Cullinan mennyezetén! 

Klasszikus dízel, nyolcgangos automata

Tesztautónk ékes példája annak, hogy számos autógyárnak eszében sincs temetnie a belső égésű motorokat. Mi több: a már-már elátkozott gázolajosokat sem. A 2022-ben bemutatott új Doblo 12 tagú típusválasztékából ugyanis 11-et dízelmotor hajt; az egyetlen kivétel az alapverzió 1,2 literes turbós benzinese.

A dízelek a márka nevezéktanából ismert MTJ (Multijet) megjelölést viselik, és azonos (1499 cm3-es) hengerűrtartalom mellett 100 vagy 130 lóerővel választhatók. Tesztkocsinkat, mint már említettük, az erősebbik hajtotta, de sok elemezni való ezen sincs. Paraméterei tipikusan dízelesek: csúcsteljesítmény 3800, maximális nyomaték 1800-as fordulatszám alatt, a fogyasztás pedig még teljes terhelésnél is simán 7 liter alatt tartható. Ja, és az 53 literes tankból kihozható kb. 800 kilométeres akciórádiusz.

Automata váltó
Fotó:  Vas Gyula

Az erősebb motorhoz kizárólagosan járó automata váltó nagyban megkönnyíti a sofőr munkáját, 8 fokozata pedig a menetmódok megfelelő megválasztásával társítva hatékonyan hozzájárul a fogyasztás optimalizálásához. A menettulajdonságok a kategóriára jellemzőek, magyarán messze nem egy kanyargyilkos autóról van szó. A futómű és a rugózás hangolásán pedig érezni, hogy 850 kg-os hasznos teherbírásra méretezték… 

ADATLAP

Hengerűrtartalom: 1499 cm3

Teljesítmény: 96 kW (130 LE) @3750

Nyomaték: 300 Nm@1750

Sebességváltó: nyolcfokozatú automata

Legnagyobb sebesség: 183 km/óra

Gyorsulás 0–100 km/óra: 10,6 s

Gyári átlagfogyasztás: 5,5–6,5 l/100 km

Tesztfogyasztás: 6,6 l/100 km

CO2-kibocsátás: 143–154 g/km

H/Sz/M: 4751x1921x1860 mm

Csomagtér: 1,8–3,5 m3

Hasznos teherbírás: 850 kg

Üzemanyagtartály: 53 l

A tesztelt típus induló ára: 24 650 €




 

Autó
Galéria
+18 kép a galériában
Megosztás