Felütötte fejét a kéz-láb-száj betegség
A címben szereplő dallamos nevű betegség leginkább a meleg, illetve a kora őszi hónapokban terjed. Az elmúlt hetekben sok „pöttyös” kis beteggel találkoztunk a gyermekrendelőkben. A kéz-láb-száj betegség rendkívül fertőző, kisebb helyi járványokat is okozhat. Elsősorban a gyermekeket érinti, de a felnőttek is megfertőződhetnek.
A cím hallatán néhányan talán a párosujjú patásokat járványszerűen érintő, sokszor halálos kimenetelű száj- és körömfájásra gondolnak. A sertést, a szarvasmarhát sújtó kór tünetei részben ugyan hasonlítanak az ember betegségére, de a háttérben egészen más vírus áll. A kéz-láb-száj betegség nem az állatokról, hanem emberről emberre terjed.
Lehet, hogy hallottunk már a kéz-láb szindrómáról, mely a daganatos betegségek kemoterápiás kezelése során a tenyér és a talp bőrét érintő, akár súlyos fokú fájdalmas mellékhatás. Cikkünkben nem erről lesz szó, és nem is a bárányhimlőről, amely esetében a kiütések nemcsak a kézen és a lábon, hanem az egész testen jelentkeznek.
A kéz-láb-száj betegséget (Hand, Foot and Mouth Disease, HFMD) leggyakrabban az enterovírusok családjába tartozó Coxsackie A16 és az Enterovirus 71 okozza.
A betegség leginkább a bölcsődés, óvodás, kisiskolás gyermekek körében fordul elő, de olyan serdülők és felnőttek is megbetegedhetnek, akik fogékonyak az adott vírustörzsre. Gyakoribb jelenség, hogy a felnőttek tünetmentesen hordozzák a vírust. A betegség lappangási ideje 3-7 nap, az általános tünetek 1-2 nappal előzik meg a kiütések megjelenését.
A betegség jellemzően lázzal kezdődik, mely általában egy-két napig tart.
Két-három héttel a tünetek megjelenése után jellemző a tenyér és a talp hámlása, a körmök fájdalma, néha a körömlemezek leválása is előfordulhat.
A kéz-láb-száj betegség súlyosabb és elhúzódóbb atípusos formáját a Coxsackie A6-os vírustörzs okozza. Ez a forma gyakran a kétévesnél fiatalabb gyermekeknél jelentkezik, de iskolások és felnőttek is elkaphatják. Magas, gyakran 39-40 fokos lázzal jár, amely 3 napon túl is tarthat, levertség, fejfájás kíséri. A kiütések megjelenése is jóval kiterjedtebb lehet, helyükön fekélyes sebek, bevérzések keletkezhetnek.
Egy rendkívül ragályos vírusról van szó, amely nyállal, tüsszentéssel, köhögéssel és a testfelszíni hólyagok váladékával is terjedhet. A vírus nemcsak ragályos, de rendkívül ellenálló is.
Akár több napig életben maradhat a tárgyak felületén, például egy pohárra, kilincsre, törülközőre tapadva. Fordítsunk ezért figyelmet a higiénés szabályok betartására: a rendszeres, szappanos kézmosásra, illetve a felületek, játékok, használati tárgyak, evőeszközök fertőtlenítésére. A vírus a székletben hetekig megmaradhat, ezért vécéhasználat, vagy pelenkacsere után is alaposan kezet kell mosni. A betegség értelemszerűen igen könnyen terjed a gyermekközösségekben, például óvodákban, iskolákban, játszótereken, játszóházakban.
Mivel kéz-láb-száj betegséget az enterovírusok több variánsa okozhat, nem kizárt, hogy egy személy élete során többször is átessen ezen a betegségen. Ennek valószínűsége viszont kicsi.
A kezelés célja a beteg tüneteinek enyhítése és a kényelmetlenség csökkentése. A fájdalmas bőrkiütések miatt fájdalomcsillapító (paracetamol, ibuprofen) adható. Ha a gyermek viszketésre panaszkodik, antihisztamin készítmények hozhatnak enyhülést.
A szájnyálkahártya apró sebeire fájdalomcsillapító, fertőtlenítő hatású géleket használhatunk. Az ilyen készítmények vény nélkül beszerezhetőek a gyógyszertárakban.
A sós, fűszeres ételek, éppúgy, mint a savas ételek, italok (citrusfélék, gyümölcslé, üdítők) kerülendők. Javasolt a lágyabb, puha, kásás ételek fogyasztása.
A bőrtünetek elfertőződését megelőzhetjük, ha gyermekünk körmét rövidre vágjuk, kezecskéjét gyakran megmossuk. Nem kevésbé fontos a nyugalom és a pihenés, amely segíti az immunrendszer működését, a betegség leküzdését. Specifikus antivirális gyógyszert a kéz-láb-száj betegség kezelésére nem ismerünk, szerencsére a legtöbb esetben nincs is rá szükség.
Főként kisgyermekeknél és csecsemőknél fordul elő gyakrabban a kiszáradás. Oka a lázas állapot és a szájüregi fájdalom okozta csökkent folyadékfogyasztás.
Ha gyermekünkön, vagy magunkon a kéz-láb-száj betegségre jellemző tüneteket tapasztaljuk, vegyük fel telefonon a kapcsolatot a kezelőorvossal. Egyeztessük az ápolási teendőket, a tüneti kezelés módját, illetve a személyes vizsgálat szükségességét.
Enyhe lefolyás esetén orvosi vizsgálat általában nem szükséges. Ha viszont gyermekünk nem fogyaszt elegendő folyadékot, vagy súlyosabb tünetei vannak, kórházi felvétel is indokolttá válhat.
Pánikra azonban semmi ok, a kéz-láb-száj betegség a legtöbb esetben néhány nap alatt, spontán gyógyul.
Megjelent a Magyar7 2024/41. számában.
